Újabb visszalépés történt az ellenzéki összefogás szövevényes hálózatában. Tegnap a Jobbik léptette vissza egyik jelöltjét Kunhalmi Ágnes javára, ma pedig az MSZP mondott le az egyik pozícióról, teret engedve Kálló Gergely jobbikos képviselőnek. Összenő, ami összetartozik, szokás mondani, csupán az a kérdés nem hagy nyugodni: ha sorban léptetik vissza az embereiket mindenféle megmérettetés nélkül, miért kell az előválasztás?
Az MSZP régóta vallja, hogy a kormányváltás elsődleges alapfeltétele a teljes körű együttműködés. Elkötelezett hívei vagyunk szövetségesünkkel, a Párbeszéddel abban, hogy minden körzetben a szerintünk legalkalmasabb jelölt legyen a Fidesz kihívója! – idézi bejegyzésében szinte szóról szóra Jakab Péter tegnapi posztját Kunhalmi Ágnes. A Jobbik elnökéhez hasonlón ő is kifejti, hogy találtak a saját indulójuknál alkalmasabbat, ezen nem kell meglepődni, azonban a bejegyzés ezzel folytatódik:
Biztosak vagyunk benne, hogy Kálló Gergelynek ez 2022-ben is sikerülni fog, ezért támogatjuk Őt az előválasztáson!
Azon már nem meg sem lepődünk, hogy az egykor radikális jobboldali párt és a volt kormánypárt, amely ellen egykor megalakult ilyen egyértelműen dörgölőzik egymáshoz, előfordult már a Jobbik “néppártosodása” óta. Az azonban sokkal inkább megüti az ember szemét, mikor Kunhalmi Ágnes Kálló hitére és elkötelezettségére hivatkozva nevezi őt a legalkalmasabbnak:
Legutóbb, amikor nála jártam az időközi kampányban, saját szememmel láttam Kálló Gergely hitét, mély elkötelezettségét a körzetben élő emberek iránt. Ismét nagy csata vár rád Gergely, ebben számíthatsz az MSZP támogatására! Hajrá Gergő!
– zárja bejegyzését Kunhalmi. Amennyiben Kálló Gergely elkötelezettsége és hite legalább annyira stabil, mint pártja identitása, azt hiszem lesz itt még mind gondolkodni. De a kérdés megmarad, ha az ellenzéki pártok már most sorban vonják vissza jelöltjeiket egymás javára, akkor mi értelme az előválasztási színjátéknak?
Forrás: Facebook; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS