Pesti Srácok

Huth Gergely: Polgári reneszánsz Bélatelepen - Végre legyűrtük a vörös ördögöt

Huth Gergely: Polgári reneszánsz Bélatelepen - Végre legyűrtük a vörös ördögöt

Az arra kirándulók és a helyiek ünnepélyes eseménysorozatnak lehettek tanúi a fonyódi Várhegy oldalában. Hidvégi József, a város 2006 óta rendre újraválasztott, fideszes polgármesterének meghívására Novák Katalin köztársasági elnök avatta fel a Szaplonczay sétányt a Bélatelepnek hívott tradicionális üdülőtelepen. Ezt több helytörténeti séta és átadó követte, s a múlt hétvégén a hangulatos Szaplonczay kávéház is megnyílt. Ennek teraszáról, az öreg feketefenyők árnyékában, Magyarország Nagyasszonyának vigyázó szobortekintetétől óva, egy presszó vagy a rozéfröccs mellől szemlélhetjük a panorámát, a múlt századi szépséges villákat és az ízlésesen felújított sétányt.

Hazánk egyik legszebb pontjáról van szó, ahol minden kőnek külön története van. A Bélatelep alapítójáról, Szaplonczay Manóról elnevezett „széplátó út” rangjában, hangulatában a füredi Tagore sétánnyal vetekszik, az onnan a Badacsonyra, Szigligetre és a Balaton-felvidékre nyíló panoráma pedig minden bizonnyal lepipálja a tihanyi kilátást. Csak a tömeg hiányzik, a turisták nagy része egyelőre nem ismeri ezt a nagy időket látott, s a második világháborúban és a kommunista diktatúrában, majd a vörösök visszatérésekor, azaz a Horn–Kuncze-kormány révén csaknem teljesen tönkretett, de mára önmagára talált és gyönyörűen felújított üdülőhelyet. Bélatelep története mindannyiunk története is: a régi, polgári Magyarország romlásáé és feltámadásáé. A bélatelepi Várhegy oldalában a XIX. század első felében jelentek meg az „ősfürdőzők”, somogyi úri és polgári családok, ők egyben a Balaton egyik legjobb fürdőhelyének felfedezői is. Ez a Várhegy lábánál, a mai Bélatelep vasútállomásnál található fövenyes partszakasz, ahol állandóan áramlik, és így nagyon tiszta a víz, mely a déli parton egyedülálló módon gyorsan és négy méterig mélyül. Végül is a névadó Szaplonczay Manó, Somogy megye tiszti főorvosa érte el a hegy felparcellázását és az üdülőtelep megalapítását a kiegyezés után, hogy aztán a századfordulóra már csodálatos, többszintes villák nézzenek le a magaspartról a tóra. A házak elé gyönyörű sétány épült, ehhez önálló vízmű, továbbá az ország legszebbjének kikiáltott állomásépület, illetve saját kabinsor és vitorláskikötő.

Itt épített villát a Törley pezsgőgyár alapítója, Huszka Jenő, a neves operett-zeneszerző, Vass József, a Bethlen-kormány népjóléti minisztere, Lippich Péter kulturális államtitkár, aki egy sor neves írót és művészt indított el a pályáján, de Szinyei Merse Pál is innen, a most megnyílt kávézó mellől festette meg balatoni képeit, itt nyaralt László Fülöp, a Sissy-portrék alkotója, József Attila pedig rendszeres vendég volt a hegyen álló Sirály Szállóban. A sor hosszan folytatható, a kiegyezés utáni, majd a két háború közötti magyarság színe-java lett szerelmese Bélatelepnek. Közülük a legjelesebb Ripka Ferenc, Budapest székesfőváros főpolgármestere, aki a vörösterrort Fonyódon vészelte át, majd az üdülőtelep és a város legfőbb pártfogója, a polgári világ szervezője és kiemelkedő alakja lett itt. A módfelett ízléses, a két fonyódi domb nyergéből a látképet uraló Nagyboldogasszony-templom megépítése is jórészt neki köszönhető. A tulajdonosok fürdőegyletet alapítottak, amelynek precízen megszervezett életébe a helytörténeti sétákat szervező lokálpatrióta, író és könyvtáros Varga István A fonyódi Gróf Zichy Béla-telep – Villasor a Balaton felett című, néhány éve megjelent könyve ad részletes betekintést.

A Törley-villa képeslapon, 1929-ben (Balaton Múzeum)
PestiSracok facebook image

Nemcsak a gondosan megszervezett fürdőélet, a kulturális programok, bálok, összejövetelek és az egylet egész történetét végigkísérő jótékonysági akciók világába csöppenhetünk bele Varga István könyvét olvasva, hanem átélhetjük a vörös rombolás rögvalóságát, a pusztulás éveit is. Egy kis ízelítőt már az 1919-es terror idején is kaptak a helyiek, amit aztán egy Prónay-különítmény alaposan meg is torolt. A második világháborúban ugyanakkor négy hónapig a Balatonnál húzódott a front, a szovjet hadsereg épp a mai Szaplonczay sétány vonalában ásta be magát, a villák előtt bunkereket építettek, onnan lőtték a túlparton védekező német és magyar csapatokat.

Patkós Péter szülész-főorvos, a Bartók Béla u. 74. alatti villa egykori tulajdonosa pél­dául így írta le, mi fogadta őt, amikor a szovjetek távozása után először sikerült Bélatelepre látogatnia:

Vollnhoffer Ferencné pedig így ír tapasztalatairól:

A szovjetek a leírások szerint négyezernél is több vérbajos katonát ápoltak itt, leírhatatlan körülmények között, az egyik villa intarziás nagy ebédlőasztala például műtőasztallá avanzsált a háború alatt. Aki látta Skrabski Fruzsina Elhallgatott gyalázat című dokumentumfilmjét, annak nem kell ecsetelni, hogyan szerezték be ezek a szörnyetegek a vérfertőzést.

Természetesen a zabrálás is mindennapos volt a háború idején, a villákban szinte semmi használható nem maradt. Miután más, kevésbé lelakott objektumokba költözött tovább a szovjet sereg, a túlélők igyekeztek tovább vinni a fürdőegyletet, megkezdték a romeltakarítást és a legalapvetőbb funkciók helyreállítását. Ám nem sokáig tüsténkedhettek, fokozatosan különféle állami szervek tették rá a kezüket az így-úgy helyrehozott nyaralókra, majd 1952-ben a maradékot is államosították, hogy a SZOT-üdülők igénytelensége uralkodjon el fölöttük. A zabrálást aztán – csakúgy, mint szerte az országban – újabb nagy zabrálás követte, a szocialista revízió, azaz a Horn–Kuncze-kormány idején.

A Magyar Nemzet és a PestiSrácok.hu is többször feldolgozta az úgynevezett MNÜA-vagyon lenyúlását, amikor a megmaradt üdülőket egy elméletileg gyermekeket és munkásokat szolgáló közalapítványba helyezték, majd onnan az értékesebb ingatlanokat szokás szerint elkommunizálták, vagy ahogy szoktam mondani: újfent a saját nevükre vették. Vásárlásról ugyanis nem lehet beszélni, az MSZP-s felügyelet alatt működő közalapítvány egy osztrák stróman beiktatásával öt-tíz millió forintért passzolta el a villák darabját. A tolvajlás akkora volt, hogy a zavaros hátterű új tulajdonos sokáig hozzájuk sem mert nyúlni, újabb évtizednek kellett eltelnie, miközben apránként végre méltó kezekbe kerültek a nagy múltú ingatlanok. Az esetet a parlamenti vizsgálóbizottság feltárta, a feljelentések megtörténtek, nyomozgattak jó pár évig, aztán semmi több.

Mondani sem kell, hogy az eredeti tulajdonosok leszármazottai hiába kérték vissza a meggyalázott, kifosztott villáikat. Hozzá kell tenni, nagyon hasonló dolog történt ugyancsak a kilencvenes évek közepén, amikor a Fonyódot és Balatonfenyvest körbeölelő Nagyberek tízezer hektárját száz évre, hektáronként évi száz (!) forintért bérbe adták az osztrák Braun családnak, amely grátiszként (egy budai családi ház áráért) elvihette a lipicai ménest, a fenyvesi lovasstadiont, a marhatelepeket, gépeket, az állami gazdaság minden eszközét. A Somogy Megyei Törvényszék itt is úgy találta: nem ütközött a jó erkölcsbe az MSZP–SZDSZ-kormány privatizációs ügylete, sem az ingyenes földjuttatás.

A fonyódikat azonban nem hagyta nyugodni a páratlan érték pusztulása, s a város polgári, a háború előtti fényének visszaállításáért már eddig is sokat tevő polgármester és a képviselő-testület elhatározta, hogy rendbe teszi a villasor előtt húzódó Szaplonczay sétányt. Ez a kormányzati támogatással idén tavaszra készült el, s az építkezés, a szobrok, műemlék kilátók, a polgári hangulat helyreállítása sokkal többet jelent egy új turisztikai attrakciónál. Bélatelepen a magyar történelem billent vissza a jó kerékvágásba. Csaknem nyolcvan év kellett hozzá, de legyűrtük a vörös ördögöt.

Ezért is érdemes meglátogatni a Szaplonczay sétányt, és a különlegesen szép panoráma megcsodálása közben elgondolkodni rajta, hogy kik vagyunk. Hogy lehet minket megkóstolni, leigázni és sanyargatni, de legyőzni soha.

Kávé és panoráma az új Szaplonczay kávéház teraszán - Fotó: Fonyód Média

Az eredeti írás a Magyar Nemzet Véleményváró rovatában jelent meg, ITT; Vezető kép: Novák Katalin államfő és Hidvégi József, Fonyód polgármestere a Szaplonczay sétány avatóján - Fotó: Fonyód Média

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Elviselhetetlen igazságtalanság, börtönévek, kegyelem és szabadulás - Budaházy György és öt társa a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2023 május 5.
Nem mindennap láthat a néző olyan műsort, mint a legutóbbi másfél órás Polbeat, amelyben Budaházy György és a Hunnia-ügy négy másik vádlottja, Szász Endre, Nagy Zoltán, Dr. Szücsi Frigyes és Fábián Róbert szólalt meg, a kegyelmükért és szabadulásukért talán legtöbbet tevő jogvédővel, Gaudi-Nagy Tamással együtt. Vendégeinkkel a Novák Katalin államfő által a Szentatya látogatása alkalmából kihirdetett kegyelem után beszélgetett Füssy Angéla oknyomozó újságíró és Huth Gergely főszerkesztő, akik rákérdeztek a szabadulás körülményeire, a börtönélet mindennapjaira, a köztörvényes rabtársak viszonyulására, a fegyőrök viselkedésére éppúgy, mint ahogy arra is: volt-e, amit megbántak, vagy ma már másképp csinálnának, mint akkor, 2002 és 2006 között, a Hunnia Mozgalom névre keresztelt ellenállási hálózatukban?

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.