A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor Pajkos Adrián egyetemi hallgatóval beszélgetett. A műsorban Erdoğan Budapestre érkezése került terítékre – a török elnök munkalátogatása megihlette az oszmán hódoltság korát addig hírből sem ismerő liberálisokat, és hirtelen minden haladó Buda várát és Magyarország szuverenitását kezdte el félteni a XVI. századi helyzethez képest teljesen más államberendezkedésben politizáló török államfőtől. Volt még szó az elnöki vizit zártkörű szervezése körüli méltatlankodásról is – de vajon történik-e tragédia azzal, hogy nem tudjuk meg Erdoğan teljes budapesti programját? A 444 manipulatív álszentsége pedig ez ügyben is tetten érhető, hiszen amiatt is problémáztak, hogy Erdoğan 2019-es látogatásának rendőri biztosítása 176 millió forintba került a magyar államnak – a gond ezzel csupán az, hogy Biden elnök nemrégiben tett észak-írországi látogatásának biztonsági költségei a megnevezett összeg csaknem 20-szorosát tették ki, a 444 azonban az ellen egyáltalán nem tiltakozott. A műsor végén üzentünk azoknak, akik szerint az augusztus 20-i tűzijátékot el kellene már felejteni egyszer és mindenkorra, nehogy véletlen előforduljon az, hogy büszkék legyünk hazánk ezeréves fennállására.
Grund minden hétvégén a PS TV műsorán. Kövessetek minket a Facebookon és a PestiSrácok.hu oldalán!
Facebook hozzászólás
lhotx
2023-08-22 at 08:52
S ne féljetek! Ha legközelebb minket kell verni, majd kibékülnek hozzá az oroszokkal is. (A bantukkal, vagy akárkivel)
lhotx
2023-08-22 at 08:48
A türkök olcsósították a balatoni lángost. Hurrá!
Puncius Pinatus
2023-08-21 at 18:07
Csak a saját degenerált, szellemileg korlátot ballibsi csicskáit képes manipulálni.
Becsületes, értelmes, gondolkodó ember a szaros cipőjét nem törli beléjük.
Még ártana a szaros cipőnek!
egresi istván jános ernő
2023-08-20 at 22:50
Rezeda Kázmér, 2023-08-20 at 17:30:
Magyar-török viszonylatban, 1483-ban nem békekötésre került sor, hanem fegyverszünetre, amit 1488-ban két évre meghosszabbítottak. Mátyás halála után, már 1491-ben (!), az oszmánok támadtak is, a harcokat a II. Ulászló által 1495-ben kötött megállapodás zárta le, amely azonban egyáltalán nem képezte a folyamatos török betöréseknek az akadályát.
Az újabb harcoknak 1503-ban, majd 1519-ben megkötött, a status quo-n alapuló “békeszerződések” (amelyek valójában fegyverszünetek voltak, mindegyikük csak határozott időre szólt) vetettek véget – de csak “hivatalosan”, hiszen az oszmán betörések továbbra sem csillapodtak.
Az 1519-es megállapodás, Szelim szultán halálával, és fiának, Szulejmánnak a trónra lépésével, az iszlám jogrendnek megfelelően, hatályát veszítette. Az, hogy ekkor, az új szultán követe, béke-ajánlattal jött volna Budára (az ún. szulejmáni ajánlattal), ez feltételezés, ami a mai napig nem bizonyított.
B. Szabó János: „az igazságot nem ismerjük, az esetleges javaslat nem maradt fenn dokumentálható módon, ezért csak annyit mondhatunk: a szulejmáni ajánlat nem több, mint történészi konstrukció”. Lásd: https://24.hu/tudomany/2017/08/29/az-evszazad-legnagyobb-osszeutkozese-volt-ez/ , továbbá e szerzőtől: A mohácsi csata. Harmadik, javított kiadás, Corvina Kiadó Kft., Budapest, 2013.
A feltételezett szulejmáni ajánlat kutatójának, Bárány Attila történésznek a kutatásait összefoglalva, nincs egyetlen, eddig megismert diplomáciai forrás, amely konkretizálná az ún. szulejmáni ajánlatnak a feltételeit.
Lásd, Bárány Attila: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–24). Attraktor, Máriabesnyő, 2014.; továbbá e szerzőtől: http://real.mtak.hu/24956/1/barany-szeged-medievkon%202013c.pdf , https://www.academia.edu/5365352 , és http://real-d.mtak.hu/744/7/dc_859_14_doktori_mu.pdf .
(Tudom, vannak más álláspontok, de a bizonyítottságot illetően, engemet e szerzők művei győztek meg.)
Idézek I. (Nagy) Szulejmán szultán győzelmi jelentéseiből: „… a hitetlenek ellen indítandó szent hadjáratra határoztam el magamat, s számba vevén a tévelygő nemzeteket, a kétségbe esett magyarokra fordítottam figyelmemet, akiknek húsával és vérével táplálkozott kardunk régi időktől fogva.” (1521, Nándorfehérvár). „… elhatároztam magamat a szent háborúra, s győzelmes fejedelmi hadjáratom kantárszárát a feslett életű hitetlen nemzetek közül éppen a szerencsétlen magyarok ellen irányítottam, minthogy ezeknek országa határos az iszlám területével.” (1526, Mohács). „Célom tulajdonképpen az volt, hogy Buda székvárosát az iszlám egyik házává tegyem, és Magyarországot birtokomba vegyem győzelmes kardom segélyével.” és „… a nagy templomokat dzsámikká alakítattam át…”; „Magyarországot összes váraival, tartományaival és lakóival az oszmán birodalom többi tartományaihoz csatolván, kádikat, várparancsnokokat és helyőrségeket rendeltem.” (1541, Buda). Forrás: Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken, Zrínyi Miklós (1508 – 1566). Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, Pécs – Budapest, 2016. Sajnos, nem csak külső körülmények vezettek a mohácsi tragédiához, a korabeli magyar politikai elit jelentős részének működése, hozzájárult a magyar állam megroppanásához. 1525-ben, Antonio Giovanni da Burgio báró, aki a Szentszék első magyarországi nunciusa volt, a Rómába küldött jelentéseiben ezeket írta, idézem: “Az emberek itt annyira gyűlölik egymást, hogy nyugodtan elmondhatom: az alatt a két évtized alatt, amióta itt vagyok Budán, igaz barátokat még nem láttam a magyar király udvarában.” “Ha Magyarországot meg lehetne menteni három forinton ebből a nagy veszedelemből, amiben most van, nem hiszem, hogy akadna három ember, aki azt a három forintot ide adná.” (Forrás. Internet). Nyilvánvaló, hogy a követ jelentései erősen túlzóak voltak, de az elkeserítő közállapotokat jól illusztrálták. Szapolyai Jánoshoz: A fiatalabb történésznemzedékhez tartozó Botlik Richárd álláspontját így tudom összefoglalni: Azt ő sem vitatja, hogy II. Lajos ellentétes utasításokat adott Szapolyainak, de a korból fennmaradt dokumentumokból, arra a következtetésre jutott, hogy ennek (az ellentétes utasításoknak) az oka nagyrészt az erdélyi vajda magatartására vezethető vissza, én ezt úgy mondanám, talán nem is helyes, de „mai” kifejezéssel, hogy Szapolyai „hezitálására”. Botlik szerint, Szapolyai, aki öt nappal a csata előtt, még több száz kilométerről és két jelentős folyón túlról, konkrétan Kolozsvárról levelezett, az nem tudott és nem is akart Tolnára (a hadak gyülekezőhelyre) menni. Lásd: Botlik Richárd – Illik Péter: A mohácsi csata (1526) másképpen. A nagy temető? Unicus Műhely, Budapest, 2018.
Továbbá: A Bécs elleni, kettő sikertelen támadásból (1529, és 1532 /Kőszeg/), és abból, hogy Ferdinándot nem lehetett kiűzni Magyarországról, Szulejmán szultán azt a következtetést vonta le, az ország teljes elfoglalása nem lehetséges, és ezért a korábbi elképzelésén – Bécs megszerzése után kerül sor Budának, és a magyar területeknek a birtokbavételére –, változtatott: A szultán úgy döntött, előbb Budát kell birtokolni, és így kell kiépíteni a Bécs felé vezető utat. Szulejmánnak kapóra jött, hogy Szapolyai János nem látott más kiutat az ország visszaszerzésére, mint a török orientációt, talán észre sem véve, Szulejmán ki akarja őt használni, a Habsburgok ellen. Az 1528-ban megkötött szövetségesi szerződéssel, János a szultán vazallusává vált, noha ez ekkor még csak laza függőséget jelentett, de ebből már nem volt visszaút, a János képzelte, független Magyar Királysághoz. Szulejmán hosszabb távú elképzeléseiben, nem szerepelt az önálló Magyarország, neki csak olyan szereplőre volt szüksége, akivel a Habsburgok elleni harcot megoszthatja, ami a magyarság megosztását is jelentette; alkalmazva ezzel a balkáni államok meghódításának a koreográfiáját. Ezek az okai annak, miért állapodott meg Szulejmán Szapolyai Jánossal. Lásd: Pálffy Géza: A három részre szakadt ország, 1526 – 1606. Kossuth Kiadó, Budapest, 2009.
kordai
2023-08-20 at 21:43
Én jobboldali vagyok, de a muszlimokkal soha nem végződik jól semmilyen barátság. Mivel az iszlám leigázandó ellenségként tekint mindenki másra.
És a török állam ma igenis újra iszlám alapokon áll (mióta Erdogán tönkretette Kemal Atatürk örökségét).
Az iszlám egy vallásnak álcázott imperialista háborús stratégia és egyben totalitárius államrend.
És ezt így soha nem fogjátok látni a baloldaltól, amit fentebb leírtam, úgyhogy aki azzal jön, hogy komcsi vagyok, annak záp az agya.
Judit
2023-08-20 at 20:23
Maximálisan egyetértek ” Molnár Tamás írásaival,” Miklós László Bodor írásával”,”István Alap írásaival”.!!!
vidar
2023-08-20 at 18:50
Manipulálni meg csak azt lehet, aki tökre idióta, és a haza ellensége.
vidar
2023-08-20 at 18:48
Ezeknek nem csak Erdogan a bajuk – mert hú, a török megszállás, meg mi a franc, és akkor legyen örök harag -, hanem itt vannak a tatárok a Karmelita kolostorban, és akkor most a tatárdúlás 730 éve az már semmi? Semmi örök harag? Menjetek a bánatosba, örök elégedetlenek. Ha rajtatok múlna, a világon alig beszélnénk bárkivel is.
augusztus 20. SZENT ISTVÁN ünnepe
2023-08-20 at 17:48
Igen, szarházi balliburnyák elvtársak, fáj nektek, hogy nem az alkotmány és az új kenyér ünnepe van augusztus 20.-án.
Az aljas gazember proletárdiktatúra idején, a bunkó és nyikhaj kommunisták ugyanúgy nem tudták elismerni az ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉT, mint ti söpredék utódaik.
Pedig degenerált koalíciós, maszopos, fosentumos, 1 %-os párbeszédes nyikhaj stb. csürhetagok higgyétek el, a rendszerválás előtt is a társadalom többsége leszarta a bolsevik “ünnepet”, meghitten ünnepelte SZENT ISTVÁN KIRÁLYT, a sok tróger besúgó jelenléte ellenére.
Ti továbbra is morzsoljátok a kalászokat, mint a főgyilkos Rákosi elvtárs tette népnyúzó takonygerincű sleppjével.
Nektek az ázott virsli kell meleg sörrel a vörös rongy alatt, miközben Luciferi módjára jól berúgva kántáljátok az internacionálét. Elvtársak csak így tovább a fekáliába vezető lenini úton.
Éljen KIVÁLÓ MINISZTERELNÖK URUNK, DR. ORBÁN VIKTOR a nagyszerű és előnyös kapcsolatokat sorra építő, nemzetközileg is elismert országvezető! Nektek, a hazaáruló csőcselének gyors pusztulást.
Rezeda Kázmér
2023-08-20 at 17:30
egresi istván jános ernő2023-08-20 at 15:19
Mátyás király (1443-1490) halála után a globalista Fugger bankház, az agg Habsburg Frigyes képében páros lábbal száll bele hazánkba. Az uzsora kamatok pillanatok alatt az egekbe szöknek – heti 2%, félévi 52%; évi 104% (!) – ami miatt már 1494-ben és 1496-ban éhséglázadások törnek ki Budán. A teljesen eladósított Jagelló “Dobzse” László fiát, a trónörökös II. Lajost (1506-1526) – a Fugger érdekeknek megfelelően – a közismerten élvhajhász Brandenburgi György bajor őrgróf készíti föl az „uralkodásra”: „Gyermekkortól fogva rosszul nevelték, fajtalanságra csábították, tánczra tanították s nem arra, hogy a hazát védje. Minden húshagyó (farsangi) napon démoni orgiákban részesítették”- írja kortárs szemtanúként, Szerémi György (1490-1549) udvari káplán a „Magyarország romlásáról” című könyvében, majd feleségéről, Habsburg Mária királynőről – másokkal együtt – mint „latrunculáról” (kékharisnyáról) szól, aki „a hóbortos Miksa császár udvarából, a szabados szellemű és erkölcsöt nem ismerő németalföldi környezetből” kerül földünkre. Egy külországi szemtanú, az olasz Massaro így ír: „A királyt naponta 6-7-szer lakmároztatják és szerfelett itatják, emellett fényes dáridókat rendeznek udvaránál s minden este megtáncoltatják, éjfélkor pedig újra étkeztetik. Ebbeli mesterei, Del Burgo Habsburg császári követ és a Brandenburgi őrgróf, kik a királynéval és ennek kisasszonyaival virradtig tánczolnak”. Giovanni de Burgio vatikáni megbízott szerint Habsburg Mária oly mértékben tékozló, hogy két ország jövedelme sem volna neki elegendő, valamint szóvá teszi, hogy: „A budai királyi udvart a németség árasztotta el, ez szolgálta ki a királyt ágyban, asztalnál, termekben, tanácsban, erdőben egyaránt.” – 1523-ban egy németújhelyi találkozó tapasztalatainak örvén az egri püspök keserűen állapítja meg: „Hogy a király míg korban fejlődik, szellemileg hanyatlik és meg van rontva erkölcseiben; udvarnokai nem tisztelik s nem félnek tőle; bárki szabadon léphet termeibe; nem ritkán mezítelenül jelenik meg udvarnokai előtt; bárki hívatlanul asztalához ül; illetlen tréfákat űznek előtte, sőt vele is, a tanácsüléseken szórakozott és szótalan; a templomban nem imádkozik, vadászatok és egyéb szórakozások foglalják el egész idejét”. – Az 1493-as, spanyol Alhambra rendelet révén hazánkban menedéket lelő szefárd bankárdinasztia képviselője Szerencsés Imre (Fortunatus Imre) “alkincstárnok” budavári (Szent György téri) palotájához fűződik az a nagy port kavart eset, amikor is a menetrendszerűen ott dorbézoló udvar-párti (globalista) vezetők nem hajlandóak még kosztra/kvártélyra sem összedobni a szükséges pénzt, az ostromzár áttörésével életét kockáztató, lóhalálában érkező nándorfehérvári követnek (1521). Erre vonatkozóan írja Burgio vatikáni követ: „Ha Magyarországot a veszélyek örvényéből három forint árán ki lelhetne ragadni, nem akadna három ember, ki ezt az áldozatot meghozná.” – Az 1525-ös Országgyűlésen, a nemesi rendek többek között eképpen követelik az augsburgi bankház befolyásának megtörését: „A „Fukkarok” és az összes külső nemzetbeliek, kik az ország kincseit nyilván kimerítik és kiviszik, ez országból azonnal kitiltandók és kiküldendők, és helyökbe magyarokat kell tenni”. – „A magyarok a legnagyobb örömben, szinte újjászületve térnek házukba, hogy megszabadultak az idegen uralomtól”- idézi Nemeskürty István (az “Önfia vágta sebét” című munkájában) a lengyel nagykövet jelentését, melyet a – Fugger báb – Királyi Udvar mohácsi csatavesztését követő napokban küld Budáról Krakkóba, majd így folytatja: „De maradjunk a menekülő királynénál és az örvendező magyaroknál. Vegyük tudomásul, hogy »szinte újjászülettek« a mohácsi csatavesztés hírére, amint azt a lengyel követ írja; újjászülettek, mert megszabadultak az idegen uralomtól. (…) Mohács miatt nem feltétlenül kellett volna menekülni Budáról. Mohácsnál ugyanis mindössze annyi történt, hogy egy szedett-vedett, rosszul vezetett és begyakorlatlan sereget augusztus 29-én (…) megfutamítottak; igen nagyszámú – egyesek szerint kettőezer, mások szerint (…) négy és fél ezer – fogságba esett nemesurat kivégeztek. A király eltűnt, nyoma veszett. Ez nagy tragédia. Mégsem végzetes, mégsem »vész«. (…) Így hát Mária pánikszerű futása legalábbis furcsa. Persze csak akkor, ha a török elől szalad. Mária azonban a magyarok elől menekül”. – Szerémi György írja: “A nép Messiásként várta János vajdát” (Szapolyai Jánost, a hazafias ellenzék vezérét, 1526-ban kenik fel a Szentkoronával – mint Nemeskürty írja – szabályosan. Később, Habsburg Ferdinánd, önjelöltként kiálltja ki magát Magyarország Királyának, tehát illegitim trónbitorló).
A kortárs idézetek Nemeskürty “Önfia vágta sebét” című könyvéből valók.
Tudományos libsizmus
2023-08-20 at 16:04
Ungarn über alles !
Ettől a Duna jegén dumától magam is kiakadtam, mint a villanyóra, meg kell mondjam.
Kedves közoktatási rendszerünk, amelyet a Kádár korból örököltünk, zavartalanul teszi a dolgát.
Zárójel: az 1980-as években a Nyugati pályaudvar előtt megkérdeztek járókelőket, kiről van elnevezve a Marx tér.
“Marx-Engels-Lenins egy kommunista volt, akit kivégeztek Moszkvában.” “Nem tudom, most jövök a szegedi gyorssal.” Satöbbi. Zárójel bezárva.
Libsiknek: a jónép elbutítása nem a Fidesz találmánya. Az egy kommunista örökség, amelyet sajnos máig hordozunk a vállunkon. Aztán az egy másik kérdés, hogy ezt az állapotot libsik minden áron fenn szeretnék tartani.
Ungarn über alles !
2023-08-20 at 15:43
kellene talán csodálkoznunk azon népség viselkedésén, akik szerint:
“Augusztus 20-án koronázták meg Szent Istvánt a Duna jegén” !!!
az ilyeneknek nem a születési mély-állati oktondisága a leginkább felróható – hanem hogy itt élnek, de leginkább hogy élnek !
egresi istván jános ernő
2023-08-20 at 15:19
Rezeda Kázmér, 2023-08-20 at 14:46:
„Azon a területen, ahol egy nagyobb szultáni vagy császári sereg néhány egymást követő esztendőben újra meg újra végigmasírozott, szinte kő kövön nem maradt. Hangsúlyozni szeretnénk ugyanakkor, hogy e tekintetben a császári hadak idegen zsoldosai vagy Bethlen Gábor magyar hajdúi semmiben sem különböztek a korabeli forrásokban rettegett pusztítóként bemutatott krími tatároktól, vagy más török könnyűlovas alakulatoktól.”
(Továbbá: „Mivel az egyre kisebb területre apadó Magyar Királyság még mindig tekintélyes bevételeiből a mintegy 100-120 végvárban szolgáló 20-22 000 főnyi állandó szolgálatot teljesítő katonaság zsoldját csak körülbelül 25-30 százalékban tudták fedezni, a maradék összeget az osztrák és a cseh tartományokból, valamint a Német-római Birodalomból kellett, pontosabban kellett volna biztosítani. A magyarországi törökellenes határvédelmi rendszer fenntartása még a Habsburgok osztrák ága által irányított egész Duna-menti Monarchiát is óriási pénzügyi nehézségek elé állította. A nagyhatalom éves összbevételei (kb. 2 000 000 rajnai forint) ugyanis a magyar-horvát határvédelem évente szükséges költségeire (kb. 1 700 000 – 2 100 000 rajnai forint ) csak akkor lettek volna elegendőek, ha a közép-európai birodalom minden jövedelmét csaknem kizárólag erre fordítják. A Habsburg Birodalom országai és tartományai tehát összességükben sem lehettek képesek a törökellenes határvédelem rendszeres finanszírozására! Ennek ellenére Magyarország a 16-17. században fennmaradásához – amely egyúttal a tőle nyugatra fekvő tartományok védelmét is jelentette – óriási katonai és pénzügyi segítséget (évente több százezer forintot) kapott. A Magyar Királyság és egyúttal a magyarság megmaradásához sajnos más út nem vezetett.”)
Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege – https://terebess.hu/keletkultinfo/masfel.html
Tudományos libsizmus
2023-08-20 at 14:56
A magyarországi török kor fő csapása nem a hódoltság volt, hanem a kétszer tizenöt éves háború a XVI.-XVII. század fordulóján, majd a XVII. század végén.
Háborús pusztításról beszélünk. Nem békében elkövetett égbekiáltó bűnökről. Mértéket nem ismerő buzipropaganda, gender őrület, a pedofília törvényesítésére tett nyilvánvaló kísérletek, törvényesített magzatgyilkosság, mesterséges népességcsere, satöbbi, satöbbi.
Ezek egy része lényegében békében elkövetett háborús bűntett. Békében.
Ezek az “európai értékek”, kedves Momentum.
Tudományos libsizmus
2023-08-20 at 14:49
Hab a tortán, hogy a ruszkik ki vannak zárva a D-Day ünnepségekből, miközben ha nincs keleti front, a németek úgy
verik laposra Normadiában az angolszászokat, hogy nem térnek észhez.
A friccek ugyanakkor törzsvendégek.
A NATO lényegében egy Németországgal kiegészített Antant Oroszország nélkül. Alighanem ez a magyarázat. Náci múlt vs. egykori szövetséges, ilyesmi cseppet sem számít.
Rezeda Kázmér
2023-08-20 at 14:46
“Fájdalmas kimondani, de tény, hogy azokat a pusztításokat, legalábbis nagy részüket, melyeket ma a török hódításnak szokás tulajdonítani, a “felszabadító” hadjáratok császári csapatai okozták.” Nemeskürty István.
Esti Kornél
2023-08-20 at 14:45
Tiszteljük őseinket!
Magyarságkutató Intézet – Sruton beszélgetés
Neparáczki-Makoldi-Brenert-Nánay
https://www.youtube.com/watch?v=qLzaDuK85l0&t=17s
egresi istván jános ernő
2023-08-20 at 14:43
Korrekt török kapcsolatokra szükségünk van, ez – szerintem – nem vitatható.
Az viszont más kérdés, hogy a történelmi múlt semmilyen, így aktuálpolitikai indokból sem írható át; az oszmán-török hódítás – a mongol/tatár támadás mellett – a legnagyobb csapás volt a középkorban a Balkán és Közép-Európa kereszténységére.
Tudományos libsizmus
2023-08-20 at 14:33
Nekem is tetszik, amikor libsik elájulnak az egykori Oszmán Birodalomtól, mondván, micsoda fürdőket csináltak, meg a muzulmánok tanították meg Európát számolni, meg egyébként is a töltött káposzta, erre most Erdogánon tépik az ingüket.
Kedves libsik. A németeket nem csak meghívják a D-Day ünnepségekre, de ott ünnepi beszédet is mondanak, holott ők aztán tényleg nácik voltak 1944-ben, nem csak rájuk fogta a ménsztrím sajtótok.