Iránban virágzik a demokrácia: több ezer képviselőjelöltet törölt az Őrök Tanácsa
Több ezer képviselőjelöltet törölt az iráni Őrök Tanácsa a február 21-re kitűzött parlamenti választásokon indulók névsorából – közölte csütörtökön a német Heinrich Böll Alapítvány legfrisseb Irán-jelentésében.
A német Zöldek pártjához kötődő alapítvány Abbász Ali Kadhodeire, a szavazásokat felügyelő és a jelöltekről az előírt feltételek és ideológiai kritériumok alapján döntő testület szóvivőjére hivatkozott. Kadhodei szerint a tanács a 14 ezer jelöltből, akik decemberig jegyeztethették fel magukat a lajstromra, mindössze ötezret talált "alkalmasnak". Az elutasított jelöltek névsorán többen is vannak olyanok, akik jelenleg képviselői mandátummal rendelkeznek. Az Etemad című helyi lap úgy tudja, a legtöbb "alkalmatlannak" talált jelölt a mérsékelt reformerek táborához tartozik, ezzel pedig a választás a keményvonalasok közötti belterjes voksolássá silányul.
A Heinrich Böll Alapítvány jelentése szerint az iszlám köztársaság 40 éves történetében nem utasították el még ennyi reformer és mérsékelt politikus jelöltségét, és jelen körülmények között a reformerek arra sem lesznek képesek, hogy a teheráni választókerületben listát állítsanak, ahol 30 parlamenti helyet lehet szerezni. A dokumentum hozzáteszi, hogy előzetes értesülések szerint a voksoláson indulni akart 762 reformer jelöltből mindössze 44-et nyilvánított "alkalmasnak" az Őrök Tanácsa. Haszan Róháni iráni elnök korábban felszólította a testületet, hogy részrehajlás nélkül járjon el a jelöltek kiválasztásánál.
Engedjétek, hogy a különböző pártok és csoportok indulhassanak, nincs mit veszteni. Nem jó az országnak, ha csak egy frakció vezeti, mert az ország az embereké
– hangoztatta a mérsékeltnek számító politikus. Róháni kijelentéseire még aznap reagált az Őrök Tanácsa.
Nincs semmi új a jelöltek elutasítását követő felzúdulásban
– írta Twitter-oldalán Kadhodei.
Sajnálatos, hogy az elnök ennek az ország számára káros kampánynak az élharcosává vált. Nem volt világos számunkra, hogy (az elnök) hozzátartozóinak elutasítása egyet jelent politikai csoportok kizárásával a választásokról
– utalt a szóvivő arra, hogy a testület kizárta Róháni egyik vejének a jelöltségét is.
Az 1979-ben elfogadott, 1989-ben módosított alkotmány értelmében Irán iszlám köztársaság. Az állam legfőbb vallási és politikai vezetője 1989 óta Ali Hamenei ajatollah. A legfelsőbb vezetőt a 88 vallási vezetőből álló Szakértők Tanácsa választja meg, felügyeli tevékenységét, és ha szükséges, akár le is válthatja. A négy évre közvetlenül választott és egyszer újraválasztható elnök hatalmát a Szakértők Tanácsának alárendelt, az állam iszlám jellegén őrködő, 12 tagú Őrök Tanácsa is korlátozza.
Forrás: MTI
