Pesti Srácok

Tizenöt éve szennyezi a Tiszát egy kárpátaljai járás vízparti szemétlerakója

Tizenöt éve szennyezi a Tiszát egy kárpátaljai járás vízparti szemétlerakója

Miközben lelkes környezetvédők a Pet-kupa keretében évek óta gyűjtik össze a Tisza partján felhalmozódó szemetet, egy ukrán járásban mintegy tizenöt éve működik ideiglenes hulladéklerakó közvetlenül a folyó partján, ahonnan a szennyeződés nyilvánvalóan a folyóban köt ki és szeli át az országhatárokat. Nemrégiben a magyar vízgazdálkodási kormánybiztos is diplomáciai jelzést küldött az áldatlan állapotok felszámolására, ellenkező esetben hazánk kártérítési igénnyel fog fellépni.

Magyarország földrajzi adottságainak köszönhetően hazánk vizei fokozott mértékben vannak kitéve a külföldről, vízi úton érkező szennyezéseknek. Ennek legtragikusabb forrása a tiszai ciánszennyezés, amely egy aranylázban égő, gátlástalan kanadai multicég felelőtlenségének volt köszönhető, és megjegyzendő: a cég azóta sem vállalta a brutális szennyezés anyagi és erkölcsi felelősségét. De érkezett már Romániából olyan szennyezett víz is, amelyet egy vágóhíd engedett a vízbe tisztítatlanul.

A Tisza magyarországi szakaszán évek óta önkéntesek járják végig a folyó partját, összegyűjtve a felhalmozódott hulladékot. A 2013-ban útnak indult Pet-kupa önkénteseinek tevékenységéről a tavalyi évben dokumentumfilm is készült, Üzenet a palackban címmel. Az elmúlt időben több tonna hulladékot összegyűjtő természetvédők maguk is hangsúlyozzák, hogy tapasztalataik szerint a szemét jó része a határainkon túlról érkezik, és többek között erre is fel kívánták hívni petpalackokból épített "hulladékgyűjtő-hajóik" évről-évre a folyón megjelenő karavánjaival a figyelmet. A Tisza szennyezettsége kapcsán hazánk nemrégiben diplomáciai jelzést küldött Ukrajnának, felhívva északi szomszédunk figyelmét a Tisza tőlük érkező gyanús hordalékára.

A Tiszai PET Kupa résztvevői induláshoz készülődnek Dombrádon. Fotó: Balázs Attila/MTI
PestiSracok facebook image

Tizenöt éve hordják a szemetet a Tisza mellé

A KárpátaljaLap.net korábban arról írt: mintegy 15 éve megoldatlan problémát jelent, hogy Ukrajnában, a Rahói járásban a Tisza-menti települések hulladékát egész egyszerűen a folyó partjára hordják, ahonnan aztán a szemét a vízbe mosódik. A járás vezetői még 1996-ban ezt a területet jelölték ki szemétlerakónak, a hulladékot 2004 óta hordják ide folyamatosan. A portál szerint az illetékes hatóság már kidolgozta annak feltételeit, hogy a hulladék ne kerülhessen a vízbe, ám forrásokat már nem találtak rá. Kérdés persze, hogy a hulladékból szivárgó, szintén erősen szennyezett csurgalékvízzel számoltak-e egyáltalán, amely nemcsak a Tisza vízminőségére jelenthet veszélyt, de beszivároghat a talajvízbe is. A portál megjegyzi, hogy az ideiglenesnek tekintett szemétlerakó kiváltására a járás már jó ideje tervezi egy szemétfeldolgozó létesítését, de ehhez semmilyen határidőt nem szabtak meg. A portál legutóbbi beszámolója szerint a problémát érzékelő magyar fél a szemétlerakó miatt nemrégiben panasszal élt az ukrán hatóságok felé. Kétség sem férhet hozzá, hogy a Tisza szennyezése Magyarországon rakódik le. A KárpátaljaLap.net úgy tudja, a szemétáradat megfékezése érdekében Kovács Péter, Magyarország vízgazdaságért felelős kormánybiztosa az ukrán miniszteri kabinethez fordult. Információik szerint Magyarország arra kéri az ukrán oldalt, hogy mihamarabb találjon megoldást a problémára, ellenkező esetben kártérítési igényt nyújtanak be a kialakult helyzet miatt.

Forrás: karpataljalap.net/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: karpataljalap.net

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.