Pesti Srácok

Íme, az új Hillary Clinton – Elizabeth Warren szenátor az első hivatalos amerikai elnökjelölt-aspiráns

Íme, az új Hillary Clinton – Elizabeth Warren szenátor az első hivatalos amerikai elnökjelölt-aspiráns

Elizabeth Warren demokrata párti szenátor személyében megvan a 2020-as amerikai elnökválasztás első hivatalos elnökjelölt-aspiránsa. Trump gyakran élcelődött azon, hogy Warren még 2012-ben - a saját szenátori kampányában - azt állította, cseroki indiánok vére folyik az ereiben. "Pocahontas" - mondta róla az elnök. Warren kisebbségiként azonosítva magát már az egyetemen is - a pozitív diszkrimináció elvére hivatkozva - több előnyt élvezhetett. Elizabeth Warren az idén októberben DNS-vizsgálatot végeztetett magán, amely azt mutatta ki, hogy indián öröksége ugyan csupán néhány ezrelékes lehet, de 6-10 nemzedékre tekinthet vissza.

A massachusettsi szenátor videóüzenetben és támogatóinak küldött e-mailben jelentette be, hogy létrehozta az elnökválasztási kampányhoz szükséges úgynevezett feltáró bizottságot. E bizottság révén gyűjthet majd pénzt a kampányához. A videóüzenetben a szenátor felvázolta elképzeléseit, amelyek szerint olyan Amerikát kell építeni, amely nem csupán a gazdagok, hanem mindenki számára a lehetőségek hazája.

- fogalmazott. Warren ezt követően Twitter-bejegyzésben is megerősítette: "Amerikában minden ember számára lehetőséget kell teremteni, hogy keményen dolgozhassék, hogy mindenkire egyformán érvényes játékszabályok szerint élhessen, és hogy gondoskodhassék magáról és szeretteiről" - írta. Majd hozzátette: "én ezért harcolok, és ezért hozom létre az elnökválasztáshoz szükséges bizottságot".

PestiSracok facebook image

A 69 éves Elizabeth Warren - aki eredetileg pénzügyi jogász - 2013 óta tagja a szövetségi szenátusnak. A politikában a 2007-es globális pénzügyi válság idején tűnt fel, amikor erőteljesen bírálta a Wall Street bankjait, kiállt a bankrendszer szigorúbb szabályozása és ellenőrzése mellett, majd a szenátus bankügyekkel foglalkozó bizottságának tagjaként küzdött az ellen, hogy a Trump-kormányzat enyhítsen a szigorú pénzügyi szabályozáson. Warren gyakran ütközött Donald Trumppal, már a 2016-os elnökválasztási kampány idején is. A massachusettsi szenátor akkor a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clinton mellett kampányolt. Trump gyakran élcelődött azon, hogy Warren még 2012-ben - a saját szenátori kampányában - azt állította, cseroki indiánok vére folyik az ereiben. "Pocahontas" - mondta róla, utalva a XVII. századi legendás indián lányra, és azzal vádolva, hogy szándékosan félrevezető információkat adott magáról. Warren kisebbségiként azonosítva magát, már az egyetemen is - a pozitív diszkrimináció elvére hivatkozva - több előnyt élvezhetett.

Elizabeth Warren az idén októberben DNS-vizsgálatot végeztetett magán, amely azt mutatta ki, hogy indián öröksége ugyan csupán néhány ezrelékes lehet, de 6-10 nemzedékre tekinthet vissza. A CNN hírtelevízió és az iowai Des Moines Register című lap közös felmérése december elején azt mutatta, hogy az iowai demokrata párti szavazók körében Elizabeth Warren elfogadottsága 8 százalékos, szemben Joe Biden volt alelnök 32 százalékos és Bernie Sanders vermonti szenátor 19 százalékos támogatottságával. A massachusettsi Boston Globe című lap a szerkesztőségi állásfoglalásában még azt is javasolta, hogy Warren hagyjon fel elnökjelölti terveivel.

Forrás: MTI; Vezető kép: Breitbart

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.