Kötelező olvasmány Laurent Obertone új könyve, a Gerilla. Erről volt szó korábban a Sajtóklubban, és most Lezsák Sándor is ezt ajánlotta Orbán Viktor kormányfő figyelmébe. Persze nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem a többi közel 500 millió európainak is olvasnia kell, akik közül sokan szentül meg vannak róla győződve, hogy a hányatott sorsú közel-keleti bevándorlók megsegítése a jólétből ki sem látó európai uniós országok feladata. Obertone nem foglalkozik a migrációval, csak annak lehetséges következményeiről ír, pontosabban Franciaország elképzelt utolsó napjairól, illetve arról, hogy milyen kimenetele lehet egy meggondolatlan pillanatnak egy instabil helyzetben, amely puskaporos dinamitként robbanthat be egy szilárdnak gondolt, valójában roskadozó társadalmat.
Gondolhatnánk, hogy a Balkán a kontinens puskaporos hordója, de a helyzet az, hogy a soha nem látott méreteket öltött migrációs válság következtében a nyugati országok váltak azzá, és sajnos már jó ideje ég a kanóc. Nem véletlen ezért, hogy az eladási sikerlisták élén debütált a Gerilla című kötet, amely nyers őszinteséggel, tabukat és polkorrektséget nem ismerve mutatja be, milyen lehetne Franciaország utolsó három napja. Maga a szöveg és a tördelés ugyan bestsellerekhez méltóan egyszerű és szellős, de ezt a regénybe zárt látomást nem is a magas szintű irodalmi élményért érdemes elolvasni. A cél nyilvánvalóan az, hogy a jajkiáltás minél szélesebb réteghez jusson el.
A történet egyszerű – ahogy egyébként a valóságot sem kellene annyira túlkomplikálni, mint ahogyan azt haladó barátaink ott a Nyugaton teszik: egy rendőr kénytelen az egyik párizsi no-go zónába behatolni, ahol muszlim fiatalok fenyegetik az életét, a feszült helyzetben pedig eldördül néhány lövés, annak ellenére, hogy rendőrként megtanították neki, hogy soha, semmilyen körülmények között nem használhatja szolgálati fegyverét. Innen pedig már sejthetjük, hogy mi történik: elszabadul a pokol, a bevándorlók náciznak és nekimennek az “elnyomó” többségi társadalomnak, miközben a káoszhoz a liberális hangadók, újságírók és politikusok előszeretettel asszisztálnak, és lehetetlenné teszik az ellenállást a franciák részéről, akiknek a kezéből hamar kikerül a dolgok feletti kontroll. Hogy mi történik ezután? Ennek kiderítését a kedves olvasóra bízzuk, az viszont fontos része a könyvnek, hogy az eseményekbe körülbelül egy tucatnyi szereplő személyes sorsán keresztül csöppenünk bele, akiken keresztül egyidőben megismerhetjük a tipikus francia embert, aki már olyan mértékben elvesztette az identitsását, hogy akkor is bocsánatot kér, ha az iszlamisták és a migránscsőcselék megveri, megerőszakolja, vagy éppen kivégzi.
Földi László biztonságpolitikai szakértő a következőképpen írt a könyvről:
A Gerilla, azaz Franciaország végnapjai című regény egyértelműen foglal állást korunk stratégiai kihívásaival összefüggésben. A könyv egyes részleteiben már hétköznapi, nyers valósággá vált fikciói, amelyek átszövik a párhuzamosan futó történeteket, Franciaországon túl egész Nyugat-Európában igazsággá válhatnak. Mert ha változatlanul alakul a jelen, és állandósul a válsághelyzet, amely korunk Európáját jellemzi, akkor nem pusztán Franciaország, hanem kontinensünk végóráiról beszélhetünk.
Hozzá kell tenni, hogy a szerző, a fülszövegben azt állítja: feltevéseit és az alapszituációt a francia hírszerzés lehallgatásain, felderítésein és előrejelzésein alapuló valós információkból formálta meg.
Ami a Gerillában a legrosszabb, hogy a horrorisztikus forgatókönyv nagyon is reális, bár az nem derül ki, hogy a tragikus történet napjainkban, avagy a közeli jövőben játszódik-e. De ez nem is fontos; a lényeg, hogy az olvasót a könyv arra készteti, hogy elgondolkodjon azon, hogyan történhet meg a katasztrófa, és talán a gondolatmenetet továbbszővén azon is érdemes eltöprengeni, hogy vajon hol kezdődött az egész: 2015-ben a Keleti pályaudvarnál sátorozó hordával, akiknek Komáromy Gergő (rázsdzsí) és ligetvédő barátai oly szeretettel vitték a vizet és a szendvicseket? És akik közül aztán kikerültek a Bataclan merénylői… Vagy a Földközi-tengeren hánykódó afrikaiakkal, akiket a magukat civilnek kikiáltó, mindig jóemberkedő NGO-k munkatársai a hatályos törvények ellenében is bevisznek Olaszországba? Vagy a baloldali kormányoknál, akik nem megoldani, hanem menedzselni akarják a migránskérdést az által, hogy kínjukban és jódolgukban különböző kvótarendszereket találnak ki, hogy minden országba ugyanannyi bevándorló jusson?
A könyvnek a jelen pillanatra vetítve is komoly aktuálpolitikai üzenetei vannak: képzeljük csak el például, hogy mi lesz, ha nem sikerül egyezségre jutni a törökökkel, és Erdogan nem az éppen katonai erővel kijelölt ütközőzóna felé nyitja ki az országban tengődő mintegy 3 millió migráns előtt a kapukat, hanem Európa felé.
Ha azt gondolnánk, hogy ez velünk nem történhet meg, érdemes szemezgetni a hírek közül párat; például azt, hogy Szijjártó Péter nemrég figyelmeztetett: a migrációt kiváltó okok egyre súlyosabbak; a minden Európán kívüli, de ahhoz közeli országban és régióban jelentkező instabilitás negatív hatást gyakorol az európai biztonságra.
Érdemes olvasás közben észben tartani a háttérerőket is, amit a könyv elég erősen emleget, pontosabban azt a bizonyos “progresszív” csoportot, ami irányít mindent és befolyásol mindenkit a médián keresztül. Ezen felül az is fontos – ha esetleg még mindig úgy gondolnánk, hogy velünk ez nem történhet meg –, hogy Párizsban szinte minden este történnek kisebb-nagyobb megmozdulások, helyi zavargások, támadások, gyújtogatások és erőszak, így kicsiben ugyanez rendszeresen lezajlik.
Napló/831: Ezt a könyvet küldtem Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Megdöbbentő és megrázó jelentés arról, hogy komolyan kell venni a migráció kérdését.
Közzétette: Lezsák Sándor hivatalos oldala – 2019. november 10., vasárnap
Ami a politikai felelősségvallását illeti, az is jól lejön a könyvből, hogy eszközök bizony lennének arra, hogy elkerülhető legyen ez a forgatókönyv, politikai akarat azonban nincs, és itt visszatérhetnénk az előző gondolatra azzal a bizonyos “progresszív háttérhatalommal” kapcsolatban. Nem szeretnénk spoilerezni, de annyit elárulhatunk, hogy a címadó “gerilla” csak a regény utolsó lapjain bukkan fel. Ebből két dolog következik: lesz folytatás. És van remény.
Laurent Obertone: Gerilla – Franciaország végnapjai
Kárpátia Stúdió kiadó, 2019 – bolti ára: 3990 forint
Kapható a jobb könyvesboltokban, köztük a Magyar Menedék Könyvesházban és az Anima hálózat boltjaiban. Internetes vásárlással jelentős kedvezménnyel.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS