Mozgalmas éven vagyunk túl, és bár minden esztendőben ezt mondjuk, az idei azért is különleges, mert rendkívül nehéz lenne a tíz legfontosabb témát kiragadni, sokuk ugyanis szorosan összefügg, esetenként pedig egymásból szökkentek szárba. Mi mégis megpróbáljuk, hiszen igencsak szaftos a lista: felbukkant ugyanis idén a Covid-19, zavargások döntötték romba az Egyesült Államok normalitását, Joe Biden legyőzte Donald Trumpot, Fehéroroszországban szintén felizzott a forradalmi hangulat, illetve idén is voltak iszlamista merényletek, néhányuk hazánkhoz ijesztően közel, miközben rekordsebességgel meglett a vakcina az életünket romba döntő járványra, ja, és Brüsszel sem hagyott minket nyugodtan küzdeni a pandémiával. Belekezdeni is nehéz, a lista éppen ezért szubjektív, és ilyenkor illik kiírni, hogy a teljesség igénye nélkül készült, ami csak részben igaz.
Péppé vert rendőrökkel, lángoló autókkal kezdődött 2020 a franciáknál
Az év nem indult simán a franciáknak: még mielőtt a koronavírus beütött volna és válsághelyzetbe sodorta volna az országot, a migránsok még randalíroztak kicsit az ország több pontján. Az óév búcsúztatásának alkalmából Franciaország több nagyvárosa háborús csatatérré változott: Strasbourgban és Párizsban több száz autót gyújtottak fel, köztük rendőrautókat is; az egyik francia lap információi szerint a vandálok közül legalább negyven embert letartóztattak. Sajnos a migrációs nyomás és az integráció csődje 2020 egészére rányomta a bélyegét, de nemcsak Franciaországban, hanem egész Európában, ahol sajnos több terrortámadás is elkövettek az idén.
Már az év elején folytatták Brüsszelben hazánk lerohanását, az év végéig csak fokozódtak a viták
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Januárban ismét vitatkoztak Strasbourgban az Európai Parlament képviselői a Magyarország ellen folytatott, hetes cikkely szerinti eljárásról. A liberális erők ismét azzal álltak a színpadra, hogy az Európai Unió legfontosabb alapértéke a jogállamiság, amelyre hazánk fittyet hány, mivel a magyar hatóságok korlátozzák az oktatást, megtámadták a bíróságokat, a civil szférát és befolyásolni próbálják a médiát. A kormánypárti képviselők megpróbálták elmagyarázni az igazságot, miszerint az egész procedúra egy politikai boszorkányüldözés, és valójában nem a magyar jogállamisággal van problémájuk a vádlóknak, hanem a keresztény-konzervatív Orbán-kormány leváltása a cél. A Momentum végig főszerepet játszott hazánk elárulásában. A magyar kormány egyébként egész évben sikeresen vívta meg a csatákat az EU-ban; ennek egyik oka, hogy a kétharmados többség megadja a lehetőséget és a felhatalmazást a kormánynak, hogy azt mondja, amit valójában gondol, és amire az emberek felhatalmazták őket. Erről egyébként Szijjártó Péter külügyminiszter is beszélt az idén induló PestiTV-nek adott exkluzív interjújában.
Halkan, észrevétlenül kezdett terjedni a koronavírus, ami az egész évet felforgatta
2020 elején Magyarországon is megjelent a koronavírus. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Márciusban Nagy-Britanniában jelentősen kiterjesztették a lakosság szűrését, az olaszoknak nagyon nem tetszett az állítólagos pánikkeltés, miközben a vírus megjelent már Görögországban és Latin-Amerikában is, illetve sajnálatos módon Franciaországban meghalt még egy beteg. Már a járvány kezdetén elkezdődött a koronavírussal kapcsolatos álhírterjesztés, bár akkor még sokan nem vették komolyan a helyzetet. A hazai ellenzék egyébként azóta sem állt le, a vészhelyzetet továbbra is arra használja, hogy akadályozza a kormány munkáját a védekezésben, miközben ők maguk nem tesznek semmit.
Migránsválságból is jutott bőven, az év elején a görögök alig bírtak a határokat fenyegető bevándorlókkal
Migránsok Görögország határán. Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna
Az év elején a helyzet pattanásig feszült a török-görög határon, ahol tízezrével gyűltek össze a migránsok és megpróbálták áttörni a határt. Katona Gyula a helyszínről tudósított telefonon a PestiSrácok.hu-nak és elmondta, hogy a görög és török oldal is elküldte a sajtó munkatársait a térségből, valamint hozzátette, hogy a médiában megjelent hírekkel szemben a görög határőrök és rendőrök alig bírták feltartóztatni a migránsokat Kasztaniésznél. Katona Gyula elmondta portálunknak, hogy a teljesen kimerült görög rendőrök hősiesen védték a határt, de kevesen voltak ahhoz, hogy a teljes szakaszt őrizzék, és bár egyetlen éjszaka négyezer (!) migránst fogtak el, így is felbecsülhetetlen számú illegális bevándorló tudott átszökni a mezőkön és a folyón.
Polgárháborús helyzet alakult ki Minszkben, a kormány parancsára az internet sem volt elérhető Fehéroroszországban
Fehéroroszországot sem kerülte el a demokráciaexport. Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics
Minszkben brutális karhatalmi intézkedésekkel próbálták megfékezni a tüntetéseket, amelyek az elnökválasztás után kezdődtek el Belaruszban. Az újságírók letartóztatásáról szóló beszámolók után, és a szétvert emberekről szóló híradásokat követően pedig már az internetet is lekapcsolták, ami példa nélkülinek számít Európában. Az emberek azután vonultak utcára, hogy kiderült, huszonhat év kormányzás után folytathatja elnöki pályafutását Aljakszandr Lukasenka, akit durva választási csalásokkal vádoltak. Egyes sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy a karhatalmi szervek erői éles lőszerrel lőttek a tüntetők fölé tömegoszlatási célból.
Meghalt George Floyd, a fehérek nácik lettek
Csatatérré változtak az Egyesült Államok nagyvárosai. Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
George Floyd halálának felelősét még mindig nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani: egyes szakértői vélemények szerint krónikus betegségéből eredő szívroham, mások szerint pedig a brutális rendőrségi fellépés következtében fellépő fulladás végzett vele. Ennek hitelt érdemlő megállapítása az orvosszakértők feladata lenne. Bizonyos aktivista csoportok azonban nem így gondolták ezt, és igyekeztek politikai tőkét kovácsolni Floyd haláláról. A média háborúba kezdett, és a jobboldalt kezdte el támadni. A zavargásokban óriási szerep jutott az amerikai fiataloknak is. A CNN szerint az Egyesült Államokban élő fiatal felnőttek túlnyomórészt pozitív véleménnyel volt a tüntetéseket és zavargásokat támogató BLM-ről. Egy friss, baloldali tanulmányból az is kiderült: a megmozdulásokon részt vevő tiltakozók többsége is a fiatal korosztályból került ki.
Hazánkhoz közel csapott le az iszlám terrorizmus
Három halálos áldozatot követelt a bécsi terrortámadás novemberben. Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna
A november elején elkövetett terrortámadás Bécs egyik belső kerületében történt, a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre. Az elkövetők Kalasnyikovval kezdtek lövöldözni az osztrák fővárosban, egy zsinagóga közelében. A zsidó imaházat őrző rendőrt lelőtték a támadók, a járőr összeesett, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. A hivatalos információk három ártatlan halálos áldozatról és tizenöt sérültről számoltak be. Az osztrák illetékesek hivatalosan is terrortámadásként kezelték a kialakult helyzetet. Az eset azért volt különösen ijesztő, mert ez a terrortámadás volt az, amelyik a legközelebb történt hazánkhoz. Sajnos idén több terrortámadás is volt, Avignonban és a dzsiddai francia konzulátus előtt is késes támadások történtek.
Joe Biden nyerte az amerikai elnökválasztást, Trump szerint ellenfele csalt, az elnök perelt
Joe Bident vitatott körülmények között választották meg az Egyesült Államok negyvenhatodik elnökévé. Fotó: MTI/AP/Carolyn Kaster
Lezajlott az amerikai elnökválasztás is idén, Joe Biden háromszázhat elektori szavazatot tudhatott magáénak a lehetséges ötszázharmincnyolcból, annyit, amennyit négy évvel ezelőtt Donald Trump is szerzett, emellett Biden országos szinten több, mint hétmillió szavazattal előzte meg Trumpot. Az amerikai kongresszus december 6-án ült össze, hogy összeszámolja az elektori szavazatokat, és ők szintén Bident hozták ki győztesként. Még az utolsó pillanatokban is, november 4-én délben győzelmét jelentette be Donald Trump, az elnök szerint előnye immár behozhatatlan, miközben Joe Biden támogatói is a sikerüket ünnepelték. Trumpot később számos republikánus politikus bírálta a korai győzelmi jelentése miatt. Trump kampánycsapata nem hagyta annyiban, nem ismerte el a vereséget és keresetet nyújtott be a szövetségi legfelsőbb bírósághoz, amitől azt remélték, hogy megfordul a november 3-i elnökválasztás eredménye. Nem így történt. A 2020-as amerikai elnökválasztás eredménye a mai napig vitatott, nagyon úgy tűnik, hogy ez az év olyan szempontból is fordulópont volt, hogy az ország felének végérvényesen megrendült a demokráciába és a tiszta, szabad választásokba vetett bizalma.
Elkészült a vakcina, a britek oltottak először
Megkezdődött a tömeges oltás Európában is. Fotó: MTI/ANSA/EPA/Tino Romano
Az idei év legjobb híre talán az volt, hogy rekordsebességgel sikerült kifejleszteni és tesztelni az egész évet tönkretevő, a koronavírus elleni kifejlesztett vakcinát. Több ország is sikerrel járt az oltóanyag kifejlesztésében, ez természetesen komoly bel- és külpolitikai viszályokat gerjesztett, a hazai ellenzék például az orosz vakcinát nem szereti és sérelmezi, hogy a kormány az oroszoktól is rendelt. A britek viszonylag zökkenőmentesen intézték a védekezés legfontosabb lépését, az Egyesült Királyság lett az első olyan ország a világon, amely jóváhagyta a Pfizer/BioNTech koronavírus-vakcina használatát. A brit gyógyszerfelügyelet, az MHRA döntése azt jelentette, hogy a szigetország lakóit, a legveszélyeztetettebb csoportokat elsőként oltották be a kór ellen. Az MHRA szerint a Pfizer vakcinája kilencvenöt százalékos védettséget nyújt a koronavírus ellen. Magyarországra az első szállítmány december 26-án érkezett, a koronavírus elleni oltóanyagot szállító kisteherautó Hegyeshalomnál lépte át a határt. A Pfizer-BioNTech vakcinát a belgiumi Puursban gyártották.
Orbán Viktor körbepofozta Brüsszelt, és helyretette a jogállamiságot
A közös magyar-lengyel álláspont győzött a jogállamisági vitában. Fotó: Facebook
Angela Merkel, az Európai Unió soros elnökének szerepét betöltő Németország kancellárja elfogadta Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő feltételeit az uniós jogállamisági vitában. A jobboldali elhajlással egyáltalán nem vádolható Politico a csúcstalálkozó kezdete után egy órával már kész tényként közölte a magyar–lengyel–német megállapodást, és a vétózó államok győzelmeként aposztrofálta azt. Kiderült: minden tagállam elfogadta a magyar–lengyel álláspontot, így kikerül a jogállamisági feltétel az új, hét évre szóló uniós költségvetésből, a brüsszeli liberálisok kezei közül pedig kicsúszik az ideológiai bunkósbotként használt jogállamisági mechanizmus.
Vezető kép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS