Pesti Srácok

Negyvenezer hektárnyi vizes élőhely újult meg

Negyvenezer hektárnyi vizes élőhely újult meg

A 2014-2020-as uniós ciklusban több, mint 20 milliárd forintból - 34 projekt keretében - 40 ezer hektárnyi vizes élőhely rekonstrukcióját végezték a nemzeti park igazgatóságok és az állami természetvédelem Magyarországon – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Ócsán, a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából tartott rendezvényen. Rácz András hozzátette, a tárca célja, hogy a következő 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban 37 milliárdnyi fejlesztés valósulhasson meg, összesen 60 ezer hektár területű vizes élőhelyen.

A világnap idei témája a biodiverzitás, az államtitkár ezzel kapcsolatban kifejtette: az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a biológiai sokszínűség megőrzésére, a klímaváltozás elleni küzdelemre, ezért is indította el a tárca többek között az országfásítási programját, amelynek célja, hogy Magyarország erdőterületeinek arányát 21 százalékról 24 százalékra emelje.

Az államtitkár kiemelte, a légköri szén-dioxid megkötésében az erdők mellett a gyepeknek és a vizes élőhelyeknek is óriási szerepük van. A vizes élőhelyek ellensúlyozzák az árvizek, az aszály és az időjárási szélsőségek okozta problémákat. Rácz András emlékeztetett arra, hogy 2020-ban lejár a nemzetközi, az uniós és a magyar biodiverzitási stratégia is, ezután összegzik az elvégzett munkát és meghatározzák a további célokat.

1971. február 2-án az indiai Ramsar városában írták alá azt az egyezményt, amelyben a kormányok felelősséget vállalnak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény ekkor még csak a vízimadarak védelméről szólt, de mára már nemcsak a fajokat védi, hanem a komplett ökoszisztémát is. Rácz András kiemelte: az egyezményhez 171 ország csatlakozott, Magyarország 1979-ben, és azóta 29 területet jelölt a ramsari listára 243 410 hektár kiterjedésben, amelyben a Kárpát-medence összes jellemző vizes élőhelye megtalálható.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.