Pesti Srácok

Az újrahasznosítás munkahelyeket teremt

Az újrahasznosítás munkahelyeket teremt

Minden hazai feldolgozó számára biztosítani kell a megfelelő mennyiségű újrahasznosítható hulladékot, és el kell kerülni a hulladéknyersanyag külföldi értékesítését – hangsúlyozták az illetékesek az április 1-jével induló haszonanyag-értékesítés kapcsán. A hazai újrafeldolgozó-ipar fejlődésében, új munkahelyek létrejöttében fontos szerepet játszhat, hogy 2016. júniusától egy kézbe került a haszonanyagok piaci értékesítése.

Április 1–jével nemcsak a regionális hulladékkezelés kerül fokozatosan bevezetésre, de ekkor indul be az újrahasznosítható „haszonanyagok” értékesítése is. Az illetékes szervek szándéka, hogy minden szerződéssel rendelkező hazai hulladékfeldolgozó hozzájuthasson a megfelelő mennyiségű újrahasznosítható hulladékhoz, és mindenképpen el kívánják kerülni, hogy az külföldi forgalomba kerüljön. Mint arról korábban írtunk, a korszerű hulladékkezelő üzemek révén új munkahelyek jöhetnek létre, ugyanakkor a visszagyűjtés tekintetében van hová fejlődnünk, hiszen egyes telepek nyersanyaghiánytól szenvednek.

Fotó: hulladektermek.hu

Minél kevesebb hulladék jusson a lerakókba

PestiSracok facebook image

Mint arról hírt adtunk, április 1-jével megindul a fokozatos átállás a régiós közszolgáltatási rendszerre. A régiós hulladékszállítás és feldolgozás kapcsán a sajtónak Szabó Zsolt, fejlesztés-, és klímapolitikáért valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár arról beszélt, az a cél , hogy mindenhol megvalósuljon a szelektív anyagok begyűjtése és válogatása, és minél nagyobb mértékben eltéríthessék a hulladékot a lerakóról. Hozzátette, a régiós rendszer bevezetése nem jár együtt elbocsátásokkal, mivel az elvégzendő munka mennyisége nem változott. Elmondta, a szelektív és válogatási ágak fejlődésével újabb munkahelyek is létrejöhetnek. Erre a fejlődésre utaló jel, hogy a műanyag hulladék visszagyűjtési aránya mindenféle támogató kampány segítsége nélkül is évrő-évre javul. Az államtitkár elmondta, jövőre tervezik az üveghulladék visszagyűjtésének, kezelésének országos rendszerének bevezetését is.

A hulladékfeldolgozás hazai támogatása munkahelyeket teremt

A hulladék-ipar munkahelyteremtő képessége ugyanakkor nagyban függ a hazai hulladékfeldolgozók versenyképességétől. Mivel szintén április 1–jei dátummal indítják a haszonanyagok értékesítését is, fontos kérdés, hogyan alakul a tavaly júniusban az NKHV-ra bízott értékesítési ágazat. A sajtónak adott interjújában Szabó Zsolt arról beszélt, céljuk, hogy minden hasznosítónak, amely a meghirdetett rendszerben a feldolgozást biztosítani tudja, és megfelelő ajánlatot is tesz, az hozzájusson a megfelelő mennyiségű újrahasznosítható hulladékhoz. Hangsúlyozta, azt mindenképpen el szeretnék kerülni, hogy az újrahasznosítható, szelektált, előkészített hulladék külföldi forgalomba kerüljön, a haszonanyag segítségével Magyarországon kell új munkahelyeket teremteni a hazai feldolgozás és hasznosítás révén. Ezt egyébként elősegíti az is, hogy a licites pályázatokat földrajzi körzetekben hirdetik meg, így a szállítási távolság növekedésével arányosan a feldolgozás költségei is növekedni fognak. Az államtitkár jelezte, jelenleg a meglévő szelektíven gyűjtött haszonanyag értékesítése zajlik március 31-ig, az elő pályázati kiírások pedig a hónapok közepétől folyamatosan megjelennek.

Fotó: surovina.si

Kihasználatlanok a hazai újrafeldolgozók

A hulladékkal való kereskedelem mára megszokott jelenség. Mint arról tavalyi hulladék-túránk alkalmával beszámoltunk, a dunaújvárosi papírgyár esetén, amely Közép-Európa legnagyobb szelektív papírhulladék-feldolgozója és évi 750 ezer tonna papírt dolgoz fel, 55 százalékos importra szorul. A hazánkban begyűjtött papírhulladék mennyisége 2011 óta stagnál, a cég biztonságos hazai működéséhez évi mintegy 400 ezer tonna papír hiányzik. Hasonlóakat tapasztaltunk a zalaegerszegi HUKE telepén is, ahol kiderült, nemcsak a visszagyűjtött üveghulladék tisztaságával van probléma, de a mennyiségével is, holott az EU elvárásai szerint a 100 ezer tonna üveghulladéknak mintegy 60 százalékát kellene újrahasznosítani. Ennek köszönhetően a HUKE telepe emiatt üveghulladék tekintetében 30-40 százalékos kihasználtságú.

Az NHKV jobb pozícióból tárgyalhat

Miután a haszonanyag értékesítésének koordinálását is az NHKV vette át július 1-jei hatállyal, a haszonanyag értékesítéséből származó bevételek jogosultsága is NHKV-hoz került. Ennek előnye, hogy az NHKV jobb piaci pozíciót érhet el, mint az eddigi 174 közszolgáltató külön-külön. Az átállást követően elkészített statisztikákból kiderült, 2016-ban 108 cég rendelkezett hazánkban hulladékkezelő/hasznosító engedéllyel, ezek közül 56 volt hazai, és 52 külföldi tulajdonú cég.

A statisztika alapján a hulladékkezelők jelenleg minden újrahasznosítható hulladékot lefednek. Közülük 31 foglalkozott veszélyes hulladék, 26 műanyag, 18 fém, 17 papír, 16 üveg, 13 elektronikai, 9 gumiabroncs , 8 bio, 7 építési/bontási, szintén 7 komposzt, 5 energetikai hasznosításra alkalmas, míg 4 lombhulladék kezelésére.

Fotó: vasarnapihirek.hu

Az NHKV korábbi közleményében ugyanakkor arról is ír, az átálláshoz szükséges volt elkészíteni a 2016-os haszonanyag-leltárt, az adatszolgáltatók részéről azonban az adatszolgáltatás vontatottan halad, folyamatos a hiánypótlás. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy továbbra is fennmarad a bizományosi rendszer.

Forrás: NHKV/PestiSrácok.hu/Zöld Ipar Magazin; kezdőkép: hiroshulladek.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.