Cselekvési terv készült a talajromlás megakadályozására – Hazánk területének több mint fele termőföld, nem mindegy, mivel „etetjük”
A magyar gazdákat milliárdokkal megkárosító Bige László akarva-akaratlanul tett jót is, hiszen felhívta a figyelmet arra, a magyar mezőgazdaság milyen mértékben van kiszolgáltatva nemcsak a baloldali nagyvállalkozónak, hanem a világ műtrágyaiparának is. Ezért is lépett az Agrárminisztérium egy olyan innovatív technológia támogatásával, amelynek segítségével fokozni lehet a hazai műtrágyagyártást a szerves trágya újfajta felhasználásával. A talaj tápanyag ellátásának kérdése napjainkra egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen a modern mezőgazdaság jelenleg abban az ördögi körben vergődik, hogy a talajművelés mai formái miatt „etetni kell a talajt” műtrágyával, ellenkező esetben elmarad a nagy hozam, a földet azonban ezzel teljesen kilúgozzuk, kizsigereljük. A témában portálunknak válaszoló Agrárminisztériumtól többek között azt is megtudtuk, hazánk már rendelkezik Talajvédelmi Cselekvési Tervvel. Mint a tárca kiemelte, Magyarország területének megközelítőleg hatvan százaléka termőföld, ezért a talajromlás megelőzésében, mérséklésében vitathatatlanul a gazdálkodók szerepe a legjelentősebb.
A magyar föld tápanyag ellátásának kérdése nemrégiben azért kapott nagyobb figyelmet, mert Bige László nagyvállalkozót, a hazai műtrágyagyártás koronázatlan királyát kartellezésen kapta a gazdasági versenyhivatal. Az Agrárminisztérium számításai szerint Bige körülbelül harminchatmilliárd forinttal károsította meg a magyar gazdákat, sőt, a koronavírus-járvány miatt előállt, számára előnyös gazdasági helyzetben azt is belengette, hogy Magyarországon csak egy napig forgalmazza a hazánkban előállított műtrágyát, míg a többit a nagyobb haszon reményében külföldön kívánta érvényesíteni. Az csak hab a tortán, hogy a műtrágyakirály egyes vélekedések szerint éppen azért szállt be a 2022-es választási kampányba Márki-Zay Péter oldalán, mert egy esetleges kormányváltás esetén bírsága csökkentését ígérték a számára. Ugyanakkor, az aktuálpolitikai vonatkozásokon kívül is jól érzékelhető a hazai agrárium kiszolgáltatottsága nemcsak Bige Lászlónak, hanem a világ műtrágya-kereskedelmének.
Talajvédelem kontra terméshozam?
A 2020-as adatokat alapul véve árulkodó a tény, hogy a Magyarországon értékesített műtrágya 1,859 millió tonnát tett ki, ebből hazai gyártás 945 ezer tonna, a nettó import – import és export különbsége – pedig 914 ezer tonna volt. Ez összességében azt jelenti, hogy a hazai gyártású műtrágyák ugyan a belpiaci igényeknek több mint ötven százalékát képviselik, Magyarország műtrágyából jelentős importra szorul. A kérdés tekintetében szintén nem elhanyagolható körülmény a hazai termőföld állapota, és az a környezeti terhelés, amelyet a műtrágyázás jelent, és amellyel kapcsolatban újabban az Európai Unió is komoly elvárásokat célokat fogalmazott meg. Mint arról egy korábbi cikkünkben írtunk, a modern mezőgazdaság abban az ördögi körben vergődik, hogy a talajművelés mai formái miatt „etetni kell a talajt” műtrágyával, ellenkező esetben elmarad a nagy hozam, a földet azonban ezzel teljesen kilúgozzuk, kizsigereljük. Ráadásul a műtrágyázás során a műtrágya jelentős része nem jut a talajba, hanem egyszerűen lemosódik, egy része pedig a levegőbe kerül. Miközben az Európai Unió felismerte ezt a problémát, a műtrágya-felhasználás csökkentését úgy irányozta elő, hogy megfelelő technológiákat nem tud ajánlani a gazdáknak, hogy takarékosabban tudjanak gazdálkodni a műtrágyával (Egy Bloom Air nevű magyar szabadalom erre megoldást nyújthat, erről az innovációról bővebben itt írtunk.)
Ezért kell kezelni a szerves trágyát
A magyar mezőgazdaság műtrágya-igényéből adódó kiszolgáltatottsága az Agrárminisztériumot is foglalkoztatja, ezért a tárca – okulva Bige László monopolhelyzetéből – egy olyan technológia támogatásáról tett nemrégiben bejelentést, amelynek segítségével a szerves trágyából könnyebben kezelhető műtrágyát lehet előállítani. Mint a témával kapcsolatos sajtóközleményükben írták: az Agrárminisztérium kiemelt célja a mezőgazdaságban keletkező szerves trágya környezettudatos feldolgozásának és további hasznosításának elősegítése, ami hozzájárul a műtrágya felhasználásának csökkentéséhez. Hozzátették, a trágyafeldolgozó üzemek fejlesztése közvetlenül és jelentősen segíti a mezőgazdasági termelőket az egyre szigorodó uniós környezet- és klímavédelmi elvárásoknak történő megfelelésben. Portálunk az Agrárminisztériumnak eljuttatott megkeresésében elsőként arra kérdezett rá, egyáltalán miért szükséges a szerves trágyát átalakítani, hiszen a földművelés számára a korábbi időkben megfelelt úgy, ahogy van. A tárca válasza szerint a szerves trágya feldolgozására azért van szükség, mert így javítani lehet annak kezelhetőségét, hasznosulását, így csökkenteni lehet a felhasználással járó környezeti kockázatokat, azaz a felszíni és a felszín alatti vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezését, vagy a levegő terhelésének csökkentésére. A minisztérium hozzátette: a szerves trágya egy olyan tápanyag-utánpótlásra alkalmas anyag, mely magasabb környezeti kockázatot jelent, mivel a nitrogén vegyületek könnyen felszabadulnak belőle. Amennyiben ez nem a növény számára megfelelő időben, vagy a növényi igényeket meghaladó mértékben történik, akkor a tápelemek a felszíni, felszín alatti vizekbe vagy a légkörbe kerülnek, ezzel károsítva azokat. Ennek ellenére a tárca szerint a szerves trágya termőföldön történő hasznosítása rendkívül fontos, hiszen javítja a talaj szerves anyag tartalmát, a talaj szerkezetét, ami nem csak a kultúrnövényeknek, hanem a talajban élő élőlények számára is kedvező feltételeket teremt. A feldolgozás pedig mindemellett elősegíti a tápanyagok jobb hasznosulását is.
A technológiával kapcsolatban az Agrárminisztérium arra is kitért, a trágya egyik lehetséges kezelési módja, hogy erjesztést, azaz fermentálást követően a keletkező anyag folyékony részét lepárolják, a visszamaradt szilárd és kellően száraz anyagot pedig pelletálják. Az így keletkezett pellet termésnövelő anyagként forgalomba hozható.
Talajvédelmi stratégia
Arról is érdeklődtünk, Magyarországnak milyen hosszú távú stratégiája van a hazai termőföldek gyakran emlegetett kizsigerelése ellen. Az Agrárminisztérium válasza szerint a fenntartható, környezetkímélő szempontokat követő talajhasználat előremozdítása érdekében a tárca Talajvédelmi Cselekvési Tervet (TCST) készített. Mint kifejtik, Magyarország területének megközelítőleg hatvan százaléka (KSH 2019) termőföld, ezért a talajromlás megelőzésében, mérséklésében vitathatatlanul a gazdálkodók szerepe a legjelentősebb. A TCST kulcseleme a Gazdálkodói Talajvédelmi Program (GTP), ami gazdaságra specializáltan fog segítséget adni a napi munkához. Elkészítése a gazdálkodók feladata lesz, amelyhez kérhetik a szaktanácsadók és a talajvédelmi hatóság segítségét. A GTP megtervezését egy központilag kidolgozott protokoll fogja megkönnyíteni, amely a termőföldek elhelyezkedése szerinti ökológiai adottságok – például a klíma, a domborzat, a talajtípus – alapján segít beazonosítani a lehetséges talajvédelmi problémákat, illetve megoldani azokat. Az Agrárminisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy a tudatos, talajkímélő földhasználat megvalósításához elengedhetetlen, hogy az ehhez szükséges ismeretek a gazdák rendelkezésére álljanak. A TCST programsorozata – NAK Roadshow, továbbképzések, bemutatók, mintagazdaság-hálózat – biztosítani fogja, hogy a gazdálkodók, az őket segítő szaktanácsadók és a hatóság hatékony és alkalmazható tudást szerezzenek a fenntartható talajhasználatról. Megjegyezték, létrejön egy központi talajvédelmi adatbázis is, a Talajweb, ami lehetővé teszi a talajállapot felmérését, és a változásainak naprakész nyomon követését.
Portálunk az idei Klímaexpón megismert Bloom Air technológia alkalmazhatóságára is rákérdezett, amellyel kapcsolatban az Agrárminisztérium kifejtette, Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlődés, a környezetkímélő mezőgazdaság megvalósításával kapcsolatban. A cél, hogy egyszerre biztosítva legyen a gazdák versenyképessége, az élelmiszerellátás és a természet védelme. Mint fogalmaztak, ennek alapja, hogy védjük termőföldjeinket, talajainkat, valamint, hogy okszerű és fenntartható tápanyag-gazdálkodást alkalmazunk. E tekintetben a Bloom Air technológia egy ígéretes innovációnak tűnik, hiszen – meglévő ismereteink szerint – a megfelelően végzett eljárás lazítja a talajt, így annak vízvezető képességét, illetve a tápanyagok precíziós kijuttatására is alkalmas. Bízunk benne, hogy a technológia be fogja váltani a hozzá főzött reményeket, és a fenntartható talajhasználat hatékony és biztonságos eszköze lehet – összegezte az Agrárminisztérium.
Vezető kép: MTI/MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
