Egy kormánypárti politikusra bízni a korrupcióellenes fellépést meglehetősen problematikus. Ilyen esetben az eljárás alá vontak okkal hivatkozhatnak arra, hogy ügyükben nem igazságszolgáltatás, hanem politikai leszámolás zajlik – így kommentálta Hack Péter jogtudós, az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese az atv.hu érdeklődésére azt, hogy a folyton reflektorfénybe vágyó Hadházy Ákos bevallotta: kormányváltás esetén tárca nélküli miniszter szeretne lenni egy korrupcióellenes hivatal élén.
Az Eötvös Károly Intézet dokumentumainak az összefoglalója szerint az ellenzéki oldalon felhagynak azzal, hogy választási győzelmük esetén feles parlamenti többséggel kétharmados törvényeket módosítsanak, alkotmányozzanak.
A kétharmad nem egy formai szabály, nem elengedhető követelmény az alkotmányozásnál
– nyilatkozta az atv.hu-nak Hack Péter, az ELTE jogi kar büntető-eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi tanszékének vezetője, akit arról kérdezett a portál, hogy vasárnap este Hadházy Ákos a Partizánnak adott interjújában elárulta: ellenzéki győzelem esetén tárca nélküli miniszterként állna egy korrupcióellenes hivatal, ügynökség élén, és Márki-Zay Péter kérte fel erre a feladatra.
A műsorban Hadházy semmilyen konkrétumot vagy részletet nem árult el, azonban beszélt arról az elmondása szerint készülő 3–5 törvényjavaslatról, amelyekkel feles parlamenti többséggel is „elegánsan” lehetne szerinte a jogi felelősségre vonást megvalósítani, „anélkül, hogy azt Polt Péter meg tudná akadályozni”. A Hadházy által megnevezett korrupcióellenes hivatal nem nyomozóhatóság lenne, hanem törvényalkotó-koordináló feladatot látna el, ami a korrupciót nehezítő törvények, szabályok, rendeletek kidolgozását jelentené. „Így megvalósulna a jogi felelősségre vonás, hogy a korábbi ügyeknek legyen jogi következménye és magas, akár miniszteri szinten is bíróság elé kerülnének jelenlegi vezetők” – jelentette ki Hadházy, aki név szerint Pintér Sándort és Kásler Miklóst is megemlítette, az operatív törzs egyik döntése kapcsán. Polt Péter legfőbb ügyészt nem tudják eltávolítani a választás után másnap, vagy néhány nap alatt – ismerte el a műsorban Hadházy. A korrupcióellenes hivatalról közölte: betekinthetnek majd minden állami szerv dokumentumaiba, szerződéseibe, a bűnüldöző szerveket – például rendőrséget, NAV-ot, GVH-t – a hivatal beszámoltathatja, és ha egy nyomozóhatóság „nem teszi a dolgát”, akkor ők majd javaslatot tesznek nekik, „személyi javaslatot is”. Ezen kívül megvizsgálják, hogy korábbi nyomozások miért álltak le, a nyomozati iratokat, ügyészségi iratokat pedig bekérik és adott esetben „a nyilvánosság erejéhez” fordulnak.
Hack Péter némileg „bonyolultnak” nevezte a Hadházy Ákos által exponált kérdést. A jogtudós felhívta a figyelmet: az Alaptörvény rögzíti, hogy a vád képviselője Magyarországon az ügyészség. A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló, az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.
Azaz, bárki más nyújt be vádiratot vagy indítványt, a bíróság visszautasítja, mert ilyenkor a vád nem az arra jogosulttól származik
– hangsúlyozta kérdésre reagálva Hack Péter abban a vonatkozásban is, hogy Hadházy Ákos a Partizánnak adott interjúban világossá tette: az ellenzék által tervezett korrupcióellenes hivatal (vagy ügynökség) nem az igazságszolgáltatási rendszer, hanem a végrehajtási, azaz a kormányzat része lesz.
A formálisan független, valójában nem független legfőbb ügyész helyett egy kormánypárti politikusra bízni a korrupcióellenes fellépést meglehetősen problematikus. Ilyen esetben bármely eljárás során az eljárás alá vontak okkal hivatkozhatnak arra, hogy ügyükben nem igazságszolgáltatás, hanem politikai leszámolás zajlik
– jelentette ki. Hack Péter emlékeztetett, hogy 2005-ben az Alkotmánybíróság kimondta: a kormány, a végrehajtó hatalom vádlóként nem léphet fel, a kormány nem nyújthat be vádiratot a bíróságnak.
Mivel ez az ügyészség alkotmányos hatásköre, a kormány vagy egy tárca nélküli miniszter sem a hatályos eljárási törvény, sem az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem léphet fel vádlóként, és ilyen ügyekben nem adhat utasítást az ügyészségnek nyomozati cselekmények elvégzésére sem
– mutatott rá.
Egy olyan korrupcióellenes hivatalnak is, mint amilyenről Hadházy Ákos beszél, tudnia kell, hogy az ügyészség politikai befolyástól mentes, független szervezet kellene, hogy legyen, ami nincs sem a kormánynak, sem az Országgyűlésnek alárendelve, és a leendő baloldali kormány mögött álló pártok 32 éve ilyen ügyészséget szerepeltetnek közjogi programjukban. A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény a korrupciós ügyeket a kormány alá rendelt rendőrségtől az ügyészséghez rendelte
– hangsúlyozta.
A nemzetközi standardok is arra kötelezik a végrehajtó hatalmat, hogy a korrupció elleni fellépésre kormánytól független szervet hozzanak létre
– hívta fel a figyelmet.
Arra a kérdésre, hogy ha egy ellenzéki választási győzelem után Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, az mennyire befolyásolná a magyar ügyészség esetében a nyomozati és vádemelési eljárást a korrupciós ügyekben, a jogtudós kifejtette: az Európai Ügyészség az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetén járhat el, de a csatlakozást jelenleg akadályozza az Alaptörvény azon rendelkezése, miszerint csak a magyar ügyészség járhat el vádlóként.
Hack Péter zavarosnak nevezte, hogy adott esetben mit tud tenni majd egy korrupcióellenes tárca nélküli miniszter. Arra felhívta a figyelmet, hogy a polgári jogi eljárásban kártérítési pereket lehet indítani a közvagyon károkozása címén és a vagyont vissza lehet követelni.
A NAV is elkobozhat vagyont
– tette hozzá. Végül a tervezett ellenzéki elszámoltatás kapcsán nagy veszélynek nevezte, ha
laikus adhatna utasítást ügyészségi nyomozáshoz a korrupció-ellenes küzdelem jegyében. Mint ahogy az sem lenne jó ötlet, ha az egészségügy élén egy jogász próbálna utasításokat adni arra, hogy ki milyen orvosi ellátásban részesüljön.
Forrás: atv.hu; Fotó: atv.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS