Itt van Putyin újabb ellenszankciója – Ez fájni fog Macronnak és az uniónak

Oroszország július elsejétől korlátozza az orosz állami és önkormányzati szerveknek a külföldi borok, pezsgők, gyümölcs- és likőrborok beszerzését – tudta meg a PestiSrácok.hu. Ez egy újabb válaszcsapás az unió gazdasági szankcióira, amelyekkel Oroszországot sújtották a Krím-félsziget elcsatolásáért. A mostani orosz korlátozás komoly gyomrost jelent a nagy borexportőröknek, a franciáknak, spanyoloknak, olaszoknak és portugáloknak, minket, magyarokat viszont szerencsére csekély mértékben érint. Ám Budai Gyula miniszteri biztos szerint félő, hogy az oroszok a magánszektorra is kiterjeszthetik a szankciót, és az már nekünk is fájna…

Dmitrij Medvegyev még május 25-én írta alá a 660. számú kormányhatározatot, amellyel az orosz kormány 2019. július elsejétől korlátozza az orosz állami és önkormányzati szerveknek a külföldi borok, pezsgők, gyümölcs- és likőrborok beszerzését. A korlátozás kizárólag az orosz állami és önkormányzati szervek közbeszerzéseit érinti, a magánszférát nem. A korlátozást hivatalosan a nemzeti szőlészeti és borászati ágazatok támogatásával indokolta az orosz vezetés. Számos orosz szakértő úgy nyilatkozott: nem tartják célszerűnek az Oroszországgal szemben érvényben levő szankciók tükrében az importborok költségvetési forrásból történő beszerzését.

Ismert, 2016-ban az orosz kormány jóváhagyta a szövetségi és önkormányzati intézmények számára beszerzési tilalom alá eső termékek listáját. Arra a tiltólistára fölkerültek többek között a halak és húskészítmények, a tej, az olaj, a rizs, a cukor és a só. Ez bővül ki most a borral és a pezsgővel.

A Szövetségi és Regionális Alkoholpiaci Kutatóközpont számításai szerint Oroszországban a bortermékek állami beszerzésének összmennyisége évi 7-8 millió liter, ennek mintegy 70 százalékát, 5-6 millió litert tesznek ki a külföldről importált borok. Ez egyébként a teljes orosz borbehozatal mindössze fél százaléka, hiszen az nagyjából 850 millió liter évente.

„Az unió lábon lőtte magát”

Budai Gyula, a külügyi tárca külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosa portálunknak úgy nyilatkozott: az oroszok lassan, de biztosan beváltják azt az ígéretüket, amit Vlagyimir Putyin tett 2016-ban a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon. Akkor ugyanis az elnök megígérte: az orosz mezőgazdaság és feldolgozóipar olyan pályára áll rá, hogy ki tudja váltani az unióból érkező termékeket. Ennek következő lépése a borok tiltólistára tétele az állami, önkormányzati szektorban. Ez minket, magyarokat csekély mértékben érint, a franciákat, olaszokat, spanyolokat, portugálokat viszont komolyabban – húzta alá a miniszteri biztos.

Budai Gyula miniszteri biztos. (Fotó: Horváth Péter Gyula/PS)

• Azonban Budai Gyula attól tart: a következő orosz lépés a borok, pezsgők magánszektorból való kitiltása lehet, és az már Magyarországnak is komoly érvágást okozna. Példaként említette az orosz szállodákba és éttermekbe nagy mennyiségben szállított prémium kategóriás borainkat, többek között a Tokaji aszút.

Arra a kérdésünkre, meddig támogatja Magyarország az unió Oroszország elleni szankciós politikáját, a miniszteri biztos azt válaszolta: a megfelelő fórumon, az Európai Tanácsban kellene megvitatni a szankció kérdését, hiszen nyilvánvaló, hogy az orosz válaszlépések egyre fájdalmasabbak, komoly veszteségeket okoznak az uniónak. Ráadásul Oroszország egyre több téren önellátó lesz, és félő, hogy az unió később – ha addigra esetleg meggondolná magát – már nem tudja visszaszerezni korábbi orosz piacait.

A miniszterelnököt idézve: az Európai Unió lábon lőtte magát a szankciókkal. Néhány uniós vezetőnek el kellene gondolkodnia rajta: biztos, hogy gazdasági síkon kell rendezni a politikai konfliktusokat? 

– fogalmazott Budai Gyula. 

Idén márciusban interjút adott a PestiSrácok.hu-nak Vagyimir Nyikolajevics Szergejev, Oroszország budapesti nagykövete, aki a szankciók kapcsán a következőket mondta: „Bizonyos mértékben a modernizációra rossz hatással vannak a szankciók, de ezek nem képeznek kulcstényezőt. Sőt, az egyes ágazatokban a szankciók növekedést is ösztönöztek. Kiépültek új ipari üzemek, Oroszországban olyan termékeket kezdtek gyártani, amelyeket korábban külföldről hoztak be. Úgy néz ki, hogy a nehéz időszak után az orosz gazdaság még ütésállóbb lett.”