A szakértő szerint nevetségesen enyhe büntetést kaphat az Árpád hídi "gyilkos"
A két versenyző autó a tragédia után, az Arpád híon
Fotó: Mihádák Zoltán
Aki szándékosan kapcsolja ki a menetstabilizátort, és 130 fölött versenyez az Árpád hídon, annak a szándéka legalább eshetőlegesen egészen biztosan kiterjed arra is, hogy valaki előbb-utóbb áldozattá válik. Mondhatni benne van a pakliban, ám az Árpád hídi gázolót ez nem érdekelte. Az ügyészség mégsem lát szándékosságot az ámokfutó tettében, aki így akár egy év fogházzal is megúszhatja.
Némi értetlenkedéssel olvasom a tudósításokat arról, hogy első alkalommal álltak bíróság elé az Árpád hídon több mint két évvel ezelőtt (!) történt halálos gázolás elkövetői. - írja Schneller Domokos a Facebook-oldalán. Az Árpád hídi tragédia tárgyalásáról szóló tudósítások alapján három konklúzió látszik körvonalazódni a tekintetben, hogy miért is nem lehet biztonságosan közlekedni Magyarországon.
Árpád hídi tragédia - nincs visszatartó erő
Egyáltalán nincs visszatartó ereje az igazságszolgáltatásnak.
1., Egyrészt hiába van egyre több fedélzeti kamera, mégsem indulnak elegendő számban olyan eljárások, amelyeknek tényleges, látható eredménye is lesz. Nincs kevesebb ön-, és közveszélyes őrült az utakon.
2., Másrészt ha esetleg el is indulnak, felfoghatatlanul hosszan húzódnak - mint itt, az Árpád hídi gázoló esetében, akinek már réges -régen ülnie kellene valami sötét és hűvös, biztonságos helyen.
3., Harmadrészt pedig a kiszabott büntetések igen enyhék.
Az Árpád hídi gyilkos esete mindhárom fenti állításra jó példa- feltéve, ha az eljáró bíró hagyja, hogy az ügyészség által elgondolt mederben folyjon le az eljárás.
Schneller egyáltalán nem érti az ügyész indítványát, sőt, igazából felháborítónak tartja. Hogy miért?
Ha ugyanis az Árpád hídi versenyzés nem halált okozó közúti veszélyeztetés, akkor a Btk. 234. §-t ki kell venni a jogszabályból, mivel akkor nemlétező életviszonyt szabályoz, nemlétező magatartásformát szankcionál. Ez a tényállás ugyanis tipikusan arra az esete vonatkozik, amikor valaki szándékosan szegi meg a közúti közlekedés szabályait, és ezzel összefüggésben okoz halált.
Ilyen esetben a szándéknak a halálos kimenetelre nem is kell kiterjednie, elég ha a szabályszegés szándékos.
"Persze ha feltételezzük, hogy valaki véletlenül tuningol egy autót 700 lóerőre, a hatóság „full random”, jófejségből csakúgy odaadja neki a „RACE-001” rendszámot, véletlenül kap korábban 13 büntetőpontot, és telesen véletlenül van a közelében 20 éves Suzuki helyett két bivalyerős hasonló sportkocsi- nos ebben az esetben készséggel elhiszem, hogy oda nem figyelésből lépte át a sebességhatárt (nem kicsit.). Ebben – de csakis ebben – az esetben megkövetem az eljáró ügyészt, ugyanis neki van igaza." - írja a közlekedési szakértő.
Aki azonban szándékosan kapcsolja ki a menetstabilizátort, és 130 fölött versenyez az Árpád hídon, annak a szándéka legalább eshetőlegesen egészen biztosan kiterjed arra is, hogy valaki (egy útkarbantartó munkás? a versenyben részt vevő másik autó utasa? egy kerékpárral közlekedő családanya/nagymama/fiatalember, bárki?) előbb-utóbb áldozattá válik. Mondhatni benne van a pakliban, ám őt ez nem érdekli.
Az ügyészség mindezek ellenére a Btk. 235.§ (1) bekezdés szerint minősíti, ami a gondatlanságból elkövetett, halálos kimenetelű közúti baleset okozására vonatkozik. Ez a tényállás tipikusan azoknak az eseteknek a minősítésére szolgál, amikor valaki úgy okoz – akár halálos kimenetelű – bűncselekményt, hogy közben szándékosan nem szegi meg a közúti közlekedés szabályait. Na most ez az, amiről itt egészen biztosan nincs szó. A minősítés tehát téves.
Az egyik esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, míg a másik eset öt és tíz év közti szabadságvesztést jelent. (És nem fogházban.) Hatalmas különbség.
Szerencsére a bíróságot nem köti az ügyészi indítvány; reméljük, hogy az eljáró bíró elég bölcs lesz ahhoz, hogy közbenső végzéssel korrigálja a téves minősítést.
Ameddig viszont egy ilyen gyilkos ügyében évekig kell várni ítéletre, aztán pedig jó eséllyel megússza pár évvel, addig teljesen feleslegesen zajott egész nyáron a „sisak-vita”; teljesen feleslegesen zaklatják a kerékpárosokat és kényszerítik őket a kötelező kerékpárút használatra, hiszen ennek az ámokfutónak az áldozata kerékpárúton tekert, sisakban, minden szabályt betartva- mégsem volt esélye a túlélésre.
"A kerékpáros az egyik legvédtelenebb a közlekedés résztvevői közül. A Magyar Kerékpáros Szövetség nevében azt tudom ígérni, hogy legalább a sportolói lincensszel rendelkező kerékpárosokat (akiknek tehát az MKSZ- hez van közvetlen kötődésük) ért durva közúti atrocitások esetén jogsegélyt fogunk biztosítani, és mindent el fogunk követni, hogy a mások életét és testi épségét veszélyeztető, a közúti közlekedésben való részvételre mentálisan alkalmatlan közveszélyes elmebetegek közül minél többnek vegyék el a jogosítványát- ezáltal is biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá téve a közlekedést nem csak a kerékpárosok, de a gyalogosok, babakocsit tologatók, illetve a szabályok betartásával közlekedő autóvezetők számára is. " - zárja kritikus sorait Schneller Domokos.
Kicsoda Schneller Domokos?
Egy éve a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, korábban, közel 20 éven át városfejlesztési, illetve projektmenedzsment feladatokat végzett, 2018-2022 között a Miniszterelnökség helyettes államtitkáraként dolgozott.
Gyors szabadulásban és a jogsi visszaszerzésében bízik az ámokfutó
