Húsvét a fronton – Nem tojást festenek a katonák a történelem viharában
A hadviselés általában nem alkalmazkodik a vallás és az erkölcs törvényeihez. Háborúk idején a szemben álló felek nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egy-egy ünnepnap idejére beszüntessék a harcokat. Az idő és az emberélet drága. Aiszkhülosz görög költő szerint a háború első áldozata az igazság. A sokadik áldozata talán a harcoló katonák embersége, amelyet oly nehéz a lövészárkokban megtartani. Mégis, a történelem során előfordult már nemegyszer, hogy a humánus viselkedés és a hagyományok tisztelete felülírta a katonai szabálykönyveket is. Húsvéti történetek a háttérországokból, valamint a fronton harcoló katonáktól.
Boldog húsvétot, Iván
Az első világháborúban a húsvét azon ritka alkalmak egyike volt, amikor némi fegyvernyugvásra lehetett számítani. Az ünnep továbbá azért is fontos lehetett a katonáknak, mert a húsvéti szentmise során lelki megkönnyebbülést nyerhettek, kiszabadulhattak a háborús borzalmak világából. A források alapján is úgy tűnik, hogy a húsvét valóban fontos ünnep volt a harcolók életében. 1914 és 1917 közt az osztrák-magyar–orosz fronton az ünnep jegyében a legtöbb frontszakaszon béke honolt.
Az ünnepi reggel csendjét nem zavarta meg semmi. Még csak egy puskalövés sem esett. Az oroszok kiállottak a lövészárok tetejére, mi is – és úgy kívántunk egymásnak boldog ünnepeket kendők lobogtatása mellett. Kinek is jutott volna eszébe a lövöldözés, s kinek is lett volna lelke, hogy azzal elrontsa az ünnep szépségét?
– írta Péter Gyula honvéd.
Néhány alkalommal pedig az is előfordult, hogy együtt ünnepeltek az egymás ellen harcoló katonák. 1916 húsvétján például a felek kölcsönösen megvendégelték egymást, előkerült a szalonna, a kolbász és a rum, sőt, az egyébként egymást öldöklők ezúttal közösen fényképezkedtek, táncoltak, daloltak. A húsvéti barátkozás során néha azért a felek megpróbálták kikémlelni azt is, hogy az ellenség védvonala hol és miként lenne a leginkább sebezhető. Solth Miklós így számol be erről:
Az oroszok délután már állásainkba is bemerészkedtek. A jóhiszeműség a mi részünkről ismét határtalan könnyelműséggel párosult.
Volt azonban arra is példa, hogy mindez nem a legjobban sült el. A kassai 5. honvéd huszárezredről írt műben a következő történetet olvasható:
A nagy barátkozási hangulat arra indította az 1. lövészszázadunk két őrmesterét, két huszárját és a lövész-géppuskás-század egy tizedesét, hogy ők is átmenjenek a muszkákhoz. Átmentek, de vissza nem tértek, mert mint az elöljáró I. hadtestparancsnokság 25-i parancsa a csapatokkal tudatta, az oroszok a genfi egyezmény kigúnyolásával, parlamenterként jelentkező tisztjeinket és legénységünket elfogták és fogságba hurcolták.
Tiltott tojásfestés
A húsvéti tojások Magyarországon szokásos festéséről is le kellett mondaniuk, ezt az egész ország területén tiltották 1915-től kezdődően – írja Kiss-Kozslik Eszter történész. Ezzel igyekeztek az ünnephez kapcsolódó bőséges étkezések és a tojásfelhasználás mértékét visszaszorítani, hiszen a fogyatkozó élelemellátás egyre nagyobb gondot jelentett a hátországban. Megszegését két hónap elzárással, vagy 600 korona pénzbírsággal büntették. A rendelet a háború végéig minden húsvétkor hatályban maradt.
A díszített húsvéti tojásokat helyettesítendő tyúktojások helyett megjelentek a papírmasé piros tojások vagy selyemtojások a boltok kínálatában, egy-egy cikk pedig tyúktojás helyett a liba-, kacsa- vagy fürjtojások festését javasolta, hiszen azok nem voltak benne a törvény szövegében. A Komáromi Hírlapban Rendelet a pirostojásokról címmel beszámoltak egy asszony történetéről, aki megszegte a tojásfestés tilalmát, és meg is büntették.
Annak, aki összegyűjti és feldolgozza háborús rendeleteinket (szegény tanár!) nem utolsó csemege lesz az alábbi történet, mely az Úr 1916-i háborús húsvétján esett meg Magyarországon, Komárommegye tatai járásában. A csendőr egy gallai asszonyka kötényében nyolc kékre festett húsvéti tojást födöz föl. Persze, kérdőre vonja az asszonyt, elkobozza a tojást s megteszi a feljelentést. A tárgyaláson az egyszerű asszony védekezik: – Kérem, a mi falunkban csak azt dobolták ki, hogy pirosra nem szabad fösteni a tojást. De hát minálunk úgyis mindig kékre szokás fösteni… Nézik, nézik a közigazgatás férfiai a tojás-rendeletet: biz abban csak a pirosról van szó. A kékről szó sincs. De azért, persze, bűnösnek mondatott ki az asszonyka, mert ha a pirostojás-tilalmat stagnáló rendelet színét nem is, de a szellemét megsértette. (Komáromi Hírlap, 1916. április 30. 4.)
"Happy Easter, Adolph"
A második világháború idején sem maradtak el humoros húsvéti köszöntők. Csupán a nehéztüzérség hathatós támogatásával adták elő a katonák rövid "locsolóverseiket". A 333. amerikai tüzérzászlóalj 1944 végén, az ardenneki csata korai szakaszában óriási veszteségeket szenvedett, és december 17-én ellentámadást indítottak ellenük az utolsó német egységek. A túlélők a csata hátralévő részében a 969. tüzérzászlóaljba kerültek, ahol Bastogne ostroma során létfontosságú támogatást nyújtottak a 101. légideszant hadosztály számára.
William E. Thomas őrmester és Joseph Jackson közlegény a 333. amerikai tüzérségi zászlóaljból, a fénykép készítésének idején a 969. tüzérségi zászlóaljhoz tartoztak. Az ilyen és ehhez hasonló üzenetek tüzérségi lövedékekre firkálása a II. világháborúban az egyik módja volt annak, hogy a tüzérségi katonák humorosan kifejezzék az ellenséggel szembeni ellenszenvüket. A képen "Húsvéti tojások Hitlernek" és "Boldog Húsvétot, Adolf" feliratok szerepelnek a tüzérségi lőszereken.
Háború sújtotta Húsvét Ukrajnában
Szomorú húsvétra készül a lakosság Ukrajnában, mivel egyelőre semmi jele a tűzszünetnek. Az ukrajnai keresztény lakosok arra készültek, hogy vasárnap megünnepeljék a Krisztus feltámadását, azonban emlékeztették őket rá, hogy a háború sosem szünetel. Az Ukrajna délkeleti régiójában, Zaporizzsjában élő embereket arra kérték, hogy húsvétvasárnap kerüljék a tömeggyűléseket. Jurij Malasko, a zaporizzsjai régió vezetője nyilatkozatában kijelentette:
Nem reménykedhetünk abban, hogy az ünnepek alatt elcsendesednek, mert egy ellenséges támadás lehetősége ezen időszak alatt is fennáll.
A pápa tűzszünetet javasol
Jövő héten lesz a katolikus húsvéthét, majd ortodox húsvéthét következik. A pápa most közölte velem, hogy ennek tiszteletére azt javasolja: az ukrajnai különleges hadművelet területén két hétre álljon le minden katonai cselekmény a katolikus és az ortodox húsvét hetére. Vagyis vasárnaptól kezdve két héten át ne legyenek támadások, mindenki hagyja abba az egymásra való lövöldözést, és hirdessenek fegyverszünetet
– mondta Szevasztyjanov.
A katolikus egyház idén vasárnap, április 9-én, míg az ortodox keresztények egy héttel később, április 16-án ünneplik a húsvétot.
Forrás: vaticannews.va, stephenambrosetours.com, vasarnap.hu, blog.skanzen.hu; Vezető kép: stephenambrosetours.com
