Már hetedik éve szedik a javarészt Ukrajnából, vízi úton érkező hulladékot a magyar önkéntesek a Tiszából, a folyó partjáról, nádasokból. Az ukránok nemtörődömségére jellemző, hogy lassan tizenöt éve működik a rahói járásban egy olyan “ideiglenes” hulladéklerakó, amelyet nemes egyszerűséggel a Tisza partján létesítettek, hogy a víz időről-időre elhordja a szemét egy részét hozzánk. Mint arról beszámoltunk, úgy tűnt, áprilisban a magyar illetékes hatóságoknál is betelt a pohár a rekordmennyiségű hulladék miatt, ezért diplomáciai úton jelezték, hogy Magyarország kártérítési igénnyel fog élni, ha Ukrajna nem hagy fel a Tisza felelőtlen szennyezésével. Portálunk utánajárt, hogyan reagáltak az ukránok a diplomáciai figyelmeztetésre.
Augusztus 7-e és 11-e között javában zajlik a hetedik alkalommal megrendezett tiszai PET-kupa, amelynek célja, hogy a folyót és annak partját megtisztítsák a javarészt külföldről, főleg Ukrajnából vízi úton érkező hulladéktól. Mint nemrégiben megírtuk, a civil kezdeményezés szervezői abban reménykednek, hogy idővel nem lesz szükség erre a fajta munkára és már csak kenutúrázni járnak majd a hazai folyókra, erre azonban vajmi kevés esély mutatkozik mindaddig, amíg a felelős, azaz a szennyező országok hozzáállásában nem mutatkozik változás.
A magyar hatóságoknál is betelt a pohár
Áprilisban számoltunk be arról, hogy úgy tűnik, az illetékes magyar hatóságoknál is betelt a pohár a rekordmennyiségű hulladék miatt, amely idén elárasztotta a Tiszát. Ukrajnában, a rahói járásban már tizenöt éve jelent megoldatlan problémát a hulladékkezelés: a Tisza-menti települések a folyó partján lévő és 2004 óta működő ideiglenes/félillegális szemétlerakóba rakják le a szemetet, ahonnan a víz szépen elhordja annak egy részét hozzánk. A szemétlerakó tarthatatlan helyzetére, valamint a tavaszi áradásokkal érkező rekordmennyiségű hulladékra való tekintettel a KárpátaljaLap.net beszámolója szerint Magyarország panasszal élt az ukrán hatóságok felé. Információik szerint Magyarország arra kéri az ukrán oldalt, hogy mihamarabb találjon megoldást a problémára, ellenkező esetben kártérítési igényt nyújtanak be a kialakult helyzet miatt.
Nincs válasz
Az öt hónappal ezelőtti diplomáciai figyelmeztetés utóéletét nem övezte különösebben nagy sajtóérdeklődés, portálunk ezért a tiszai nagytakarítás hetében rákérdezett az érintett minisztériumoknál, hogyan reagáltak az ukrán illetékesek. Megkeresésünkre a Belügyminisztérium (BM) arról tájékoztatott, hogy Kovács Péter, a BM vízgyűjtő-gazdálkodási és vízvédelmi főosztályának vezetője, kormánymeghatalmazott április 3-án fordult ukrán partneréhez a Tisza folyó és vízgyűjtője kommunális hulladékkal való szennyezésének megelőzése érdekében. Mint kiemelték:
az ukrán fél Kovács Péter levelére nem reagált.
Ugyanakkor megjegyezték: a Belügyminisztérium szintén április 3-án értesítette a diplomáciai lépések megtételére hatáskörrel rendelkező Külgazdasági és Külügyminisztériumot a kialakult helyzetről, valamint az Agrárminisztériumnál kezdeményezte a Magyar-Ukrán Környezetvédelmi vegyes bizottság ülésének összehívását. Az Agrárminisztériumtól ugyanakkor megtudtuk:
Nagy István miniszter május 29-én kelt levélben kérte a Tiszán nagy mennyiségben érkező – többek között az ukrajnai Rahó település által üzemeltetett hulladéklerakóból származó – hulladék ügyében kialakult helyzet rendezését Ostap Szemerak úrtól, az ukrán környezeti és természeti erőforrások miniszterétől.
Hozzátették:
a megkeresésre az ukrán fél ez idáig nem reagált.
Hogy ebben a helyzetben milyen diplomáciai lépéseket lehet tenni, azt eléggé kétségessé teszi az ukrán belpolitikai helyzet. A politikai életben gyakorlatlan Volodimir Zelenszkij megválasztását követően az ukrán elnök jogellenesen feloszlatta a parlamentet, több miniszter pedig már ezt megelőzően lemondott. Ukrajnának van is, meg nincs is parlamentje, az új elnök pedig még a hatalom átvételével van elfoglalva. Úgy tűnik, egyelőre lehetetlen lesz bármilyen illetékessel is tárgyalni, hogy gátat szabjanak végre a Tisza vég nélküli szennyezésének. A megoldást egyedül az jelenthetné, ha a NATO-ba és az Európai Unióba igyekvő Ukrajna tarthatatlan berögződéseit a nemzetközi szervezetek is vizsgálnák.
Forrás: karpataljalap.net/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS