Pesti Srácok

Családi és társasházas övezetekben tesztelik a használt sütőolaj visszagyűjtését

Családi és társasházas övezetekben tesztelik a használt sütőolaj visszagyűjtését

A lakossági sütőolajnak mintegy öt százalékra kerül visszagyűjtésre, a maradék a lefolyóban, a csatornákban vagy a kertben landol, ahol, mivel nehezen lebomló biológiai hulladék, súlyos természeti károkat okoz. A visszagyűjtés megoldását az is indokolja, hogy a háztartási sütőolaj kitűnő alapanyaga a biodízelnek, amely lényegesen előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik, mint kőolajból előállított rokona. Egy nemrégiben elhangzott előadás nyomán lassan körvonalazódik a visszagyűjtés rendszere a háztartási és lakótelepi övezetekben.

Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a lakossági sütőolaj begyűjtésének szükségessége állami szinten is megfogalmazódott. Egy a témában nemrégiben rendezett konferencia kapcsán most további információkat tudhattunk meg arról, milyen környezeti és gazdasági károkat okoz a vissza nem gyűjtött és újra nem hasznosított lakossági sütőolaj, miért előnyösebb a biodízel gyártására éppen a háztartási sütőolaj, és hogy milyen előzetes tervek alapján tesztelik a begyűjtés eddig meghatározott módszereit.

Legfeljebb öt százalékot gyűjtünk vissza

Mint a téma kapcsán elhangzott előadásban elöljáróban elhangzott, mind az Európai Unió, mind a Hulladéktörvény vonatkozó része a hulladék lerakásának csökkentését irányozza elő. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy 2020-ig általánosságban 50 százalékos hasznosítási arányt kell elérni. További cél ugyanakkor az is, hogy a használt sütőolajhoz hasonló biológiailag lebomló hulladék csak minimálisan kerüljön lerakásra. A lakossági begyűjtés jelenlegi formája az elvárásokhoz képest ugyanakkor messze nem kielégítő, annak ellenére sem, hogy a MOL mintegy 537 töltőállomásán veszi át a használt sütőolajat, illetve a hulladékudvarokban is van lehetőség annak leadására. E lehetőségek egyelőre az elhasznált mennyiség mintegy 3-5 százalékának visszagyűjtésére alkalmasak csupán, a többi a lefolyóban, csatornákban, kertekben vagy a kukákban landol, vagy elégetik valamilyen formában. Az adatok alapján egyértelműen látszik, hogy szükség van egy házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer létrehozására.

PestiSracok facebook image
A sütőolajból könnyebb biodízelt előállítani; Fotó: scare.org

A sütőolaj komoly környezetszennyező

A használt háztartási sütőolajjal kapcsolatba nem csak az merül fel problémaként, hogy megoldatlan és nehézkes a begyűjtése, hanem hogy bár biológiailag lebomló anyag, a kommunális hulladékba kerülve nehezen lebomló hulladékként jelentkezik. A csatornákba kerülve növeli a szennyvíztisztító rendszer terhelését, mivel gátolja az autooxidációs folyamatokat, azaz a rothadást. Hasonló módon káros a hatása emiatt a természetes vizekben is. A talajba kerülve lassú lebomlása alatt gátolja annak légáteresztő-képességét, és megakadályozza a víz lejjebb jutását a talajban. Egyszersmind a növények vízfelvételét és a gyökerek légzését is gátolja.

Jobb alapanyag

A probléma másik oldalát tekintve a visszagyűjtést a létrehozandó biodízel előnyös tulajdonságai is indokolják. A használt sütőolaj a megfelelő technológia igénybevételével könnyen biodízellé alakítható, emellett a biodízel a hagyományos dízelolaj tulajdonságait képes pozitívan befolyásolni, például kedvezőbb kibocsátási arányokkal. A biodízel direkt előállításának járulékos költségei és környezetterhelése is van, hiszen az alapanyagául szolgáló növényt meg kell termeszteni, el kell szállítani és föl kell dolgozni. A használt sütőolaj esetében ezekkel külön nem kell számolni. A biodízel hozzájárulása a globális felmelegedéshez ráadásul elhanyagolható a hagyományos dízel előállításához és használatához képest. Mint az előadásból kiderült, a háztartási sütőolaj nem minősül veszélyes hulladéknak, begyűjtése a közszolgáltatáson keresztül az állam feladata. Éves szinten Magyarországon mintegy 139,4 tonna használt sütőolaj keletkezik, ez személyekre lebontva 13,9 kilogrammot jelent. Az NHKV piaci konzultációi alapján ennek mintegy 45 százaléka válik hulladékká, és nagyjából 30-35 százaléka kerülhet begyűjtésre, amely évi 40-45 ezer tonnát jelent. A sütőolaj lakossági és ipari felhasználása 70-30 százalékban oszlik meg, és bár a lakosságtól bonyolultabb megoldani a begyűjtést, az sokkal jobb minőségű, így értékesebb.

Példa a sütőolaj visszagyűjtésére; Fotó: olleco.com

Példaértékű lehetne Európában

Az előadásban elhangzott, hogy egyfajta pilot projekt keretében tesztelnék a háztartási sütőolaj visszagyűjtésére meghatározott modellt, amelyet sikeressége esetén országos rendszerré szélesítenének ki. Ezt a rendszert hathatósan támogathatná technológiai eljárásaival, szaktudásával az a hazánkban már 10 éve működő biodízel gyár, amely sütőzsiradékot használ fel alapanyagul. A visszagyűjtést tehát egy már működő technológia egészíthetné k. Egy ilyen háttérrel rendelkező országos rendszer példaértékű lehet az egész Európai Unió számára. A pilot program finanszírozása a tervek szerint a KEHOP „A települési hulladékgyűjtési és előkezelő rendszerek fejlesztése” elnevezésű pályázati forrásából valósulna meg A projektre az elképzelések szerint önkormányzat vagy önkormányzati társulás pályázhat az NHV Zrt. koordinációja mellett. A pályázónak 300 millió forint önerővel kell rendelkeznie, a projekt további 80 százalékát fedezi majd a támogatás. Ideális helyszínként egy 40-60 ezer fős várost jelöltek meg, ahol többfajta begyűjtési rendszert is tesztelhetnek.

Családi és társasházas övezetekben is tesztelnék

Az egyik ilyen a családi házas övezet, ahol lakásonként vagy házanként egy gyűjtőedény kerülne kiosztásra, amelyet 3-4 hetenként ürítenének. Az edénynek alkalmasnak kell lennie a sütőolaj ilyen időtartamú biztonságos tárolására. A begyűjtést 3,5 tonnás haszongépjárművek végeznék majd, amelyek az edényeket cserélnék. A társasházi övezetben egy 50 liter hasznos térfogatú gyűjtőedény kerülne lépcsőházanként kiosztásra, és a tervek szerint 5-700 társasházban tesztelnék a rendszert. A begyűjtést itt is kocsi végezné a fixen telepített, egyszerű módon kivehető tartályokból, amelyeket igény szerint, a telítődés mértékének megfelelően ürítenék, illetve ehhez állítanák be az ürítési gyakoriságot.

A pilot projekttől összességében azt várják, hogy 50-70 ezer fővel számolva a 600 ezer liter éves mennyiség harminc százalékát gyűjtenék be a módszer segítségével, amely 180 ezer litert jelente évente. Az önfenntartó rendszer eléréséhez a minimális begyűjtési aránynak a számítások szerint el kellene érnie a 20 százalékot, ami 2,8 liter/fő/év-ben is megfogalmazható.

Forrás: NHKV/PestiSrácok.hu; Kezdőkép: thespruce.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.