Családi és társasházas övezetekben tesztelik a használt sütőolaj visszagyűjtését

Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a lakossági sütőolaj begyűjtésének szükségessége állami szinten is megfogalmazódott. Egy a témában nemrégiben rendezett konferencia kapcsán most további információkat tudhattunk meg arról, milyen környezeti és gazdasági károkat okoz a vissza nem gyűjtött és újra nem hasznosított lakossági sütőolaj, miért előnyösebb a biodízel gyártására éppen a háztartási sütőolaj, és hogy milyen előzetes tervek alapján tesztelik a begyűjtés eddig meghatározott módszereit.

Legfeljebb öt százalékot gyűjtünk vissza

Mint a téma kapcsán elhangzott előadásban elöljáróban elhangzott, mind az Európai Unió, mind a Hulladéktörvény vonatkozó része a hulladék lerakásának csökkentését irányozza elő. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy 2020-ig általánosságban 50 százalékos hasznosítási arányt kell elérni. További cél ugyanakkor az is, hogy a használt sütőolajhoz hasonló biológiailag lebomló hulladék csak minimálisan kerüljön lerakásra. A lakossági begyűjtés jelenlegi formája az elvárásokhoz képest ugyanakkor messze nem kielégítő, annak ellenére sem, hogy a MOL mintegy 537 töltőállomásán veszi át a használt sütőolajat, illetve a hulladékudvarokban is van lehetőség annak leadására. E lehetőségek egyelőre az elhasznált mennyiség mintegy 3-5 százalékának visszagyűjtésére alkalmasak csupán, a többi a lefolyóban, csatornákban, kertekben vagy a kukákban landol, vagy elégetik valamilyen formában. Az adatok alapján egyértelműen látszik, hogy szükség van egy házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer létrehozására.

A sütőolaj komoly környezetszennyező

A használt háztartási sütőolajjal kapcsolatba nem csak az merül fel problémaként, hogy megoldatlan és nehézkes a begyűjtése, hanem hogy bár biológiailag lebomló anyag, a kommunális hulladékba kerülve nehezen lebomló hulladékként jelentkezik. A csatornákba kerülve növeli a szennyvíztisztító rendszer terhelését, mivel gátolja az autooxidációs folyamatokat, azaz a rothadást. Hasonló módon káros a hatása emiatt a természetes vizekben is. A talajba kerülve lassú lebomlása alatt gátolja annak légáteresztő-képességét, és megakadályozza a víz lejjebb jutását a talajban. Egyszersmind a növények vízfelvételét és a gyökerek légzését is gátolja.

Jobb alapanyag

A probléma másik oldalát tekintve a visszagyűjtést a létrehozandó biodízel előnyös tulajdonságai is indokolják. A használt sütőolaj a megfelelő technológia igénybevételével könnyen biodízellé alakítható, emellett a biodízel a hagyományos dízelolaj tulajdonságait képes pozitívan befolyásolni, például kedvezőbb kibocsátási arányokkal. A biodízel direkt előállításának járulékos költségei és környezetterhelése is van, hiszen az alapanyagául szolgáló növényt meg kell termeszteni, el kell szállítani és föl kell dolgozni. A használt sütőolaj esetében ezekkel külön nem kell számolni. A biodízel hozzájárulása a globális felmelegedéshez ráadásul elhanyagolható a hagyományos dízel előállításához és használatához képest. Mint az előadásból kiderült, a háztartási sütőolaj nem minősül veszélyes hulladéknak, begyűjtése a közszolgáltatáson keresztül az állam feladata. Éves szinten Magyarországon mintegy 139,4 tonna használt sütőolaj keletkezik, ez személyekre lebontva 13,9 kilogrammot jelent. Az NHKV piaci konzultációi alapján ennek mintegy 45 százaléka válik hulladékká, és nagyjából 30-35 százaléka kerülhet begyűjtésre, amely évi 40-45 ezer tonnát jelent. A sütőolaj lakossági és ipari felhasználása 70-30 százalékban oszlik meg, és bár a lakosságtól bonyolultabb megoldani a begyűjtést, az sokkal jobb minőségű, így értékesebb.

Példaértékű lehetne Európában

Az előadásban elhangzott, hogy egyfajta pilot projekt keretében tesztelnék a háztartási sütőolaj visszagyűjtésére meghatározott modellt, amelyet sikeressége esetén országos rendszerré szélesítenének ki. Ezt a rendszert hathatósan támogathatná technológiai eljárásaival, szaktudásával az a hazánkban már 10 éve működő biodízel gyár, amely sütőzsiradékot használ fel alapanyagul. A visszagyűjtést tehát egy már működő technológia egészíthetné k. Egy ilyen háttérrel rendelkező országos rendszer példaértékű lehet az egész Európai Unió számára. A pilot program finanszírozása a tervek szerint a KEHOP „A települési hulladékgyűjtési és előkezelő rendszerek fejlesztése” elnevezésű pályázati forrásából valósulna meg A projektre az elképzelések szerint önkormányzat vagy önkormányzati társulás pályázhat az NHV Zrt. koordinációja mellett. A pályázónak 300 millió forint önerővel kell rendelkeznie, a projekt további 80 százalékát fedezi majd a támogatás. Ideális helyszínként egy 40-60 ezer fős várost jelöltek meg, ahol többfajta begyűjtési rendszert is tesztelhetnek.

Családi és társasházas övezetekben is tesztelnék

Az egyik ilyen a családi házas övezet, ahol lakásonként vagy házanként egy gyűjtőedény kerülne kiosztásra, amelyet 3-4 hetenként ürítenének. Az edénynek alkalmasnak kell lennie a sütőolaj ilyen időtartamú biztonságos tárolására. A begyűjtést 3,5 tonnás haszongépjárművek végeznék majd, amelyek az edényeket cserélnék. A társasházi övezetben egy 50 liter hasznos térfogatú gyűjtőedény kerülne lépcsőházanként kiosztásra, és a tervek szerint 5-700 társasházban tesztelnék a rendszert. A begyűjtést itt is kocsi végezné a fixen telepített, egyszerű módon kivehető tartályokból, amelyeket igény szerint, a telítődés mértékének megfelelően ürítenék, illetve ehhez állítanák be az ürítési gyakoriságot.

Forrás: NHKV/PestiSrácok.hu; Kezdőkép: thespruce.com