Pesti Srácok

Halálbüntetés Izraelben, de csak palesztinoknak, Trump pedig nem tudja mit akar... - GEOrgPOLITIKA

A szír elnök al-Shara ma Berlinben tárgyal Merz kancellárral. Halálbüntetés bevezetéséről döntenek ma Izraelben, de ez csak arabokra lesz kiszabható.

Izraelben ma dönt arról a Kneszet (izraeli parlament, hogy bevezetik-e a halálbüntetést palesztinok számára. A törvényjavaslat szerint terrorizmusért és gyilkosságért katonai bíróságok kiróhatnák a halálbüntetést, ám ezt csak arabok elkövetőknél alkalmaznák izraelieknél viszont nem. A javaslat nemcsak az izraeli pártokat osztja meg, hanem kiváltotta az uniós külügyminiszterek nemtetszését is. A német külügyi tárcavezető Wadephul szerint ez diszkriminálja az ország arab lakosságát és aláássa Izrael demokráciáját. Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország külügyminiszterei is kifejezték aggályukat. 

Kharg-sziget elfoglalása, halálbüntetés Izraelben,... forrong a Közel-Kelet
Kharg-sziget elfoglalása, halálbüntetés Izraelben,... forrong a Közel-Kelet

 

Trump nem tudja hogyan tovább Iránnal?

Az amerikai elnök Iránnal kapcsolatos kijelentései szinte óráról-órára változnak. Egyszer azt mondja a tárgyalások jó irányba haladnak, hamarosan vége lesz a háborúnak, nem sokkal később pedig még 3000 megsemmisítendő célpontról beszél. Most azt nyilatkozta az Airforce One fedélzetén, hogy talán elfoglalják Kharg-szigetet az amerikai tengerészgyalogosok, talán nem. „Könnyen el tudnák foglalni, nagyon könnyen” -nyilatkozta az elnök. Azt is állította, hogy egy „rezsimváltozás” történt a perzsa államban és a jelenlegi tárgyalópartnereivel konstruktívan haladnak egy békés megállapodás felé. Ennek ellentmond viszont a tény, hogy egyre több B 52 típusú stratégiai nehézbombázó érkezett dél európai bázisokra és már több ezer tengerészgyalogos van a Perzsa-öböl téréségében, partraszállásra alkalmas kétéltű járművekkel. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda szóvivője megfenyegette az amerikai katonákat, hogy cápaeledel lesz belőlük, ha partra mernek szállni Khargon. A sziget Irán legnagyobb kőolaj terminálja, szinte az összes tankert itt töltik meg nyersolajjal. 

Egyre nagyobb károk az energiaválság miatt

Ausztráliában a kormány megfelezte az üzemanyagok áfáját, mivel olyan mérvű volt a drágulás a közel-keleti háború miatt kialakult hiány miatt. Németországban a pártok is lépéseket követelnek a kormánytól, mivel húsvét közeledtével, amikor sokan autóba ülnek az olajcégek megemelték az áraikat. A Shellnél egy liter dízel 2,31 euró, a 95-ös szuper literje 2,08 euró, a 95-ös extra pedig 2,14 euró per liter. Sokan attól tartanak, hogy a hétvégére újabb emelések jönnek. Brutálisan emelkedtek a repülőjegyek árai is, mivel a kerozint is érintette a válság. 

Berlinben tárgyal a szír elnök

Ahmad al-Shara ma Berlinben tárgyal Friedrich Merz kancellárral. Fő téma Németország segítsége az ország újjáépítésében. Merz még tavaly igért 218 millió eurót a damaszkuszi kormánynak, ami több politikai pár nemtetszését is kiváltotta. A szír elnök dzsihadista múltja miatt nem élvezi az általános bizalmat, sem Németországban, sem más uniós államokban. Az Uniónak viszont komoly érdeke fűződik egy stabil, békés Szíriához, hiszen ez lényegesen megkönnyítené a szírek visszatoloncolását. Ezen felül Szíria gazdasági megerősödése és a munkahelyteremtés meggátolná az elvándorlást és azt a fenomént, hogy a szegény réteg fiataljai dzsihadista csoportokhoz csatlakozzanak. Munkahelyek hiányában a pár tízezer forintnak megfelelő zsold az egyetlen bevételi forrás sokak számára. 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.