Pesti Srácok

Egy vérből – Őshonos magyar csődörök hódítják vissza Erdélyt

Egy vérből – Őshonos magyar csődörök hódítják vissza Erdélyt

Pista, Jerikó, Csendőr és Ábránd, három őshonos magyar csődör és egy angol telivér nagy útra indult csütörtökön a Hortobágyról, azzal a küldetéssel, hogy újraélesszék a lótartást, egységesítsék az állatállományt Erdélyben. A Kató Béla, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspökének kezdeményezésére létrejött génfrissítés révén a négy hibátlan, megnyerő küllemű fedezőmén két évig a Kolozs megyei Tordán és Magyarfenesen, valamint a Hargita megyei Gyergyószárhegyen és Gyergyóremetén teljesít majd nemes génjeiket átörökítő szolgálatot, majd új lovak érkeznek helyükre az állomány további frissítése céljából. Az ünnepélyes búcsúztatás alkalmával Nagy István agrárminiszter portálunknak úgy fogalmazott: "a mai nap számon lesz tartva, mint az a dátum, amikor az erdélyi lóállomány minőségi átalakítása megkezdődik".

Dús esővel, de mégsem szomorúsággal búcsúztatták a hortobágyi Máta majorból, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. telepéről azt a négy csődört, akik csütörtökön indultak útnak Erdélybe. A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége által felkért szakemberek négy, hibátlan, megnyerő küllemű mént választottak ki az erdélyi magyar gazdaságok számára, azzal a feladattal, hogy új lökést adjanak a lótenyésztésnek. A felajánlott mének fedeztetésre használhatók, amellett, hogy népszerűsítik a magyar őshonos fajtákat. A négy mént fogadó, négy különböző, magyar tulajdonú gazdaság kiválasztásánál szempont volt, hogy földrajzi elhelyezkedésüknél fogva minél több erdélyi tenyésztő és tartó számára elérhetők legyenek.

Ábránd, Pista, Jerikó és Csendőr, a négy tenyészmény a küldetés előtt. Fotó: Susánszky Mátyás/PestiSrácok.hu

Ősmagyar fajták a jövőért

PestiSracok facebook image

Jerikó, a hidegvérű muraközi mén az Őrségi Nemzeti Parkból a Kolozs megyei Tordára kerül, a védett, őshonos nóniusz, Csendőr a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. méneséből ugyancsak Kolozs megyébe, Magyarfenesre teszi át lakhelyét. A Bükki Nemzeti Park méneséből egy szintén védett, őshonos magyar lófajta képviselője, Néva (használati nevén Pista), egy furioso north star, ismertebb nevén mezőhegyesi félvér a Hargita megyei Gyergyószárhegyre megy, és szintúgy Hargita megyében, Gyergyóremetén ad új lendületet az erdélyi lótenyésztésnek egy – a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok által tenyésztett – angol telivér, Ábránd.

Nagy István agrárminiszter és Csendőr ismerkedik. Fotó: Fekete István/AM

Számon lesz tartva ez a dátum a magyar lótenyésztésben

Történelmet csinálunk a magyar lótenyésztésben – jelentette ki portálunk kérdésére Nagy István, agrárminiszter, aki hangsúlyozta: a mai nap számon lesz tartva, mint az a dátum, amikor az erdélyi lóállomány minőségi átalakítása megkezdődik. Felidézte: Kató Béla, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspökének kezdeményezésére valósul meg a program, aki "népének nagy őrzőjeként" figyelemmel kíséri a helyiek mindennapjait. Látva azt, hogy rendkívül sokrétű, különböző minőségű lovakat hajtanak Erdélyben, kezdeményezte, hogy a minőségjavítás céljából helyezzenek ki Magyarországról tenyészlovakat, amelyhez az Agrárminisztérium készséggel nyújtott segítséget. Nagy István elmondta: a tervek szerint a csütörtökön útjukra induló mének két évig maradnak új helyükön, majd újak kerülnek a helyükre, így forgatva, tovább frissítve az új állományt. Az agrárminiszter kitért arra, hogy a muraközi hidegvérű ló kifejezetten a nehéz munkára, dimbes-dombos területre alkalmas, míg a hortobágyi nóniusz egy sokoldalúbb fajta, amely öles járásával gyorsan képes bejárni az ottani mezőket. A mezőhegyesi félvér egy sportló, amely azt a nemesítést tudja elvégezni, amelynek révén gyorsabbak, arányosabbak lehetnek az újonnan született csikók. Kiemelte: a lótenyésztés talpköve, az angol telivér már bizonyította értékeit a világ és Magyarország lótenyésztésében; ezzel a küldetéssel indul Erdélybe is. Az agrárminiszter hozzátette: arra számítanak, hogy a sokrétű, különböző minőségű lóállomány egységesedik, minősége javulni tud már egy évtizeden belül is. Úgy vélte,

Jerikó. Fotó: Fekete István/AM

A magyar ember és a ló történelmileg összetartozik

Nagy István úgy vélte, Erdélyben népszerű és elterjedt a lóhasználat, a mezőgazdasági felhasználásuk is igen sokrétű. Erdély magyarjai hajtják, használják a lovat, a vérükben van a tenyésztés, ezért a jobb minőségű lovak révén ezt a hagyományt támogatja az Agrárminisztérium ezzel a kezdeményezéssel, a magasabb szintre emelés lehetőségével. Hozzátette: Magyarországon is megfigyelhetőek a pozitív változások, egyre többen tartanak lovat, ezért is kell azon dolgozni, hogy az iskolai lovagoltatásra szélesebb körben is lehetőség nyíljon. Kiemelte: a Kecskeméten létrehozott módszertani központ éppen az iskolai lovagoltatás elterjedését szolgálja. Úgy fogalmazott,

Vezetőkép: Fekete István/AM

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.