A nyugat történelmi korszaka leáldozóban van, úgy tűnik, hogy a nyugat kimozdul a történelmi vezető szerepből – mondta Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ Igazságháborúk III. cimű konferenciáján. A konferencia fókuszában a közelgő amerikai elnökválasztás, illetve az európai ideológiai átalakulás, valamint az információs térben folyó harc állt.
Szánthó Miklós megnyitójában arról beszélt: Szent István nem a nyugatot választotta kelet helyett, hanem a kereszténységet a pogányság helyett, a nyugat viszont megszűnt kereszténynek lenni. Azonban a nyugat hanyatlásával a liberális narratívák világmagyarázó hatása is gyengül. Szánthó Miklós hozzátette: Magyarország elmúlt évezrede szuverenitás küzdelmekről, demokráciaküzdelmekről szólt.
A maguk módján ezért harcoltak a ’48-asok is
– tette hozzá.
Azért kell küzdenünk, hogy új birodalmak ne szervezzék ki a fejünk fölül, ne TRANSZformálják gyermekeinket
– mondta az Alapjogokért Központ főigazgatója. Úgy vélekedett, kiemelt szerepe van ebben a küzdelemben a sajtónak is, azonban amíg ’48-ban ehhez nyomdákat kellett elfoglalni, most az információs teret kell uralni.
Magyarország dicsőségének csillaga csak ezután fog felragyogni
– zárta Széchenyi szavaival köszöntőjét.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter megnyitójában arról beszélt: meg kell értenünk, hogy Európa nyugati felében az elit másképp gondolkodik, mint a keleti többség. Álláspontja szerint világossá kell tenni, hogy a liberális már nem ugyanazt jelenti, mint néhány évtizeddel ezelőtt, a liberális teret ugyanis a marxista eszmék foglalták el. További különbség a keleti és nyugati rendszerek között, hogy a nyugat-európai társadalmak hódító társadalmak lettek. A nyugati ember számára természetes lett, hogy az ő társadalmának mintájára szervezték át a világ társadalmait. Ebből kifolyólag úgy gondolják, hogy annyira erős társadalmuk, hogy ha valaki odamegy, az majd úgyis alkalmazkodik. Ehhez képest nekünk, magyaroknak a létünkért kellett küzdenünk, ezért bennünk megvan az, ami bennük nincs: a veszélyérzet. A harmadik oka a különbségeknek a nyílt társadalom elmélete, amely a nemzetállamok feloldását célozza. Ez a hármas épült be a nyugati elit tudatába; ez okozza azt, hogy merőben másképp gondolkodnak, mint a keleti országok.
Tuzson szerint a nemzetközi politika alapvetően nem egyensúly alapú politika; ez alól üdítő kivétel az Európai Unió, ahol az alapítók szándéka szerint nem a nagyok érvényesítik korlátlanul a hatalmukat, hanem a kicsik súlyukon túlmutatóan is tudják érdekeiket képviselni.
Erre kell odafigyelni az elkövetkező időszakban
– húzta alá. Tuzson szerint emiatt az érdekképviselet miatt terep nekünk az Európai Unió, azonban az ellenérdekeltek is terepet látnak, hiszen ha feloldjuk a nemzetállamokat, az egyenes út a nyílt társadalomhoz. A miniszter úgy vélekedett: az Európai Egyesült Államok a nyílt társadalom világához vezető első lépcsőfok, ahol egy nemzetállamok felett álló birodalmi kormanyzat a neomarxizmus szellemi alapjain kormányozza az államiság nélküli országok masszáját.
Miért viselik nehezen a demokraták, ha egy ország olyan utat választ, ami nekik nem tetszik?
Demkó Attila az amerikai választásokról szóló panelbeszélgetésen elmondta: a Demokrata Párt nemcsak párt, de ideológia is. Ez az ideológia nem tűr elhajlást. Szikra Levente szerint a neokonzervatívok hatása érezhető ebben a politikában, amelynek az egyik fő eszköze az intervencionalizmus. Ez jelenthet fegyveres és polikai beavatkozást is. Szikra szerint ha újraválasztják Bident – ami véleménye szerint elég abszurd, de nem lehetetlen –, akkor is rutinosak vagyunk az intervenciók elhárításában. Hozzátette, hogy ha Trump győzedelmeskedik, akkor viszont egy javuló tendencia várható: a magyar–amerikai kapcsolatok javulását lehet várni.
Az amerikaiaknak is az a jobb, ha kevesebb nyomásgyakorlással és több tisztelettel viszonyulnak szövetségeseikhez
– vélekedett. Demkó szerint Trump elnökségének legnagyobb eredménye volt, hogy elkerülték az új háborúk kitörését. Hozzátette: a Nyugat a hidegháború vége óta is folyamatosan háborúban állt, ami még az igazán gazdag Amerikának is hatalmas költség.
Az USA ugyanakkor nem felejtette el, hogy az erő számít
– jegyezte meg Demkó, kifejtve: Európa ezzel szemben bármiféle katonai háttér nélkül próbál vezető szerepet vállalni a világban. Hozzátette: így különösen nagy eredmény, hogy Trump úgy nem indított háborút, hogy emellett erőt mutatott és költött a védelmi politikára. Szikra megjegyezte: szintén komoly súlya volt az USA külpolitikájában a Trump által tető alá hozott Ábrahám-egyezségnek, amely garantálta a Közel-Kelet biztonságát. Hozzátette: Trump sikerei mellett egy katasztrofális hibát is vétett, a koronavírus-járvány nem megfelelő belpolitikai kezelését.
Schmidt Mária: Nyugaton azért nem beszélnek az igazán fontos kérdésekről, mert nincsenek érdemi gondolatok
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében úgy fogalmazott: 2024 a demokrácia éve, mert a világ számos pontján rendeznek választásokat. Szerinte ez lehetne a demokrácia ünnepe is, bizonyítva, hogy demokráciákban a nép a szuverén; ez lenne a demokratikus választások lényege.
Mit látunk ehelyett? Azt látjuk, hogy ezt a választási évet a nyugati világ elitje le akarja alibizni
– vélekedett. Hozzátette: a nyugati elit tagjai nem akarnak alternatívát kínálni, el akarják lehetetleníteni a vitákat. Ennek egyik fő oka – álláspontja szerint – az, hogy nincsenek gondolatok, ötletek. A főigazgató szerint azonban kellenek a viták, például arról, hogy mik a célok az orosz–ukrán háborúban, hogy mi az elgondolás Európában arról, hogy hadiipar helyett hogy lehet háborút nyerni.
Mivel lehet kiváltani az olcsó orosz energiát? Mi lesz az EU válasza arra, ha Oroszország és Amerika ki- és megegyezik egymással? Mit vár az EU Ukrajna győzelmétől? Részt vehet-e Ukrajna újraépítésében, vagy a bizniszt Amerika viszi el? Mi a terve arra, ha az ukrán maffia a háború után ismét rázúdul Európára, ahogy azt tette korábban, csak ezúttal jobban felfegyverkezve?
– tette fel a kérdést Schmidt. Fontos lenne beszélni a főigazgató szerint arról is, hogy háború- vagy békepárti-e az EU, miután annak legerősebb tagállama egyfelől háborús hergelő, másfelől szemlesütve tűri, hogy ismeretlenek felrobbantották kritikus infrastruktúráját – utalt az Északi Áramlat felrobbantottására.
Itt érzek egy kis ellentmondást
– jegyezte meg.
Valójában azt akarják kínálni, hogy átalakítják az Európai Uniót Európai Birodalommá? Akkor beszéljünk erről!
– mondta Schmidt. A főigazgató szerint érdemes lenne a valódi migrációs kérdésekről, vagy a szankciós politikáról is beszélni, de a nyugati elitben erre nincs igény, mert nincs érdemi gondolat.
Fotó: Facebook/Alapjogokért Központ
Facebook
Twitter
YouTube
RSS