Humanitárius és morális dilemma a migránsok megmentése
Az Európai Uniónak 2004 óta van határügynöksége, 2016–2017 óta pedig Határ- és Parti Őrség. A varsói székhelyű Frontex kezdetben inkább formális szerepét a migrációs válság elmélyülése nyomán közös uniós döntéssel, tartalommal töltötték meg. Három éve új jogosítványokkal is felruházták, és aktívabban lép fel az illegális határátlépések megakadályozásában, valamint az illegálisan az unióban tartózkodók kitoloncolásában – írja a Híradó.
Fabrice Leggeri, a Frontex főigazgatója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta, készülnek elindítani az európai állandó egységet, amely egy újabb lépést jelentene az ügynökség életében. Hozzátette, bővült a felhatalmazásuk a visszaküldések terén is, vagyis hogy hazatelepítsék az irreguláris migránsokat az Európai Unióból a származási országokba. A főigazgató kifejtette,
2014-ben a nagy válság előtti utolsó évben az ügynökség harminckilenc repülőjáratot indított útnak kitoloncoltak számára. Tavaly, pedig már több mint háromszázötven ilyen járatot szerveztek. Ezek különleges repülőjáratok, charter-gépek a visszaküldött emberekkel, összesen mintegy nyolcvan célállomásra.
Sok járat érkezik a Nyugat-Balkán országaiba, de vannak repülők, amelyek Afganisztánba, Pakisztánba, Nigériába tartanak. Az első gép, amelyet Kabulba szerveztek magyarországi közreműködéssel indult útnak a visszaküldött emberekkel – emelte ki érdekességként. A visszatoloncolás egy olyan terület, ahol komolyak az eredmények. Tavaly a Frontex összesen 16 ezer irreguláris migránst szállított vissza az Európai Unióból nem-uniós országokba. Ez mintegy 10 százaléka az összes kitoloncolt migránsnak. A Frontextől segítséget kérő országok között az első helyen Németország áll a visszatoloncoltak számát, és a repülőgépjáratokat tekintve. Jellemzően a Frontex által szervezett repülők mintegy harmada Németországot érinti. Olaszország szintén egy nagy „ügyfele” a Frontexnek, és növelik a támogatást Görögország felé is a visszatoloncolásokat tekintve. A Frontex felelősségi körébe kétféle tevékenység tartozik: parti őrség funkció és a kutatási-mentési funkció. Elmondta, mandátumuk alapján a parti őrség tevékenységet érdemes fejleszteniük a határmenedzsment érdekében. Az előírás szerint más európai tengeri ügynökségekkel közösen.
Ide tartozik az európai tengerbiztonsági ügynökség, lisszaboni székhellyel, valamint az európai halászati ellenőrzési ügynökség a spanyolországi Vigo központtal. Így közösen, kiegészülve a tagállamokkal kell a parti őrség feladatokat tovább fejleszteni
– magyarázta. A Frontex szerepe az, hogy hozzájáruljon a külső határok fenntartásához, és néha kutatás–mentés előfordul, hiszen határmegfigyelés, vagy tengeri határmegfigyelés közben, lehetnek kutatás–mentési feladatok.
A tengeri jog alapján kötelességük támogatniuk a tengeri mentési koordinációs központokat, ami azt jelenti, hogy„ amikor a Földközi-tenger középső medencéjében merül fel kutatás-mentési eset, akkor ott általában az olaszokat kell segítenünk – néha Máltát is, de rendszerint Olaszországot”.
Amikor irreguláris migrációs beáramlásról van szó, mindannyian tudjuk, hogy kevert esetek. Kutatás-mentési feladat, hiszen nehéz helyzetben vannak egy csónakban, ugyanakkor tényszerűen azzal is tisztában vagyunk, hogy a bűnözők – hangsúlyozta.
Ez egyfajta humanitárius és morális dilemma. Kötelességünk, hogy mentsünk, mert ez a tenger törvénye, ez az emberiességi és erkölcsi kötelesség. A másik oldalon viszont látjuk, hogy bizonyos bűnözői módszerek kihasználják a mentési–kutatási tevékenységet. Pontosan ezért is vannak nagyon éles viták különösen a Földközi-tenger középső medencéjében ekörül a kérdés körül.
A működési szabályzatuk különbséget tesz a kutatás–mentés és a feltartóztatás között. A feltartóztatás azt jelenti, hogy azokat az embereket, akik nyilvánvalóan illegálisan akarnak átkelni a tengeri határon fel kell tartóztatni. Ezért állítottak fel egy munkacsoportot a Frontex vezetésének elhatározásából.
Iránymutatást kértem ennek a pontnak a tisztázására a szabályzatban. Levelet írtam az európai uniós intézményekhez, a bizottság alelnökének, valamint a belügyi és migrációért felelős biztosnak. Arra kértem őket, adjanak jogi magyarázatot arra, hogy miként is kell értelmezni a szabályzatot, ennek 656/2014-es pontját ami tartalmazza a kutatás–mentést, és emellett a feltartóztatást is előírja a tengeri határon. Ez az értelmezés döntő annak érdekében hogy megértsük, miről is beszélünk
– fogalmazott.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: Híradó, fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin
