Bő négy évnyi szégyenpad után visszaemelte a befektetési ajánlású osztályzati sávba Magyarország államadósság-besorolását, ,azaz a magyar államkötvényeket a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő pénteken késő este, az európai és az amerikai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy a devizában kibocsátott hosszú lejáratú szuverén magyar adósságállomány osztályzatát az eddigi “BB plusz”-ról egy fokozattal “BBB mínusz”-ra javította. Ez az osztályzat a befektetésre ajánlott kategória alapszintje. A Fitch Ratings a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül elsőként adott ismét befektetési ajánlású államadós-besorolást Magyarországnak.
A kereskedelmi adósok felső besorolási korlátját jelző országplafont a Fitch az eddigi “BBB”-ről az elsőrendű “A mínusz” kategóriába emelte, a rövid lejáratú devizaadósság osztályzatát pedig “B”-ről “F3”-ra javította. A másik két cég, a Standard & Poor’s és a Moody’s Investors Service egyelőre a befektetési ajánlású alapszinttől egy fokozattal elmaradó – “BB plusz”, illetve “Ba1” – besorolással tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósságot, de a Moody’s magyar osztályzatának kilátása pozitív, ami felminősítés lehetőségére utal. A Fitch Ratings a pénteki osztályzatjavításhoz fűzött indoklásában kiemelte, hogy a folyómérleg-egyenlegek magas többlete, az Európai Uniótól érkező jelentős értékű folyósítások, a bankrendszer külső mérlegalkalmazkodási folyamata, az önfinanszírozási program és a devizaalapú ingatlanhitelek átváltása nyomán komoly mértékben javult Magyarország külső fizetési egyensúlyi helyzete, és enyhült a magyar gazdaság sérülékenysége.
A részletes indoklás
A hitelminősítő saját számítási módszertana alapján – amely eltér a Magyar Nemzeti Bank (MNB) metodikájától – a nettó külső adósság a hazai össztermék (GDP) 48 százaléka volt a tavalyi harmadik negyedévben a 2012-ben mért 73 százalék után. Mindemellett a magyar folyómérleg-egyenleg 2010 óta többletet mutat, az ipari bázis bővülését követő exportnövekedés, a 2008 előtti időszakhoz képest gyengébb hazai kereslet, a csökkenő külső kamatfizetési teher és a nyersanyagárak csökkenése miatt. A GDP-arányos folyómérleg-többlet tavaly 4,4 százalék volt, de a Fitch várakozása szerint a 2017-ig tartó előrejelzési távlatban már csökkenni fog a növekvő hazai kereslet támasztotta magasabb importigény miatt. A hitelminősítő jövőre 2,7 százalékos többletet valószínűsít a magyar folyómérleg-egyenlegben.
A felminősítés tényezői között szerepel a Fitch péntek esti indoklása szerint az is, hogy a feszesebb költségvetési politika elősegíti a magas államadósság-ráta fokozatos csökkenését. A Fitch Ratings elemzőinek várakozása szerint a bruttó államadósság-ráta a hazai össztermék 73,2 százaléka lesz 2017-ben a tavalyi év végén mért 75,3 százalék, és a 2011-ben elért 80,8 százalékos legutóbbi csúcs után. A hitelminősítő szerint középtávon is az adósságráta lassú további csökkenése várható. A cég 2022-re 67 százalékos államadósság-rátát valószínűsít. Az önfinanszírozási program nyomán a szuverén adósságállomány immár kevésbé van kitéve a külső kockázatoknak. A devizaadósság a teljes államadóságon belül jelenleg 28 százalék a 2011-ben mért 49 százalék helyett, a nem rezidens befektetők kezén lévő forintadósság-eszközök aránya pedig 23 százalékra csökkent a 2012-ben elért 40 százalékról – áll a Fitch pénteki elemzésében. A hitelminősítő kiemeli, hogy a GDP-arányos államháztartási deficit tavaly 1,9 százalékra csökkent az előző évi 2,3 százalékról, elsősorban az erőteljesen növekvő bevételek miatt, tükrözve a javuló gazdasági kondíciókat.
A Fitch várakozása szerint a deficit az idén jórészt megegyezik majd a tavalyival, jövőre pedig a GDP-érték 2,5 százalékára emelkedik. A hitelminősítő szerint az nem valószínű, hogy 2019-re – a középtávú célkitűzésnek megfelelően – Magyarország 1,5 százalékra tudja csökkenteni a strukturális deficitet. A Fitch Ratings szerint ugyanakkor a magyar bankszektor helyzete javult, ami enyhíti a gazdasági és pénzügyi stabilitást terhelő kockázatokat. A rendszerszintű átlagos tőkemegfelelési ráta 2015 végén 19,7 százalék volt, a kinnlevőség- és a betétállomány rátája pedig 102 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 122 százalékról. A bankszektorra kivetett adóterhek idei csökkentése mutatja, hogy a kormány elkötelezett a bankok működési környezetének javítása mellett, és a Fitch Ratings azzal számol, hogy a kormány nem fogadtat el olyan új jogszabályokat, amelyek hátrányosan érintik a bankokat. A londoni elemzői közösségen belül többen is várták, hogy a Fitch pénteken visszaemeli a befektetési ajánlású kategóriába a magyar osztályzatokat.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai a közép-európai EU-térségre összeállított, e hétre szóló előrejelzésükben valószínűnek nevezték a Fitch e lépését. A ház szerint ezt indokolta a magyar gazdaság alapmutatóinak jelentős javulása, és az, hogy stabilabbá vált a makrogazdasági politika. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport Londonban ismertetett havi helyzetértékelésében Magyarországról szintén azt állapította meg, hogy az elmúlt években stabilabbá és kiszámíthatóbbá váltak a gazdaságpolitika elemei, javult a külső fizetési helyzet és konszolidálódott a költségvetési politika, és e tényezők valószínűsítették, hogy Magyarország az idén visszanyeri befektetési ajánlású besorolását. A JP Morgan elemzői szerint 2016-ban a Moody’s részéről is várható ilyen döntés, mivel ez a hitelminősítő is felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást tart érvényben a magyar szuverén osztályzatra.
NGM: Itt a bizonyíték, hogy sikeres volt a gazdaság átalakítása!
A felminősítés is bizonyítja, hogy a magyar gazdaság átalakítása sikeres volt, a magyar reformok működnek – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken este arra, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő intézet a befektetési kategóriába sorolta a magyar államkötvényeket. Mint az NGM közleményében kiemelte, a Fitch elemzői is elismerték, hogy – többek között – a tartósan pozitív fizetési mérlegnek, a devizahitelek forintosításának és az önfinanszírozási programnak köszönhetően jelentősen csökkent az ország és a pénzügyi szektor sérülékenysége. A hitelminősítő cég a pozitívumok között említette a csökkenő államadósságot, amelynek finanszírozása egyre nagyobb arányban hazai – banki, lakossági – forrásból történik, és kiemelték a javuló államháztartási folyamatokat is, így a tartósan 3 százalék alatti költségvetési hiányt. A hitelminősítő idén 2 százalék, jövőre 2,5 százalék hiányt jelez előre. Szintén pozitívan értékelték a bankszektor javuló helyzetét, a bankadó idei és tervezett csökkentését – írta közleményében az NGM.
Kitért arra, hogy a Fitch idén 2,1 százalékos, jövőre 2,5 százalékos növekedést becsül, amelynek hajtóerői a kedvező külső környezet és a belső fogyasztás élénkülése. A fogyasztás bővülését nagymértékben támogatja a csökkenő munkanélküliség, az alacsony infláció és a háztartások növekvő pénzügyi vagyona. Közleményében az NGM úgy fogalmaz, hogy a magyar gazdaság teljesítménye és a piaci értékítélet már megelőlegezte a felminősítést, az országkockázati felár és az állampapírok után fizetendő hozamok pedig már több éve a befektetésre ajánlott országok mutatóival közel azonos szinten vannak. Amikor a kormány belevágott a gazdaság átalakításába 2010-ben, elmondták, hogy először leminősítések lesznek, majd felminősítések. A Fitch lépése után várható, hogy az elkövetkező időszakban a másik két hitelminősítő is kedvező irányba vizsgálja felül hazánk besorolását – olvasható a közleményben.
Az elemzők szerint erősödni fog a forint
Nem tartották váratlannak, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő pénteken felminősítette a magyar államadós-besorolást befektetésre ajánlott kategóriába az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint a döntés az elmúlt évek makrogazdasági eredményeit tükrözi.
Virovácz Péter, az ING makroelemzője szerint a felminősítés már régóta esedékes volt, így a döntés nem számít meglepetésnek, már csak azért sem, mert pont egy évvel ezelőtt kapta meg Magyarország a “felminősítés előszobájának” számító pozitív kilátást. A csökkenő adósságráta, a stabil költségvetési politika és mindenekelőtt az ország külső sérülékenységének jelentős csökkenése meggyőzte a hitelminősítőt arról, hogy Magyarország befektetésre ajánlott kategóriába kerüljön – értékelte az elemző a döntést. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy még legalább egy kedvező hitelminősítői döntésre szüksége van Magyarországnak ahhoz, hogy a konzervatív befektetési politikát folytató intézményi befektetők is megjelenhessenek a magyar állampapírpiacon, lefelé nyomva ezzel az állam finanszírozási költségeit. Felidézte, hogy a Fitch 2012 január elején vonta meg a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól, így pénteki döntése több mint négyéves időszakot zárt le.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a felminősítés visszaigazolja az elmúlt 4-5 év makrogazdasági stabilizációs erőfeszítéseit. A szakértő szerint annak ellenére, hogy kedvezőtlen hatással van az államháztartási hiányra és az államadósság pályájára a költségvetési fegyelem idei és jövő évre tervezett lazítása, ennek mértéke nem túlzottan jelentős, és hatását részben ellensúlyozza a keresletélénkítő politika eredményeként várható gazdasági növekedési többlet. Rövid távon a döntés kedvező hatású a forint árfolyamára is, az euróval szemben a forint visszatérhet a 315 alatti tartományba – vélte az elemző.
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a pozitív döntésre a piacok oldaláról is érkezhet reakció, erősödhet a forint a következő napokban. Fontos kérdés, hogy a többi hitelminősítő is követi-e a Fitch példáját, azaz befektetésre ajánlott kategóriába sorolja-e az országot. Az Erste elemzője szerint a mostani döntést követően a Moody’s is kedvezően dönthet július 8-án, ugyanis pozitív a kilátás ennél a hitelminősítőnél. A Standard & Poor’s felminősítésére azonban idén nem számít az Erste elemzője.
Emlékezetes, hogy a nagy nyugati hitelminősítők 2011-12-ben sorra helyezték át befektetésre nem ajánlott, “bóvli” kategóriába a magyar állampapírokat az ország a 2010 előtti kormányzástól örökölt rossz pénzügyi mutatói miatt.
Az MTI tudósításai alapján.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS