Indiana Jones és a gyerekkereskedők

Nem, nem tévesztettem el. Tudom, hogy „Indiana Jones és a sors tárcsája” a sorozat ötödik, egyben befejező részének a címe. Három éven át, száznál is többen dolgoztak rajta, hogy a film „időutazós” 25 percében látható Indiana Jones-ot „létrehozzák”, azaz kb. 50 évet fiatalítsanak a most 80 éves Harrison Fordon.

Számos további izgalom is várta a rajongókat a filmben, amely Magyarországon június 29-én került a mozikba. Amerikában pedig július 4-én, a Függetlenség Napján volt a premier. Extra időzítés, szupersztár főszereplő, hihetetlen effektek… a Disney stúdió számára garantált volt a siker: a film a nyitó hétvégén toronymagasan veri a mezőnyt. Hát, nem így lett…

A show-t egy független (tehát a nagy filmstúdiók világán kívülről érkező) film, a Sound of Freedom (A szabadság hangja) vitte el. A filmet az Angel Studios készítette, igaz történeten alapul, amelyben egy, a katolikus hitét nyíltan vállaló ügynök Dél-Amerikában hajt végre küldetést, hogy megmentsen egy kislányt az emberkereskedőktől. A film főszereplője az a James Caviezel, aki Jézust játszotta Mel Gibson Passiójában, és aki maga is többször tett már nyilvánosan bizonyságot hite mellett. A július 4-i hétvégén ezt a filmet nézték meg a legtöbben az USA-ban, rögtön hozott is vagy 20 millió dollár bevételt (azóta 40 fölött tart).

Magyarországi bemutatóról egyelőre sajnos nincsenek információim (elnézést, ha tévedek, és mégis van már ilyen hír), mint ahogy annak idején a 2019-es „Unplanned” (Váratlan élet) című filmre is három évet kellett várni, hogy eljusson Magyarországra. (És így is csak speciális előadásokon, mozikba rendesen sosem került.) Az is egy független film volt, szintén keresztény beállítottságú, az is igaz történeten alapult, és egy váratlan terhességről szólt, illetve az egykori abortusz-aktivista főszereplő életpárti harcossá válásáról.

A Sound of Freedom sikere egyfelől meglepetés, hiszen jóval kevesebb moziban vetítették, reklámot is keveset kapott (bár Mel Gibson nagyon keményen odaállt mellé), és persze a teljes szórakoztatóipari médiakomplexum mindent megtett ellene. Amit azonban a film megjelenése óta művel a woke csőcselék, az valami egészen elképesztő. És itt most a woke csőcselék alatt nemcsak a szokásos aktivistacsoportok értendők, akik a közösségimédia-platformokon ilyenkor vezényszóra rászállnak valakire. Itt most a mainstream sajtó, a Rolling Stone-tól a Guardianig totális pániküzemmódba kapcsolt.

Igen, pániküzemmódba – ugyanis iszonyú érzékenyen érintette őket, elevenjükbe hatolt a film sikere. Rengeteg ember figyelmét hívta ugyanis fel a gyerekkereskedelem nagyon is valós problémájára. Évente 2 millió (nem tévedés, nem elírás) gyerek tűnik el világszerte, ebből csak az USA-ban közel 500 ezer (ez sem elírás) a hivatalos adatok szerint. Utóbbiak jelentős része persze bevándorló, közel 100 ezer gyerek érkezik eleve szülők nélkül, és kerül aztán ki tudja, hová. A film jelentős hányada is a kolumbiai dzsungelben játszódik, ahol valóban virágzik a gyerekkereskedelem.

De nem a latin-amerikai országok renoméját féltik a filmet gyalázók. Hanem a saját seggüket. Ezért aztán a szokásos stigmákat lőtték ki a filmre. Összeesküvés-elméletnek nevezték (miközben Tim Ballard ügynök full igaz történetén alapul, aki maga is részt vett a bemutatón, és megerősítette, hogy a film hiteles), és persze, hogy a QAnon is előkerült. Ez az állítólagos összeesküvés-elmélet és mozgalom azt vallja, hogy egy masszív pedofil-hálózat működik világszerte, amelyben hollywoodi celebek, milliárdos üzletemberek és magas rangú demokrata politikusok is részt vesznek. Többek között a film főszereplője, James Caviezel is felszólalt korábban egy-egy rendezvényükön.

Végül is nyilván kamu az egész: Jeffrey Epstein sem öngyilkolta meg magát a hiperbiztonságos börtönben, a karibi szigetén található egykori házában sem egy női ruhába öltözött Bill Clintont ábrázoló festmény fogadta az érkezőket, és soha egyetlen gyereket sem szállított oda a hatóságok által lefoglalt magánrepülőgépén, a „Lolita Express”-en.

És ezért tesz meg mindent a nemzetközi globalista sajtó, hogy lejárassa a filmet. Amely lejárató kampányhoz nyilván mindjárt csatlakozik a 444 és a Telex is, főleg, ha eljut Magyarországra is a film. Mert nem közvetlenül a világelit pedofil ügyeiről szól, de a téma pedzegetésével ajtókat nyitogat, tabukat dönget. James Caviezel egy interjúban elmondta, hogy a gyerekkereskedelem a világ legnagyobb biznisze. Évente 300 ezer gyereket rángatnak bele a szexiparba, 150 milliárd dolláros üzletágról van szó. És hogy ezt perspektívába helyezzük: nagyobb, mint a világ összes profi sportja (foci, amerikai foci, kosár, baseball, hoki, Formula–1 stb.) együttvéve.

De erről nem beszél a világ. Talán kitaláljuk, miért… És most ezt a Pandora-szelencét nyitotta ki James Caviezel az új filmjével.

Vezető kép: a film egyik plakátja