Cukorból műanyag - műanyagból cukor
A jövő műanyagja lehet az az új, cukorból előállított polikarbonát műanyagfajta, amely amellett, hogy kőolajból készült társaihoz hasonlóan erős, átlátszó, hő-, és karcálló, mégsem szennyezi a környezetet, ugyanis a földben található baktériumok képesek lebontani szintén cukorra és széndioxidra. Használata nem káros az egészségre, sőt orvosi implantátumok készítésére is alkalmas.
A cukorból készült polikarbonát műanyagok már eddig is fenntarthatóbb alternatívái voltak a hagyományos biszfenol A (BpA)* felhasználásával készült polikarbonátnak, bár előállításukhoz súlyosan mérgező foszgéneket** alkalmaznak. A Levegő Munkacsoport bukkant rá nemrégiben arra a hírre, miszerint a University of Bath egyetem kutatói nemrég egy még fenntarthatóbb és biztonságosabb alternatívát dolgoztak ki a műanyaggyártási eljárásban.
*A biszfenol A (BpA) nagy mennyiségben gyártott kemikália, amelyet egyes polikarbonát műanyagok előállításához használnak fel. A polikarbonátok előnyös tulajdonságai közé tartozik jó optikai jellegzetessége – áttetszősége – emellett erős, hőálló és karcmentes. Ebből a műanyagból készülnek például a cumisüvegek, ételtárolók, vagy a konzervek belső bevonatai. A BpA ugyanakkor kutatások szerint rendkívül káros anyag, egyes rákos megbetegedésekért, cukorbetegségért, hormonproblémákért felel.
A talajbaktériumok képesek lebontani
A cikk szerint miközben az új műanyagfajta hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kőolajból készült rokonai – azaz átlátszó, erős, hő-, és karcálló – ugyanakkor a talajban lévő baktériumok képesek lebontani cukorra és széndioxidra. Az új BPA-bentes műanyag tehát képes felváltani elődeit olyan érzékeny felhasználású termékekben is, mint például a cumisüvegek, egyes élelmiszertároló dobozok, sőt alkalmazható orvosi implantátumként, vagy transzplantációra váró szervek tárolásánál.
Dr. Antoin Buchard, az egyetem Fenntartható Vegyipari Technológiai Központjának kutatója elmondta, „az egyre növekvő népességgel párhuzamosan egyre növekszik az igény a műanyag-termékekre is. Ez az új műanyag egy megújuló alternatíva a fosszilis bázisú polimerekkel szemben. Olcsó előállítási költsége mellett használata azért is előnyös, mert biológiai lebomlási képességének köszönhetően nem járul hozzá az óceánok további elszennyezéséhez, vagy újabb szeméttelepek létesítéséhez.” Hozzzátette, „az eljárás során széndioxiddal váltottuk ki a súlyosan mérgező foszgéneket**, és olyan műanyagot hoztunk létre, amely BpA-mentes is, azaz miközben a használata sem káros az egészségre, még a gyártási folyamat is tisztább".
** A foszgén, vagy karbonil-klorid egy erősen mérgező, fojtó szagú gáz, amelyet a vegyipar a műanyaggyártáshoz használ. A különösen kegyetlen hatású foszgént az I. világháborúban harcigázként vetették be, amely kezdetben csak köhögési rohamot okozott, majd órák múlva az áldozatoknál tüdővizenyő alakult ki, amitől megfulladtak. Érthető tehát, ha a műanyaggyártók örülnének, ha megszabadulhatnának tőle.
Finomhangolni is lehet
A cikkben kitérnek arra is, hogy a rendkívül jó biokompatibilitással rendelkező műanyagot az előállítás során a kémiai összetétel módosításával „finomhangolni”, így elősegítve hogy erősebben kapcsolódhassanak az implantátumokhoz a szövetek.
Forrás/kezdőkép/videó: bath.ac.uk;
