Áder: Felkészülünk, vagy tétlenül várunk a globális felmelegedés káros hatásaira?
Felkészülünk, vagy tétlenül várunk, alkalmazkodunk, vagy sodródunk? A megelőzés, a nagyobb baj elkerülése érdekében időben döntéseket hozunk, vagy a döntéseket elodázzuk? – tette fel a kérdést Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács pénteki tanácskozásán. Egyebek mellett példaként említette: egy tonna kőzetből cianidos technológiával 2 gramm arany nyerhető ki, egy tonna elektronikai hulladék újrafeldolgozásával 150-szer ennyi. Ha újrafeldolgoznánk az elektronikai hulladékokat, nem lenne szükség a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásra - hangsúlyozta.
A gazdasági növekedés és fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak, a klímaváltozás nemcsak veszély, egyúttal lehetőség is - mutatott rá Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács működésének tízéves évfordulóján rendezett tanácskozáson pénteken a Parlamentben. Az államfő - összhangban a témában készült nemzetközi jelentéssel - egy új közgazdasági modell megalkotását szorgalmazta, amelyben a természeti tőke, a tiszta víz, a tisztább levegő és a biodiverzivitás gazdasági, társadalmi és egészségügyi előnyeit egyaránt figyelembe kell venni, illetve a természeti tőke felélésének negatív következményeit is be kell számítani.
Ha tétlenül nézik a biodiverzivitás hanyatlását, akkor az elkövetkező évtizedek élelmiszer-termelésének feltételeit lehetetlenítik el
- figyelmeztetett Áder János. Hangsúlyozta, ha tovább szennyezik a levegőt, akkor még többen halnak meg légúti betegségekben.
Ha tovább szennyezik a vizeket, nem lesz elegendő tiszta víz sem a lakosság ellátására, sem mezőgazdasági művelésre, sem ipari tevékenységre
- tette hozzá. Rámutatott, a fejlődő országokban a kórházi ágyak 50 százalékán olyanokat ápolnak, akik a szennyezett víz okozta betegségek miatt kerültek oda, és naponta 10 ezer 5 év alatti gyermek hal meg szennyezett víz által terjesztett betegségek következtében. A köztársasági elnök szerint véget kell vetni a "kitermeljük, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk" kultúrájának.
Nem kellene Verespatakon aranybánya
Át kell térni a körforgásos gazdaságra, ahol a hulladék már nem szemét, hanem nyersanyag. Példaként említette az e-hulladék hasznosítását és újrahasznosítását.
Egy tonna kőzetből cianidos technológiából 2 gramm aranyat nyerhetünk ki. Egy tonna elektronikai hulladék újrafeldolgozásával 150-szer ennyi aranyat nyerhetünk ki
- mondta Áder János, hozzátéve,
ha újrafeldolgoznánk az elektronikai hulladékokat, nem lenne szükség a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásra.
Nő a népesség, nőni fog az infrastruktúra is
Kitért arra is, hogy jelentősen nő a Föld népessége, tovább folytatódik az urbanizáció, 2050-re a Föld lakóinak 75 százaléka városlakó lesz, és ehhez megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani.
Az előttünk álló évben számítások szerint 90 billió dollár értékű infrastruktúrát kell megépíteni, és az a kérdés, hogy ezt a hagyományos technikával építjük meg, vagy fenntartható módon, esélyt adva magunknak a túlélésre valósítják meg a beruházásokat
- mondta.
Meg kell szüntetni a fosszilis energiahordozók támogatását
A köztársasági elnök, idézve a jelentést, rámutatott: ha a kívánt fenntarthatósági fordulatot a következő években, 2030-ig megvalósítanák, akkor az stabilabb gazdasági növekedést eredményezne, és jelentős forrásátcsoportosítás lehetőségével járna.
A fosszilis energiahordozók támogatásának megszüntetéséből felszabaduló összegeket fontos közösségi célokra lehetne fordítani
- emelte ki. Kitért arra, hogy új munkahelyek jöhetnének létre, nőne a női munkavállalók száma, és kevesebben halnának meg légúti betegségekben. Az államfő szavai szerint bár a fordulat elkezdődött, de nem elég gyors, és az idő vészesen fogy.
Öt cselekvési terület
Áder János öt cselekvési területet mutatott be: elsőként arról beszélt, hogy tisztítani kellene az energiarendszereket, csökkenteni kellene a fosszilis energiahordozók támogatását, a széndioxid-kibocsátást. Szólt az intelligens városfejlesztés jegyében a tömeg- és nem motorizált közlekedési hálózat fejlesztéséről. Felvetette, hogy szükség van az e-járművek számának növelésére. Harmadikként említette a fenntartható földhasználatot, azon belül az esőerdők megvédését, a leromlott talajok javítását, a korszerű művelési technológiák meghonosítását. Kitért a hatékony vízgazdálkodás fontosságára, a lakossági vízhálózat fejlesztésére. Emlékeztetett arra az adatra, miszerint a fejlődő országokban a szennyezett víz 90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a folyókba, tengerekbe.
Az államfő több pozitív magyarországi fejlesztést is megemlített előadásában, a többi között a klímavédő takarmányt, amely csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását, egyidejűleg pedig a tej és hús minősége is javul. Kitért a Hollandiában a közelmúltban magyar találmányként üzembe állított bio-szennyvíztisztítóra is, amely a héten innovációs nagydíjban is részesült.
Alkalmazkodunk, vagy csak sodródunk
Áder János az elkövetkező tíz esztendő teendőivel összefüggésben az Országgyűléshez, a kormányhoz és az egyetemekhez, az MTA-hoz intézett kérdéseket. Az Országgyűléstől a többi között választ vár arra, hogy a törvényalkotásban milyen módon érvényesíthetők a jövőben a fenntarthatósági fejlődés szempontjai, mit jelent az ezeket támogató költségvetés megalkotása. Készít-e a kormány fenntartható fejlődési stratégiát, és kialakítja-e a körforgásos gazdaság intézményi, jogszabályi, pénzügyi feltételeit. Az egyetemektől és az akadémiától választ vár arra, hogy sikerül-e felgyorsítani azokat a kutatásokat, amelyek segítik a felkészülést a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaira, illetve az egyetemi oktatásba beépülnek-e a fenntartható fejlődés integrált szempontjai.
Felkészülünk, vagy tétlenül várunk, alkalmazkodunk, vagy sodródunk? A megelőzés, a nagyobb baj elkerülése érdekében időben döntéseket hozunk, vagy a döntéseket elodázzuk?
- tette fel a kérdést a köztársasági elnök. Az államfő végül Barack Obama korábbi amerikai elnököt idézve azt mondta,
mi vagyunk az első generáció, amelyik a klímaváltozás hatásait már érzi, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik tehet még ellene.
Forrás/fotó: MTI/Facebook; Vezetőkép: MTI
