Pesti Srácok

Japán a Peking és a Phenjan jelentette fenyegetés miatt növeli a védelmi kiadásait

Japán a Peking és a Phenjan jelentette fenyegetés miatt növeli a védelmi kiadásait

A Kína és az Észak-Korea jelentette fenyegetéssel magyarázta vasárnap a Japánt kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) egyik tagja a szigetország védelmi költségvetésének növelését.

A korábban az ipari tárca élén álló, háromnapos tajvani látogatásra érkezett Hagiuda Koicsi leszögezte: Japán a második világháború után "a béke útjára lépett, és ezen a jövőben sem fog változtatni".

– tette hozzá a tajpeji látogatásra érkezett politikus egy, a japán–tajvani kapcsolatokról rendezett fórumon. Rámutatott emellett arra, hogy Peking is jelentősen növelte védelmi kiadásait, valamint aggodalmát fejezte ki az észak-koreai rakétatesztek miatt, és aláhúzta: ilyen helyzetben "nincs helye félintézkedéseknek". Hagiuda szombaton Caj Jing-ven tajvani elnökkel is találkozott. A felek megegyeztek abban, hogy mélyítik együttműködésüket annak érdekében, hogy biztosítsák a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását.

PestiSracok facebook image

Bár Japán hivatalosan nem ismeri el Tajvant önálló államként, Tokiót és Tajpejt szoros gazdasági szálak fűzik össze és egyaránt aggodalommal tekintenek a térségben megnövekedett kínai katonai jelenlétre. Abe Sinzó volt japán miniszterelnök tavaly decemberben azt hangoztatta, hogy Japán és az Egyesült Államok "nem nézne tétlenül" egy esetleges kínai támadást Tajvan ellen. Kína a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről. Kisida Fumio japán miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy az ország védelmi kiadásainak arányát öt év alatt fokozatosan a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emelik a mostani 1 százalékról, indoklása szerint az egyre jobban terjeszkedő Kína és a kiszámíthatatlan Észak-Korea miatt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Andy Wong

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.