Miért becézik sokan “Kabul Rózsájának” Szabó Tímeát? – teszi fel a kérdést legfrissebb videójában Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. A politológus a Párbeszéd társelnökének szokatlan karrierjét foglalta össze néhány percben a PestiSrácok.hu “Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikai életben” cikksorozata alapján. Ebben Szabó Tímea afganisztáni kiküldetésétől kezdve az LMP szétveréséig számos ponton bukkannak fel külföldi szálak. A Párbeszéd országgyűlési képviselőjéről akár egy James Bond-film szereplőjét is mintázhatnánk, aki gyenge nőként már háborús konfliktusok megoldásában vesz részt, sőt, az afgán kormány felállításában is segédkezik. De vajon hogyan kerül a magyar lány Amerikába, majd rövid idő múlva Pakisztánba? Miért költözik Kabulba, hogyan segédkezik “civil” szervezeteknek nyomást gyakorolni a politikai erőkre? És miért hagyja ott az afgánokat, akikbe saját bevallása szerint is beleszeretett? Hogyan landol végül Budapesten a Helsinki Bizottság tagjaként és tűnik fel újra, mint a Humanista Párt EP-képviselője? Mikor dönti el, hogy politikai pályán tevékenykedik tovább úgy, hogy egyébként egy interjúban arról beszél, hogy ez nagyon messze áll tőle? Miért alapít pártot, hogyan lesz önálló politikai entitás és miért titkolja jobbikos férjét? Kicsoda valójában Szabó Tímea? A PestiSrácok.hu tényfeltáró sorozata után most Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője kereste ezekre a kérdésekre a választ.
Mint ismert, a PestiSrácok.hu foglalkozott Szabó izgalmas életútjával elsőként górcső alá véve azt. Deák Dániel ez alapján világított rá arra a különös egybeesésre, hogy az Szegedi Tudományegyetem elvégzése után, miként került kommunikációs diplomával a Harvard Egyetem jogi karára kutatásvezetőként. Itt az ENSZ megbízásából fegyvereskonfliktus-megelőzési stratégiákról, illetve sérülékeny csoportok védelméről irányított kutatásokat – jelentsen ez bármit is. Az alig huszonöt esztendős magyar lány 2001 nyarán három hónapot töltött Pakisztánban, ahol afgán menekülttáborokban dolgozott, de még a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt sikerült visszatérnie az USA-ba, ahol ismét a Harvard Egyetemen vezetett kutatást az afgán konfliktus rendezéséről és Afganisztán újjáépítéséről. Az amerikai bombázások befejeztével Kabulba költözött, ahol először az ENSZ missziójának segített az afgán kormány felállításában (!), majd csatlakozott a CARE International civil szervezethez, ahol egy országos emberi jogi felmérést vezetett, amellyel jelentős sikereket értek el az ország biztonsági helyzetének javításában. Szabó Tímea saját bevallása szerint az Egyesült Államok és Afganisztán között ingázott ebben az időszakban, könnyed huszonhét órás repülőutakat vállalt tehát hőn szeretett afgánjai miatt, majd a világ számos országának kormányánál lobbizott sikerrel. Azt azonban nem lehet tudni, hogy kinek a megbízásából és pontosan milyen céllal. Tehát, ha valakinek nem lenne világos, összefoglaljuk a lényeget: a Harvardon nem csupán kutatásokat végzett, de tárgyalt (!) ENSZ-vezetőkkel, delegációkkal, feladata (!) pedig a meggyőzés volt.
De vajon ki bízta meg ezzel a feladattal?
-tette fel a kérdést Deák Dániel. A politológus felidézte azt is, hogy Szabó Tímea “feléledő honvágyától fűtve” inkább visszaköltözött Magyarországra, ahol “véletlenül” a Magyar Helsinki Bizottságnál sikerült elhelyezkednie. Itt sem tétlenkedett: a migránsok megsegítésén fáradozott. Izgalmas, hogy ekkor még nem akart politikus lenni, de aztán végül magával ragadták az események. (erről itt írtunk részletesen) Mint az a PestiSrácok.hu tényfeltáró írásában részletesen olvasható, a 2009-es európai parlamenti választásra a magyar karrier is berobbant, Szabót pedig az LMP és a Humanista Párt közös listájának vezetőjévé választották. Idehaza is meseszerűen ívelt karrierje: alig egy év sem telt el, és már az LMP alapítója, választmányi tagja, szóvivője lett, majd az európai parlamenti választáson a párt listavezetője. 2010-től országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnöke, emellett az Országgyűlés Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács delegációjának tagja is. 2012 novemberében lemondott frakcióvezető-helyettesi pozíciójáról, 2013 januárjában kilépett az LMP-ből és megalakította a Párbeszéd elnevezésű politikai formációt.
A társelnöki pozíciót betöltő Szabó hollywoodi filmekbe illő életútjában nem csupán az az érdekes, hogy a szegedi kommunikáció szakos diplomájával a harvardi egyetemen lesz kutatásvezető, majd Kabulban és Pakisztánban is él az ENSZ égisze alatt tevékenykedve abban az időben, amikor még a magyar katonák is veszélyesnek tartották az ottani missziót, de az is elég sok kérdést felvet, hogyan és miként segíthet egy magyar lány az afgán kormány felállításában és a jelentős sikerek ellenére – fegyveres konfliktusok megoldása, lobbi, presszió – , miért ejtőernyőzik hirtelen vissza Budapestre. Az álomkarrier legújabb állomása ugyanis 2003 volt, ekkor kanadai magyar férjjel tér vissza Magyarországra, a nem kicsit baloldali nézetekkel rendelkező házastárssal, aki – egyes forrásaink szerint – úgy tudta, Tímea CEU-ösztöndíjasként került a Harvardra. Itt egy kicsit mélázzunk el azon, vajon ezt miért nem találjuk meg az életrajzában, sőt, az interneten sem…? De ugorjunk vissza 2003-ba, amikor a fényes karrier Budapesten folytatódik. Merthogy Tímeánknak akkora szerencséje volt, hogy rögtön kapott egy vezető pozíciót a MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁGNÁL. 2004-2008 között itt tevékenykedett, s amint látni fogjuk, nem is akárhogyan. Nézzük, miről is van szó. 2003-ban tehát Szabó Tímea visszatér BP-re, férjével, Frank Zsigóval, akinek egyébként azt mondta, hogy CEU-ösztöndíjasként sikerült a Harvardra bekerülnie. Kár, hogy erre semmi bizonyítékot nem találtunk, sőt, még nyilatkozataiban sem említette soha. Mint ahogyan azt sem, hogy milyen szaktekintéllyel írta a CARE International számára készített tanulmányt. Paul O’Brien egyébként elég híres ahhoz, hogy villoghaasson vele, mégsem tette. Pedig az Oxfam America alelnöke és tanácsadója volt Afganisztán elnökének is. Az Oxfamhoz való csatlakozása előtt Paul öt évet töltött Afganisztánban, ahol az elnök vezető gazdasági tanácsadója volt, valamint két pénzügyminiszternek a segélyek kezelésében is segédkezett, valamint a fejlesztés tervezésével és a politikai reformmal kapcsolatban is számos ötletet adott az afgán kormánynak. Ezt megelőzően a CARE Internationalnél dolgozott, mint afganisztáni érdekképviseleti koordinátor és afrikai politikai tanácsadó. Korábban Paul az Echoing Green Alapítvány elnöke volt, amely kockázati filantróp elveket alkalmaz a társadalmi vállalkozók támogatására, de nevéhez fűződik a kenyai Jogi Erőforrások Alapítvány is, melynek társalapítója. Mindemellett az afganisztáni Emberi Jogi Kutatási és Érdekképviseleti Konzorcium alapítója. 2021. márciusában ő lett a USA AI elnöke.
Deák szerint Szabó Tímea számos posztszovjet-térségbeli destabilizációs kísérlet mintájára idehaza is kiveszi a részét a zavarkeltésből, parlamenti munkájából ez tükröződik vissza.
Ezzel kapcsolatban portálunkon megjelent cikksorozatban arra hívtuk fel a figyelmet: az afgánokba beleszerelmesedett lány Magyarországon végzett tevékenysége gyakorlatilag megfelel egy elnöki rendeletnek, ami a hírszerző tevékenységről szólt. Az ún. NSPD -26 2003.02.23-i direktívája gyakorlatilag útmutató ahhoz, ami Szabó kisasszony életútjában jól látható.
Deák Dániel Facebookon közzétett videója pedig arra is ráirányítja a figyelmet, hogy Szabó Tímea esetében egyre gyakoribban felmerül, hogy külföldi érdekeket képvisel. Nézzék meg a videót, érdemes!
Forrás: Facebook; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS