Két meghatározó pályázati konstrukciót dolgoztak ki az eddigi legnagyobb illegális hulladékfelszámolási, a Tisztítsuk meg az országot! elnevezésű projektben. Az egyiket az önkormányzatok számára a Belügyminisztériumnál, a másikat a civil és a gazdálkodó szervezetek, valamint az egyházi jogi személyek számára az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM) – mondta el az ITM építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára kedden budapesti sajtótájékoztatón.
Boros Anita közölte: a projekt 2020 második felében megvalósuló, első ütemének végrehajtására a kormány tizenhárom milliárd forintot biztosított, a központi koordinátor az ITM. A 2020 júliusban indult kísérleti szakasz tizenkét helyszínen zajlott, a tapasztalatok alapján az egész országban megkezdik a leginkább szennyezett területek megtisztítását. Elsődlegesen a közutak, vasutak, erdők, turistaútvonalak, folyópartok, valamint önkormányzati közterületek megtisztítását tűzték ki célul. Kiemelte, hogy ebben a munkában mindenkire számítanak, a lakosságra, a vállalkozásokra, a közigazgatási szervekre, az önkormányzatokra és a civil szervezetekre is.
Az államtitkár kitért arra is, hogy szeretnék, ha a törvény a lehető legszigorúbban sújthatna le az illegális szemetelőkre, és szeretnének segíteni a tulajdonosokat ingatlanjaik megvédésében. Az ITM pályázati konstrukcióját ismertetve Boros Anita elmondta, a civil szervezetek pályázatot nyújthatnak be köztulajdonban álló, már megtisztított terület őrzésére, illetve a nagyobb területeken elszórtan fellelhető, nagygépi munkálatokat nem igénylő hulladéklerakatok felderítésére és felszámolására. A gazdálkodó szervezetek pályázatot nyújthatnak be a köztulajdonban álló, kezelésükben lévő területek megtisztítására. Az egyházi jogi személyek pedig a kezelésükben vagy tulajdonukban álló területen található illegális hulladékok összegyűjtésére és elszállítására pályázhatnak. Önálló pályázati célterületként nevesítették a rendkívüli helyzetek, kirívó hulladékmennyiség felszámolását, ebben az esetben pályázhat mindegyik pályázói kör. Boros Anita kiemelte: minden támogatott számára előírják, hogy a megtisztított területet folyamatosan figyelni, őrizni kell, megakadályozva ezzel a további, illegális szemétlerakást. Közölte azt is, hogy szeretnék támogatni az ingatlanvédelmi rendszereket bevezetését a magán és a köztulajdonban álló ingatlanoknál. Támogatni kívánják a nem elektromos sorompók kiépítését, valamint kamerarendszerek telepítését.
Az összes konstrukcióban a támogatás egyszeri és vissza nem térítendő. A finanszírozás a települési önkormányzatok rendkívüli pályázata esetében száz százalékos előfinanszírozásával történik. Minden más esetben előleg biztosítása mellett, a feladat elvégzése után egy vegyes finanszírozási konstrukciót dolgoztak ki. Boros Anita elmondta, az ITM pályázati konstrukciójában tart a felkészüli idő, a pályázatokat november első hetétől lehet majd benyújtani. A pályázatok elbírálása folyamatos lesz a rendelkezésre álló források kimerüléséig. Kérdésre válaszolva elmondta: vannak olyan állami közreműködő szervezetek, amelyek a tizenhárom milliárdos keretből közvetlenül részesülnek. Ilyenek a nemzeti parkigazgatóságok vagy például az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Az ITM-nél november 9-től lehet majd pályázni. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára az önkormányzatokat érintő pályázati konstrukciót ismertetve elmondta: ez esetben az önkormányzatok által kezelhető mértékű illegális hulladék begyűjtésére kívánnak támogatást adni. Ugyanakkor az is nagyon lényeges, hogy a megtisztított területek rendszeres felülvizsgálata megtörténjen. Az önkormányzatok számára kiírt pályázat hamarosan zárul, december 7-én a belügyminiszter meghozza a döntést. Az elnyerhető támogatásokat kategóriákba sorolták. Az államtitkár példaként említette, hogy az ezer lakos alatti települések kétmillió forintig, a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok húszmillióig pályázhatnak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI Fotó: Czimbal Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS