Pesti Srácok

Indiana Jones és a gyerekkereskedők

Indiana Jones és a gyerekkereskedők

Nem, nem tévesztettem el. Tudom, hogy „Indiana Jones és a sors tárcsája” a sorozat ötödik, egyben befejező részének a címe. Három éven át, száznál is többen dolgoztak rajta, hogy a film „időutazós” 25 percében látható Indiana Jones-ot „létrehozzák”, azaz kb. 50 évet fiatalítsanak a most 80 éves Harrison Fordon.

Számos további izgalom is várta a rajongókat a filmben, amely Magyarországon június 29-én került a mozikba. Amerikában pedig július 4-én, a Függetlenség Napján volt a premier. Extra időzítés, szupersztár főszereplő, hihetetlen effektek... a Disney stúdió számára garantált volt a siker: a film a nyitó hétvégén toronymagasan veri a mezőnyt. Hát, nem így lett...

A show-t egy független (tehát a nagy filmstúdiók világán kívülről érkező) film, a Sound of Freedom (A szabadság hangja) vitte el. A filmet az Angel Studios készítette, igaz történeten alapul, amelyben egy, a katolikus hitét nyíltan vállaló ügynök Dél-Amerikában hajt végre küldetést, hogy megmentsen egy kislányt az emberkereskedőktől. A film főszereplője az a James Caviezel, aki Jézust játszotta Mel Gibson Passiójában, és aki maga is többször tett már nyilvánosan bizonyságot hite mellett. A július 4-i hétvégén ezt a filmet nézték meg a legtöbben az USA-ban, rögtön hozott is vagy 20 millió dollár bevételt (azóta 40 fölött tart).

PestiSracok facebook image

Magyarországi bemutatóról egyelőre sajnos nincsenek információim (elnézést, ha tévedek, és mégis van már ilyen hír), mint ahogy annak idején a 2019-es „Unplanned” (Váratlan élet) című filmre is három évet kellett várni, hogy eljusson Magyarországra. (És így is csak speciális előadásokon, mozikba rendesen sosem került.) Az is egy független film volt, szintén keresztény beállítottságú, az is igaz történeten alapult, és egy váratlan terhességről szólt, illetve az egykori abortusz-aktivista főszereplő életpárti harcossá válásáról.

A Sound of Freedom sikere egyfelől meglepetés, hiszen jóval kevesebb moziban vetítették, reklámot is keveset kapott (bár Mel Gibson nagyon keményen odaállt mellé), és persze a teljes szórakoztatóipari médiakomplexum mindent megtett ellene. Amit azonban a film megjelenése óta művel a woke csőcselék, az valami egészen elképesztő. És itt most a woke csőcselék alatt nemcsak a szokásos aktivistacsoportok értendők, akik a közösségimédia-platformokon ilyenkor vezényszóra rászállnak valakire. Itt most a mainstream sajtó, a Rolling Stone-tól a Guardianig totális pániküzemmódba kapcsolt.

Igen, pániküzemmódba – ugyanis iszonyú érzékenyen érintette őket, elevenjükbe hatolt a film sikere. Rengeteg ember figyelmét hívta ugyanis fel a gyerekkereskedelem nagyon is valós problémájára. Évente 2 millió (nem tévedés, nem elírás) gyerek tűnik el világszerte, ebből csak az USA-ban közel 500 ezer (ez sem elírás) a hivatalos adatok szerint. Utóbbiak jelentős része persze bevándorló, közel 100 ezer gyerek érkezik eleve szülők nélkül, és kerül aztán ki tudja, hová. A film jelentős hányada is a kolumbiai dzsungelben játszódik, ahol valóban virágzik a gyerekkereskedelem.

De nem a latin-amerikai országok renoméját féltik a filmet gyalázók. Hanem a saját seggüket. Ezért aztán a szokásos stigmákat lőtték ki a filmre. Összeesküvés-elméletnek nevezték (miközben Tim Ballard ügynök full igaz történetén alapul, aki maga is részt vett a bemutatón, és megerősítette, hogy a film hiteles), és persze, hogy a QAnon is előkerült. Ez az állítólagos összeesküvés-elmélet és mozgalom azt vallja, hogy egy masszív pedofil-hálózat működik világszerte, amelyben hollywoodi celebek, milliárdos üzletemberek és magas rangú demokrata politikusok is részt vesznek. Többek között a film főszereplője, James Caviezel is felszólalt korábban egy-egy rendezvényükön.

Végül is nyilván kamu az egész: Jeffrey Epstein sem öngyilkolta meg magát a hiperbiztonságos börtönben, a karibi szigetén található egykori házában sem egy női ruhába öltözött Bill Clintont ábrázoló festmény fogadta az érkezőket, és soha egyetlen gyereket sem szállított oda a hatóságok által lefoglalt magánrepülőgépén, a „Lolita Express”-en.

És ezért tesz meg mindent a nemzetközi globalista sajtó, hogy lejárassa a filmet. Amely lejárató kampányhoz nyilván mindjárt csatlakozik a 444 és a Telex is, főleg, ha eljut Magyarországra is a film. Mert nem közvetlenül a világelit pedofil ügyeiről szól, de a téma pedzegetésével ajtókat nyitogat, tabukat dönget. James Caviezel egy interjúban elmondta, hogy a gyerekkereskedelem a világ legnagyobb biznisze. Évente 300 ezer gyereket rángatnak bele a szexiparba, 150 milliárd dolláros üzletágról van szó. És hogy ezt perspektívába helyezzük: nagyobb, mint a világ összes profi sportja (foci, amerikai foci, kosár, baseball, hoki, Formula–1 stb.) együttvéve.

De erről nem beszél a világ. Talán kitaláljuk, miért... És most ezt a Pandora-szelencét nyitotta ki James Caviezel az új filmjével.

Vezető kép: a film egyik plakátja

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.