A munkaerőhiány miatt béremelést sürget a szakszervezet – Az NHKV nyitott az egyeztetésre

Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ2000) elöljáróban elmondta, megalakulása óta az NHKV Zrt. próbálja optimalizálni, hatékonyabbá tenni a rendszert. A hulladékgazdálkodásban végbemenő változások azonban érintik a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt, különösen a nullszaldós működés, a rezsicsökkentés, a bérrendezés tekintetében. Mint megjegyezte, a munkáltatók sok esetben ugyanis azt a visszajelzést küldik, hogy „nincs pénz semmire”.

Adatkezelés kockásfüzetben

A beszélgetés első részében a közszolgáltatás stabil finanszírozásának kérdése, valamint a sajtó által többször is tárgyalt számlázással kapcsolatos problémák kerültek terítékre. Csizmadia Tamás, az NHKV Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, valóban voltak, és vannak is csúszások a szolgáltatók rendszereiben, de hangsúlyozta, olyan országos rendszer létrehozásán és működtetésén dolgoznak, amely 3,6-4 millió ügyfél adatait kezeli. Mint hozzátette, gyakorlati tapasztalataik szerint főképp a kisebb szolgáltatók esetén előfordult, hogy „kockás füzetben” vezették az adatokat. Mivel ezen adatok alapján állítják ki a sárga csekkeket, a nem pontosan és nem megfelelően beérkező adatok okozhattak csúszást. Csizmadia Tamás hozzátette, a szolgáltatási díjat, amelyet a közszolgáltatók kapnak elvégzett munkájukért, szintén a hibátlanul és időben beküldött adatok alapján fizetik ki. Azokban az esetekben, ahol ez nem valósul meg, szintén adódhatnak csúszások. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szolgáltatási díj természetesen jár az elvégzett munka után, és minden esetben ki is fizetik. Az NHKV-nak nincs lejárt tartozása – tette hozzá.

A Veszprém megyei Avar-Ajka Nonprofit kft. munkavállalóit képviselő szakszervezetis erre reagálva jelezte, teljes mértékben elfogadja ezt az érvelést az adataikat kockás füzetben vezető szolgáltatók esetében. Ugyanakkor megjegyezte, cégüknél egy korábban jól működő számlázási programmal dolgoztak, amelyre utóbb csaknem kétmillió forintot költöttek, hogy megfelelő adatállományt tudjanak előállítani az NHKV-nak, mégis csak szeptemberben kapták meg az első negyedéves szolgáltatási díjat. A tisztségviselő hangsúlyozta, a rezsicsökkentett díjak mellett nincs a cégeknek lehetősége a megfelelő informatikai fejlesztésekre. A győri szolgáltató munkavállalói képviselője a téma kapcsán hozzátette, célszerűbb lett volna egy komplett informatikai csomagot összerakni, hogy ne a már meglévő programokat kelljen az új igényekhez igazítani. Ez különösen az eddig papíron dolgozó cégek esetén lett volna szükséges, hiszen ezeknek a cégeknek most az informatikai rendszer kiépítésére is költeniük kell, és korántsem biztos, hogy az megfelelő lesz. Csizmadia Tamás a felszólalásokra úgy reagált, valóban adódhatnak problémák, bár tapasztalatai szerint a rendszer már jórészt üzemel. Hozzátette, a partnerportálon elhelyezett adatstruktúra rendelkezésre áll, a szolgáltatók részéről tehát csak a szükséges adatállományról van szó, amelyet nem befolyásol, milyen szoftvert is alkalmaznak. Amennyiben hibátlan adatállomány érkezett, úgy természetesen elindul a szolgáltatási díj-egyeztetési folyamat.

Nincs szó központosításról

A HVDSZ 2000 jogásza arról érdeklődött, az NHKV koordináló szerepével összefüggésben számítani lehet-e a szektorban további központosításra, amely a munkavállalók munkaviszonyát is befolyásolhatja. Csizmadia Tamás válaszában elmondta, nem tud olyan szándékról, hogy további központosításra lenne szükség. Hozzátette, a jogalkotó már az NHKV Zrt. létrehozásakor is azt próbálta érzékeltetni, hogy meg kívánja hagyni a szolgáltatók szabadságát. Arra a kérdésre, hogy a cégek non-profit jellege mellett hogyan lesznek képesek a „felszínen maradni”, és megfelelően végezni a feladatukat, úgy reagált, itt elsősorban elvi kérdésekről van szó, vagyis: a polgárok érdekében, vagy a cégek profitjáért folyik-e a munka. Az NHKV Zrt. azt a célt szeretné elérni, hogy a szolgáltatást igénybe vevők, vagyis a polgárok igényei érvényesüljenek elsőként.

Már csak az alacsonyan képzett munkaerőből válogathatnak

Király András szakszervezeti vezető arról is beszélt, értékelik a nemrégiben elindult környezetvédelmi mérnök szakirányú képzést, ugyanakkor a cégek esetén ez kevés munkavállalót érint. Hozzátette, nagyobb szükség lenne más munkakörök kapcsán is meghatározni az életpályamodellt, hiszen a piaci feltételek miatt mára a társaságok egyes munkakörökre még betanított vagy segédmunkást sem találnak. Hozzátette, a munkáltatók átlagosan 15-17 százalékos munkaerőhiányra panaszkodnak, miközben a szolgáltatás és vele összefüggésben a szolgáltatási díj egységesítése miatt nem jut pénz a bérfejlesztésre. Csizmadia Tamás a felvetésre azzal reagált, hogy természetesen érzékelik a munkaerő-piaci kihívásokat, ugyanakkor ezek a problémák már regionális szinten is eltérőek, hiszen míg Nyugat-Magyarországon a szabad munkaerőre azonnal lecsapnak a cégek, más területeken magasabb lehet a munkanélküliség, ezért a gyakorlatban az összehangolására is szükség van. Hangsúlyozta, az NHKV Zrt. működése óta ennek a súlyos feladatnak a megoldására csekély másfél éve volt, és úgy látja, további egyeztetésekre is szükség lesz.

Az állami szektorhoz hasonló béremelést szeretnének

A felszólalók arról számoltak be, a többi ágazat elhúz a közszolgáltatói szektor mellett, és ez olyan elszívó hatást jelent, hogy a közszolgáltatók mára 8 általánossal rendelkező, vagy ennél még alulképzettebb munkaerőt tudnak csak foglalkoztatni, és szakmai tudás hiányában ez hosszabb távon a szolgáltatás rovására megy majd. Mint elhangzott, 2018. január 1-je mindenképpen fordulatot jelent majd az ágazatban, mivel jelenleg a munkavállalók nagy része kivár, de a tetemes országos vagy helyi bérkülönbségek miatt bármikor válthatnak. Ráadásul a cégek non-profit jellege miatt nincs, és nem is lehet már saját forrásuk a béremelésre, tehát azt valamilyen módon a szolgáltatási díjba kellene beilleszteni. A felszólalók nehezményezték, hogy az állami szektorokban 2019-ig 30 százalékos béremelést hajtanak végre, a Magyar Nemzeti Bank a 2018-as évre 11,5 százalékos bérfejlesztést javasol, ebből a szellemi munkások 8, míg a fizikaiak 13 százalékos emelésre számíthatnak. A hulladékgazdálkodási cégek hasonló – két év vonatkozásában – 15 százalék körüli béremelést szeretnének. Egyes vélemények szerint mindaddig nem fog bekövetkezni a bérfejlesztés, amíg a munkavállalók ki nem állnak magukért és arra nem ösztönzik szakszervezeti vezetőiket, hogy közösen radikális vagy teátrális eszközökhöz nyúljanak. Meg kell értetni a döntéshozókkal, hogy rövid időn belül súlyos problémává válhat a bérrendezés kérdése az ágazatban.

Csizmadia Tamás a felvetésekre úgy reagált: természetesen érzékelik a problémát, fontosnak találják a kérdés megoldását és nyitottak minden egyeztetésre. Hozzátette, hogy az egyeztetéseken a szolgáltatási díj kérdését is figyelembe fogják venni. A további megbeszélések kapcsán elhangzott, hogy a felek még november végén találkoznak, de december elején feltétlenül egyeztetésekre van szükség.

Forrás: PestiSrácok.hu; fotó: FKF Zrt.