Halálbüntetés Izraelben, de csak palesztinoknak, Trump pedig nem tudja mit akar... - GEOrgPOLITIKA
A szír elnök al-Shara ma Berlinben tárgyal Merz kancellárral. Halálbüntetés bevezetéséről döntenek ma Izraelben, de ez csak arabokra lesz kiszabható.
Izraelben ma dönt arról a Kneszet (izraeli parlament, hogy bevezetik-e a halálbüntetést palesztinok számára. A törvényjavaslat szerint terrorizmusért és gyilkosságért katonai bíróságok kiróhatnák a halálbüntetést, ám ezt csak arabok elkövetőknél alkalmaznák izraelieknél viszont nem. A javaslat nemcsak az izraeli pártokat osztja meg, hanem kiváltotta az uniós külügyminiszterek nemtetszését is. A német külügyi tárcavezető Wadephul szerint ez diszkriminálja az ország arab lakosságát és aláássa Izrael demokráciáját. Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország külügyminiszterei is kifejezték aggályukat.
Trump nem tudja hogyan tovább Iránnal?
Az amerikai elnök Iránnal kapcsolatos kijelentései szinte óráról-órára változnak. Egyszer azt mondja a tárgyalások jó irányba haladnak, hamarosan vége lesz a háborúnak, nem sokkal később pedig még 3000 megsemmisítendő célpontról beszél. Most azt nyilatkozta az Airforce One fedélzetén, hogy talán elfoglalják Kharg-szigetet az amerikai tengerészgyalogosok, talán nem. „Könnyen el tudnák foglalni, nagyon könnyen” -nyilatkozta az elnök. Azt is állította, hogy egy „rezsimváltozás” történt a perzsa államban és a jelenlegi tárgyalópartnereivel konstruktívan haladnak egy békés megállapodás felé. Ennek ellentmond viszont a tény, hogy egyre több B 52 típusú stratégiai nehézbombázó érkezett dél európai bázisokra és már több ezer tengerészgyalogos van a Perzsa-öböl téréségében, partraszállásra alkalmas kétéltű járművekkel. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda szóvivője megfenyegette az amerikai katonákat, hogy cápaeledel lesz belőlük, ha partra mernek szállni Khargon. A sziget Irán legnagyobb kőolaj terminálja, szinte az összes tankert itt töltik meg nyersolajjal.
Egyre nagyobb károk az energiaválság miatt
Ausztráliában a kormány megfelezte az üzemanyagok áfáját, mivel olyan mérvű volt a drágulás a közel-keleti háború miatt kialakult hiány miatt. Németországban a pártok is lépéseket követelnek a kormánytól, mivel húsvét közeledtével, amikor sokan autóba ülnek az olajcégek megemelték az áraikat. A Shellnél egy liter dízel 2,31 euró, a 95-ös szuper literje 2,08 euró, a 95-ös extra pedig 2,14 euró per liter. Sokan attól tartanak, hogy a hétvégére újabb emelések jönnek. Brutálisan emelkedtek a repülőjegyek árai is, mivel a kerozint is érintette a válság.
Berlinben tárgyal a szír elnök
Ahmad al-Shara ma Berlinben tárgyal Friedrich Merz kancellárral. Fő téma Németország segítsége az ország újjáépítésében. Merz még tavaly igért 218 millió eurót a damaszkuszi kormánynak, ami több politikai pár nemtetszését is kiváltotta. A szír elnök dzsihadista múltja miatt nem élvezi az általános bizalmat, sem Németországban, sem más uniós államokban. Az Uniónak viszont komoly érdeke fűződik egy stabil, békés Szíriához, hiszen ez lényegesen megkönnyítené a szírek visszatoloncolását. Ezen felül Szíria gazdasági megerősödése és a munkahelyteremtés meggátolná az elvándorlást és azt a fenomént, hogy a szegény réteg fiataljai dzsihadista csoportokhoz csatlakozzanak. Munkahelyek hiányában a pár tízezer forintnak megfelelő zsold az egyetlen bevételi forrás sokak számára.
