Pesti Srácok

Az újrahasznosítás munkahelyeket teremt

Az újrahasznosítás munkahelyeket teremt

Minden hazai feldolgozó számára biztosítani kell a megfelelő mennyiségű újrahasznosítható hulladékot, és el kell kerülni a hulladéknyersanyag külföldi értékesítését – hangsúlyozták az illetékesek az április 1-jével induló haszonanyag-értékesítés kapcsán. A hazai újrafeldolgozó-ipar fejlődésében, új munkahelyek létrejöttében fontos szerepet játszhat, hogy 2016. júniusától egy kézbe került a haszonanyagok piaci értékesítése.

Április 1–jével nemcsak a regionális hulladékkezelés kerül fokozatosan bevezetésre, de ekkor indul be az újrahasznosítható „haszonanyagok” értékesítése is. Az illetékes szervek szándéka, hogy minden szerződéssel rendelkező hazai hulladékfeldolgozó hozzájuthasson a megfelelő mennyiségű újrahasznosítható hulladékhoz, és mindenképpen el kívánják kerülni, hogy az külföldi forgalomba kerüljön. Mint arról korábban írtunk, a korszerű hulladékkezelő üzemek révén új munkahelyek jöhetnek létre, ugyanakkor a visszagyűjtés tekintetében van hová fejlődnünk, hiszen egyes telepek nyersanyaghiánytól szenvednek.

Fotó: hulladektermek.hu

Minél kevesebb hulladék jusson a lerakókba

PestiSracok facebook image

Mint arról hírt adtunk, április 1-jével megindul a fokozatos átállás a régiós közszolgáltatási rendszerre. A régiós hulladékszállítás és feldolgozás kapcsán a sajtónak Szabó Zsolt, fejlesztés-, és klímapolitikáért valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár arról beszélt, az a cél , hogy mindenhol megvalósuljon a szelektív anyagok begyűjtése és válogatása, és minél nagyobb mértékben eltéríthessék a hulladékot a lerakóról. Hozzátette, a régiós rendszer bevezetése nem jár együtt elbocsátásokkal, mivel az elvégzendő munka mennyisége nem változott. Elmondta, a szelektív és válogatási ágak fejlődésével újabb munkahelyek is létrejöhetnek. Erre a fejlődésre utaló jel, hogy a műanyag hulladék visszagyűjtési aránya mindenféle támogató kampány segítsége nélkül is évrő-évre javul. Az államtitkár elmondta, jövőre tervezik az üveghulladék visszagyűjtésének, kezelésének országos rendszerének bevezetését is.

A hulladékfeldolgozás hazai támogatása munkahelyeket teremt

A hulladék-ipar munkahelyteremtő képessége ugyanakkor nagyban függ a hazai hulladékfeldolgozók versenyképességétől. Mivel szintén április 1–jei dátummal indítják a haszonanyagok értékesítését is, fontos kérdés, hogyan alakul a tavaly júniusban az NKHV-ra bízott értékesítési ágazat. A sajtónak adott interjújában Szabó Zsolt arról beszélt, céljuk, hogy minden hasznosítónak, amely a meghirdetett rendszerben a feldolgozást biztosítani tudja, és megfelelő ajánlatot is tesz, az hozzájusson a megfelelő mennyiségű újrahasznosítható hulladékhoz. Hangsúlyozta, azt mindenképpen el szeretnék kerülni, hogy az újrahasznosítható, szelektált, előkészített hulladék külföldi forgalomba kerüljön, a haszonanyag segítségével Magyarországon kell új munkahelyeket teremteni a hazai feldolgozás és hasznosítás révén. Ezt egyébként elősegíti az is, hogy a licites pályázatokat földrajzi körzetekben hirdetik meg, így a szállítási távolság növekedésével arányosan a feldolgozás költségei is növekedni fognak. Az államtitkár jelezte, jelenleg a meglévő szelektíven gyűjtött haszonanyag értékesítése zajlik március 31-ig, az elő pályázati kiírások pedig a hónapok közepétől folyamatosan megjelennek.

Fotó: surovina.si

Kihasználatlanok a hazai újrafeldolgozók

A hulladékkal való kereskedelem mára megszokott jelenség. Mint arról tavalyi hulladék-túránk alkalmával beszámoltunk, a dunaújvárosi papírgyár esetén, amely Közép-Európa legnagyobb szelektív papírhulladék-feldolgozója és évi 750 ezer tonna papírt dolgoz fel, 55 százalékos importra szorul. A hazánkban begyűjtött papírhulladék mennyisége 2011 óta stagnál, a cég biztonságos hazai működéséhez évi mintegy 400 ezer tonna papír hiányzik. Hasonlóakat tapasztaltunk a zalaegerszegi HUKE telepén is, ahol kiderült, nemcsak a visszagyűjtött üveghulladék tisztaságával van probléma, de a mennyiségével is, holott az EU elvárásai szerint a 100 ezer tonna üveghulladéknak mintegy 60 százalékát kellene újrahasznosítani. Ennek köszönhetően a HUKE telepe emiatt üveghulladék tekintetében 30-40 százalékos kihasználtságú.

Az NHKV jobb pozícióból tárgyalhat

Miután a haszonanyag értékesítésének koordinálását is az NHKV vette át július 1-jei hatállyal, a haszonanyag értékesítéséből származó bevételek jogosultsága is NHKV-hoz került. Ennek előnye, hogy az NHKV jobb piaci pozíciót érhet el, mint az eddigi 174 közszolgáltató külön-külön. Az átállást követően elkészített statisztikákból kiderült, 2016-ban 108 cég rendelkezett hazánkban hulladékkezelő/hasznosító engedéllyel, ezek közül 56 volt hazai, és 52 külföldi tulajdonú cég.

A statisztika alapján a hulladékkezelők jelenleg minden újrahasznosítható hulladékot lefednek. Közülük 31 foglalkozott veszélyes hulladék, 26 műanyag, 18 fém, 17 papír, 16 üveg, 13 elektronikai, 9 gumiabroncs , 8 bio, 7 építési/bontási, szintén 7 komposzt, 5 energetikai hasznosításra alkalmas, míg 4 lombhulladék kezelésére.

Fotó: vasarnapihirek.hu

Az NHKV korábbi közleményében ugyanakkor arról is ír, az átálláshoz szükséges volt elkészíteni a 2016-os haszonanyag-leltárt, az adatszolgáltatók részéről azonban az adatszolgáltatás vontatottan halad, folyamatos a hiánypótlás. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy továbbra is fennmarad a bizományosi rendszer.

Forrás: NHKV/PestiSrácok.hu/Zöld Ipar Magazin; kezdőkép: hiroshulladek.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.