Pesti Srácok

Hulladék-habokból kiemelkedő bálnák figyelmeztetnek - A műanyaghulladék már bekerült a táplálékláncba is

null

A tengerektől kezdve a folyókon és erdőkön át egészen az ivóvizünkig bezárólag szinte mindenütt megtalálható műanyaghulladékokra és mikroműanyagokra hívja fel a figyelmet a Greenpeace Kossuth téren felállított installációja. Az óriási, hulladékból készült bálnaszobrok alapanyagát olaszországi strandokon szedték össze az alkotók. A portálunknak nyilatkozó szakértő szerint Magyarországon is valós problémát jelent, hogy a könnyen aprózódó, töredező műanyagfélék, mint a zacskók, kávéspoharak, vagy a PVC apró szemcséi a vízen lebegve könnyen bekerülnek a táplálékláncba.

Műanyaghulladékokból kiemelkedő óriási bálnákkal hívja fel a figyelmet a Greenpeace a műanyagszennyezésre kedden és szerdán Budapesten. A szervezet közleményében kiemeli, hogy a műanyagszemét-tengerből kiemelkedő hatalmas, három és hat méter magas bálnákat ábrázoló installációval figyelmeztet:

A Greenpeace arra is felhívja a figyelmet, hogy évente 300 millió tonna műanyagot állítanak elő a világon, amelynek körülbelül a fele egyszer használatos műanyag. Ezeket sokszor csak 1-2 percig használjuk, de lebomlásukhoz több száz év sem elegendő. Mint hozzáteszik, percenként egy kamionnyi műanyag ömlik a tengereinkbe; az óceánok élővilágát Magyarországnál akár 27-szer is nagyobb szemétszigetek teszik tönkre.

PestiSracok facebook image
A Greenpeace műanyaghulladékból készült bálnaszobrai az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Fotó: Horváth Péter Gyula

Az apró műanyaghulladékkal van a nagyobb gond

A Greenpeace arra is kitér, hogy a hulladék nyolcvan százaléka a szárazföldek belsejéből kerül a tengerekbe, például áradásokkal, vagy a folyók sodrásával, illetve a széllel. Magyarország legnagyobb folyója, a Duna naponta 4,2 tonna műanyaghulladékot szállít a Fekete-tengerbe. A vizek szennyezettségének problémájával portálunk is több alkalommal foglalkozott már, amikor beszámoltunk a Kárpátaljának küldött diplomáciai jelzésről a temérdek szemét miatt, illetve legutóbb a Tisza-tó egy szakaszán végzett hulladékgyűjtés tanulságairól. Bár egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a tengerek és óceánok partján konkrét problémát okoz, hogy szabályszerű műanyagréteg képződik a parti sziklákon, hazánkban a folyóvizeinket tisztító önkéntesek arra hívták fel a figyelmet, hogy komoly gondot okoz a szinte összegyűjthetetlen, felszínen úszó apró műanyagtörmelék, amely könnyen bekerül a táplálékláncba. A Greenpeace keddi sajtótájékoztatóján ennek nyomán arra kérdeztünk rá, hogy a látványos, nagyméretű műanyaghulladék mellett miért irányul kevesebb figyelem a szemcsés, de feltehetően nagyobb károkat okozó apró műanyagtörmelék problémájára. Portálunk kérdésére Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője kiemelte: alapvetően semmilyen szemétnek nem volna szabad a vizekbe kerülni. Ugyanakkor hozzátette: saját tapasztalataik szerint is valós probléma, hogy amikor kidobják (rosszabb esetben egyenesen a vízbe dobják) a mosógép, fridzsider, vagy egyéb műszaki cikkek csomagolását, a PVC is belekerül a vizekbe. Megjegyezte: hasonló a probléma a műanyag zacskókkal, kávéspoharakkal is, amelyek elég hamar szétszakadoznak, szétaprózódnak, szemcséik pedig lebegnek a víz felszínén. Simon Gergely úgy fogalmazott:

A probléma megoldása a szakértő szerint alapvetően az, hogy minél kevesebb műanyagot használjunk, és kevesebbet szemeteljünk. Hozzátette: így is nagyon sok szemét érkezik a határokon túlról vízi úton hazánkba, főleg Ukrajnából és Romániából, de ehhez mi magunk is hozzáteszünk.

Simon Gergely. Fotó: Horváth Péter Gyula

Nem kellene műanyag zacskókat használni

Simon Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a Greenpeace petícióját, amelyben a műanyagzacskók Magyarországi betiltását kezdeményezik, már közel kétszázezer ember támogatta hazánkban. Mint hozzátette, kezdeményezésükben alapvetően partner az Innovációs és Technológiai Minisztérium, azonban sok az ellenérdekelt fél is.

- hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy az emberek akkor visznek több zacskót a boltból, ha az ingyen van, ezért a fizetőssé tétel már komoly előrelépés lenne.

A környezetvédelmi szervezet a tengeri műanyagszennyezésre szeretné felhívni a figyelmet a szobrokkal a Műanyagmentes július kezdeményezés kapcsán. Fotó: Horváth Péter Gyula

Egy 2018. végi reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a budapestiek hetvenöt százaléka a betétdíjas, visszaváltható palackokat választaná az egyszer használatos palackok helyett. A Greenpeace úgy látja, a műanyagszennyezés megállításában hatalmas a kormányok felelőssége is, jogszabályokkal ugyanis ők tudják szabályozni a vállalatok működését. Az eldobható műanyagok, ezen belül a zacskók korlátozásáról szóló törvénytervezetet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) el is készítette, azonban azt a kormányzat végül nem támogatta.

Forrás: Greenpeace/PestiSrácok.hu; Vezetőkép/fotógaléria: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még