Különleges kapcsolat fűz Magyarországhoz, hiszen egy-harmincketted részben magam is büszkén magyarnak vallhatom magam ük-üknagyanyám révén – nyilatkozta Károly még walesi hercegként 2010-ben, mikor hazánkba látogatott. Bizony egy erdélyi grófnőről van szó, Rhédey Klaudiáról, Erdőszentgyörgy szülöttéről. Egy kis családtörténet.
PS-ÖSSZEÁLLÍTÁS
II. Erzsébet királynő egyik ükanyja Rhédey Klaudia magyar grófnő volt, aki a székelyföldi – Marosvásárhely és Szováta között fekvő – Erdőszentgyörgyön született 1812-ben. Minden egy bécsi farsangi bálon kezdődött, amikor Sándor württembergi herceggel (Alexander von Württemberg) megismerkedett. A német arisztokrata apja 1817-ben bekövetkezett halála után az ősi Teck hercege címet viselhette. A grófnő és a herceg állítólag első látásra egymásba szerettek, ám a lánykérést az apa, Rhédey László azzal az indokkal utasította el, hogy a kérő nem tud magyarul.
Öt évvel később – családi vitákat és magyar nyelvleckéket követően -, 1835 májusában mégis egybekeltek. Sajnos az ifjú feleség még harmincéves sem volt, amikor egy lovasbalesetben, 1841-ben váratlanul elhunyt. Egyetlen fiuk, az 1837-ben született Teck hercege már a királyi családból választhatott párt magának: Viktória Mária cambridge-i hercegnőt – Viktória királynő unokanővérét – vezette oltárhoz. Az ebből a frigyből született egyik lány, Teck Mária Albert wales-i herceghez – a királynő unokájához -, majd annak halálát követően György yorki herceghez ment feleségül. Második férje 1910-ben V. György néven lépett a brit királyi trónra. A vele kötött házasságából született – az 1936-ban trónra lépő – VI. György király, aki II. Erzsébet jelenlegi brit királynő édesapja volt.
A Rhédey-kastély az erdélyi Erdőszentgyörgyön. Fotó: MTI/Beliczay László
Rhédey Klaudia unokája, Teck Mária tehát már királyné volt, dédunokája, VI. György, és ükunokája – II. Erzsébet – pedig uralkodók lettek. Most pedig következik az ük- ükunoka, III. Károly. A magyar felmenőt természetesen a királyi család is számon tartja, ezt bizonyítja, hogy 2010-es magyarországi látogatása során Károly is említést tett róla:
Különleges kapcsolat fűz Magyarországhoz, hiszen egyharmincketted részben magam is büszkén magyarnak vallhatom magam szépanyám, Rhédey grófnő révén.
Károly még walesi hercegként (középen) a fogadására összegyűlt emberekkel találkozik birtokáról távozóban a Brassó megyei Szászfehéregyházán 2022. május 27-én. Fotó: MTI/Kátai Edit
És részben innen ered Károly Erdély iránti vonzalma is, ahol birtoka van. Szinte minden erdélyi látogatása alkalmával felkeresi az erdőszentgyörgyi kastélyt és szépanyja nyughelyét. Többször emlegeti is, hogy magyar vér is csörgedezik benne. De elődei sem felejtkeztek el Klaudiáról, Teck Mária, walesi hercegnő, későbbi királyné annak idején emléktáblát helyezett el elhunyt nagymamája emlékére az erdőszentgyörgyi templomban ezzel az angolul és magyarul olvasható felirattal:
Rhédey Claudia grófnő, Hohenstein grófnő, Sándor, würtenbergi herceg ő királyi fensége hitvesének emlékezetére állíttatott. Emeltette unokája: Mary walesi hercegnő.
Fotó: utazasielmenyek.hu
És ha önök azt gondolják, hogy a brit királyi család ízig-vérig angol lenne – kis magyar beütéssel -, nagyon tévednek. Egy kis családtörténet következik.
Az angol 1701-es örökösödési törvény (Act of Settlement) előírásai szerint közvetlen leszármazó hiányában nem anglikán protestáns rokon is trónra léphet. Ez azzal a következménnyel járt, hogy 1714-ben a katolikus Stuart-házi Anna brit királynő halálakor a trónöröklési lista 52. helyén álló, Georg Guelph hannoveri választófejedelem örökölte a trónt I. György néven. Így lett a dinasztia neve Hannover-ház.
Willy, Georgie és Nicky
Így német volt Viktória királyné összes felmenője, ráadásul Albert szász–coburg–gothai herceg lett a férje, ezért a családi ház neve is ez lett. Így fordult elő, hogy az európai császári/királyi házak tagjai egymás unokatestvérei lettek. Itt van például ez a fotó, középpontban Viktória királynővel:
Viktória királynő népes rokonsága körében Coburgban, 1894. április 21-én. Forrás: Wikimedia Commons/Royal Collection RCIN 2905204
Itt látjuk balra a porosz Hohenzollernt, II. Vilmos császárt jellegzetes bajuszával, a királynő egyik unokáját, fölötte a keménykalapos II. Miklós orosz cárt, és mellette egy másik unokát, Alexandra Fjodorovna cárnét, aki német hercegnő volt. Meg Viktória fiát, a későbbi brit királyt, VII. Edvardot (balszélen katonasapkában). Az ő fia – vagyis még egy unoka – 1910-től lesz király V. György néven. Ők hárman csak úgy szólították egymást, hogy Willy, Georgie és Nicky.
Georgie, Willy és Nicky. Fotó: youtube
Unokatestvérek háborúja
Csakhogy kitört az első világháború és ez a három unokatestvér ellenségek lettek. Pontosabban Nicky és Georgie szövetségesként harcoltak a gonosz porosszá vált Willy ellen. Ennek következtében Nicky-nek kínossá vált, hogy az orosz birodalom fővárosát a vészesen német St. Petersburgnak hívták, így lett belőle Petrográd. Azon már nem lehetett változtatni, hogy az orosz tábornoki és diplomáciai kar, az udvar és maga a cári család tele volt német (nevű) emberekkel.
És visszatérve Britanniába, Georgie-nak is kínossá vált a királyi ház neve: Szász–Coburg–Gotha. Az új elnevezés 1917-től a brit királyi család egyik kedvenc rezidenciájából, a windsori kastély nevéből ered, és a kastély kerek tornya szerepel a királyi család jelvényén is.
Szintén 1917-ben történt, hogy Lajos Sándor battenbergi herceg felvette a Mountbatten nevet, amely a német nemesi cím angol fordítása. Lajos herceg volt II. Erzsébet férjének, Fülöp edinburgh-i hercegnek a nagyapja. 1917 és 1919 között, a Windsor-ház megalapításának utolsó aktusaként, V. György megfosztotta 15 német rokonát – akik közül a legtöbb a Hannover-ház tagja volt – brit nemesi címeiktől.
A Windsor-ház áll
Természetesen II. Vilmoshoz is eljutott a hír, hogy unokatestvére Windsorra nevezte át a brit uralkodócsalád nevét. A német császár ekkor megcsillogtatva angolos humorát, megjegyezte – célozva a Shakespeare darabra –:
akkor most elmegyek a színházba és megnézem a szász–coburg–gothai víg nőket…
Csak hát a német császár és a császári ház az elvesztett háború után megbukott, Vilmos kénytelen volt Hollandiába emigrálni, itt érte a halál 1941-ben – se a weimari köztársaságnak, se Hitlernek nem kellett. II. Miklóst, feleségét és öt gyermekét a bolsevikok 1918. június 16-án meggyilkolták. Britannia pedig azóta elvesztette gyarmatbirodalmát, de a Windsor-ház áll.
Nyitókép: femina.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS