A jobbikos országgyűlési képviselőjelölt esete a hírhedt rabszolgatartó cigányokkal és a törvénnyel (Videó!)

Nem más, mint Szabó Ervin jobbikos politikus, az ellenzéki összefogás Békés megyei országgyűlési képviselőjelöltje lehet az, akinek köszönhetően 2008-ban megúszták Magyarország hírhedt rabszolgatartó romái a felelősségre vonást és további négy éven át még sanyargathatták gádorosi birtokukon az ott fogvatartott, döghússal etetett és munkára kényszerített  szerencsétleneket. Legalábbis ezzel gyanúsította a rendőrség Szabót – végül szerencséjére az eljárást egy nyakatekert indoklással megszüntették. Évekkel ezelőtt egyszer már felröppent a pletyka, hogy Szabó Ervin ellen a gádorosi csicskatartók ügyével összefüggésben folyt büntetőeljárás ügyvédi visszaélés gyanújával. Anno, amikor néhány éve neki szegezték, hogy ügyvédi visszaéléssel gyanúsították, határozottan tagadta, hogy a rabszolgatartási üggyel összefüggésben. Mindent el is követett, hogy elkenje az ügyet: perelt, perrel fenyegetett mindenkit, aki a témát feszegette. A PestiSrácok.hu megszerezte a 2010-ben indult büntetőügy teljes nyomozati iratanyagát, amelyből kiderül: Szabó Ervin nemcsak, hogy az Ajtaiék ügyes-bajos dolgait intéző családi ügyvéd lehetett, hanem Ajtaiék megbízásából ellátva az áldozatok jogi képviseletét, biztosíthatta, hogy azok ne tegyenek a családra terhelő vallomást, így hiúsíthatta meg a rabszolgatartók ügyében indult első büntetőeljárást.

Bár a Jobbik cicafiú szervezete ma már árnyéka sincs a régi radikális önmagának, vannak, akik egy életen nem fogják elfelejteni, hogyan is vélekedtek a cigányságról, az úgynevezett cigánybűnözésről, hogyan masíroztak gárdistákkal a többségében romák lakta településeken.

Szabó Ervin, akiről riportunk szól, 2013-ban lépett be az akkor még vastagon radikális Jobbik Magyarországért Mozgalomba. Az orosházi ügyvéd, aki 2014-től önkormányzati képviselőként aktív tagja a közéletnek, hazánk egyik leghátrányosabb térségében él és politizál. Ráadásul családi kötődése is van ahhoz a Gádoroshoz, amelynek neve 2012-ben a modernkori rabszolgasággal forrt össze és bevonult a magyar kriminalisztikába. Most megmutatjuk, hogy nemcsak Gádorossal, hanem magával a rabszolgatartó családdal is kapcsolatban állhatott.

A csicskaügy, amely felbolygatta az egész országot

Ajtai Lajost és tizenegy társát – közöttük nemcsak a családtagokat, hanem két ügyvédet is – 2019-ben ítélték el jogerősen. A Szegedi Törvényszék az elsőrendű vádlottat személyi szabadság megsértése, zsarolás és hatósági eljárás akadályozása bűntettében mondta ki bűnösnek és hét év év börtönbüntetéssel sújtotta. A bíróság négy másik vádlottra ezzel azonosan minősülő bűncselekményekért hat év, illetve öt év hat hónap börtönt szabott ki. A többi vádlottat rövidebb börtönbüntetésre, felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve száz óra közérdekű munkára ítélték. Mivel a fő bűnösök a rájuk kiszabott évekből előzetesben hosszú időt már leültek, mára ki is szabadultak.

Ajtaiék a bíróságon. Fotó: abcug.hu

A rendőrök lakossági bejelentésre 2008-ban kezdtek először nyomozni, de akkor az áldozatok még azt vallották, hogy minden rendben van, lakhatást, ellátást és pénzt is kapnak a munkájukért. Ugyan felvetődött a gyanú, hogy nem önszántukból, hanem félelemből mondják ezt, az ügyet lezárták. A csicskák – vagy topik, ahogy Gádoroson nevezték őket – még négy évre vonultak vissza a pokolba. 2012-ben azonban már egyértelmű bizonyítékok birtokába kerültek a hatóságok és rajtaütöttek a rabszolgatartókon, bilincsben vitték el az egész családot, a fogva tartott, sanyargatott csicskákat pedig kiszabadították. Sajnos közülük többen is elhunytak azóta, közöttük az a sértett férfi is, akit már 2008-ban is kihallgattak. Ki tudja, ha akkor beszélni mer az öreg…

A hosszú éveken át tartó büntetőeljárás bejárta a sajtót. Számos tévériport, sőt, dokumentumfilm is készült többek közt a gádorosi események hatására arról a speciálisan újkori bűncselekményről, amit csicskáztatásnak neveznek.

A nyomozás adatai, illetve az ítélet indokolása szerint 1995 óta, azaz több mint tizenöt éven át tartott fogva, sanyargatott, dolgoztatott kiszolgáltatott embereket a gádorosi Ajtai család. Volt, hogy egyszerre hét embert is tartottak a háznál. Olyan nyomorúságban élő embereket, akiket kilátástalan helyzetükben különféle ígéretekkel magukhoz csaltak a biztos, nyugodt élet reményében. A ház és a lovak körüli munkákért szállást, ellátást és pénzt is ígértek, aztán amikor már ott voltak, papírjaikat elvették. Az ítélet szerint egy olyan melléképületben tartották őket szállás gyanánt, ahol még villany sem volt. Egész nap dolgozniuk kellett, nem hagyhatták el Ajtaiék birtokát, nem tisztálkodhattak, csak akkor fürdették, fésülték meg őket, ha valami hivatalos ügyet kellett intézni. Többeket értelmi sérültté is nyilváníttattak. Nyugdíjukat vagy egyéb pénzbeli ellátásaikat elvették. Az összes sértettnek így együttesen az öt év alatt harmincmillió forint kárt okoztak, ami a mai napig nem térült meg.

A falu közepén csicskáztattak. Fotó: abcug.hu

Min bukott meg 2008-ban a büntetőeljárás? Miért kellett még négy évig szenvedniük az áldozatoknak?

Akkor most térjünk vissza a kezdetekhez, és lássuk, miért nem vezetett eredményre a 2008-as nyomozás! A rendőrség az évek során összesen három ügyvédet gyanúsított azzal, hogy ügyvédi visszaélést követtek el, és nem a sértetteik, azaz ügyfeleik érdekeit képviselték, hanem valójában éppen azt biztosították, hogy Ajtaiékra ne szülessenek terhelő vallomások. Végül két ügyvédet elítéltek, a harmadik, Szabó Ervin elleni büntetőeljárást viszont olyan indokra hivatkozva szüntették meg, amelyet őszintén szólva még nekünk sem sikerült igazán értelmezni, nemhogy iskolázatlan, egyszerű embereknek.

A birtokunkba került nyomozati iratok szerint Szabót 2010-ben azzal gyanúsították, hogy a rabszolgatartó család feje, Ajtai Lajos megbízásából az Ajtai Lajos és társai által elkövetett bűncselekmények sértettjeinek képviselőjeként lépett fel és az érintettekkel szembeni ténykedésével a büntetőeljárást sikerült meghiúsítania.

Dr Szabó Ervin Attila gyanúsított a 2008 július hó 15 napján kelt meghatalmazások alapján látta el a sértettek képviseletét… Ugyanezen a napon foganatosított kihallgatásukon is részt vett. (…) Sértettek ebből arra következtettek, miszerint a jogi képviselőjükként eljáró gyanúsított ténylegesen a velük ellenérdekű, sérelmükre bűncselekményt elkövető Ajtai Lajost és családtagjait képviseli és a kihallgatásukon jelenlétével (…) elsősorban a terhelő vallomások elmaradását kívánja biztosítani, azokat az eljárási cselekmények tartalmáról tájékoztatja

– olvasható a Gyulai Nyomozó Ügyészség vezető ügyésze által szignált iratokban. Az iratok szerint Szabó az általa képviselt sértettekkel, azaz – ahogy később aztán beigazolódott – a fogvatartott csicskákkal, akiknek az érdekében a megbízás alapján el kellett volna járnia, nem is beszélt, nem is egyeztetett. Így írnak erről az iratokban:

A sértettek egybehangzóan kijelentették azt is, hogy a gyanúsított velük egyáltalán nem tárgyalt, a képviselettel összefüggő kérdéseket (annak pontos tartalma, ügyvédi munkadíj stb.) csak Ajtai Lajossal és annak családtagjaival egyeztette.

És ha mindez ne lenne elég, még tárgyi bizonyíték is akadt.

Dr Szabó Ervin Attila gyanúsított 2010 január hó 18. napján az Orosházi Rendőrkapitányságtól másolatot kért a sértettek által tanúként tett vallomások jegyzőkönyveiből. Ezen jegyzőkönyveket utóbb Ajtai Lajos lakásán foglalta le a Gyulai Nyomozó Ügyészség

– fogalmaz az egyik jegyzőkönyv. Hozzátették, hogy a Gyulai Nyomozó Ügyészség álláspontja szerint mindezen bizonyítékokból arra vonható le következtetés, miszerint Szabó Ervin ügyvéd az ügyvédi hivatásra vonatkozó kötelezettségeit megszegte azáltal, hogy előbb Ajtai Lajostól és családtagjaitól fogadott el megbízást, utóbb pedig a kihallgatási jegyzőkönyveket részükre átadta.

Nem volt kétséget kizáró bizonyíték és nem bíztak a nyomozás folytatásának eredményességében

2012 januárjában a büntetőeljárást mégis megszüntették, arra való hivatkozással, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és a nyomozás folytatásától nem várható eredmény. Az indokolásban az áll, hogy Szabó esetében nem volt kétséget kizáró bizonyíték beszerezhető arra nézve, pontosan mely körülményekről bírt tudomással, azaz a jogtalan hátrányokozás céljával járt-e el. Még azt is hozzáfűzték, hogy időközben a sértettek az Ajtai családra nézve pozitív tartalmú vallomást is tettek, aminek következtében az Orosházi Rendőrkapitányság az Ajtaiék elleni büntetőeljárást is megszüntette. Azzal érveltek, hogy ennek okán a tanúkihallgatások jegyzőkönyvének kiadása bűncselekmény megállapítására nem alkalmas, csak fegyelmi-etikai eljárás lefolytatásának alapjául szolgálhat.

A teljes iratanyag több száz oldal, mégis röviden summázható.

Adott volt Magyarország egyik hátrányos helyzetű településén egy roma család, akikről később a másodfokú bíróság előtt is bizonyítást nyert, hogy hosszú éveken át tartottak fogva, sanyargattak, dolgoztattak szegény sorban élő, kiszolgáltatott embereket, miközben járandóságaikat is elvették. Szabó Ervin, akit nem sokkal később a cigánybűnözés és az adott térségben kifejezetten a csicskáztatás ellen is harcoló Jobbik soraiban találunk, a sértettek, azaz a csicskák képviselőjeként jelenik meg a büntetőügyben. Úgy, hogy mellesleg a rabszolgatartással gyanúsított család fizeti (az iratok szerint). A sértettek akkor valamiért nem mernek terhelő vallomást tenni Ajtaiékra, sőt, azt mondják, semmi sem igaz a gyanúsításból, jól bánnak velük. A büntetőeljárást meg is szüntetik. Szabó Ervin a sértetti vallomásokat is kikéri és átadja a rabszolgatartóknak. 2008-ban Ajtaiék mindent megúsznak, és még négy évig kínoznak tovább tíz embert. 2012-ben ugyan lebuknak, hét évbe telik, mire jogerősen elítélik őket, de évekre börtönbe kerülnek. Azzal akkor már nem foglalkozik senki, miért nem volt eredményes a 2008-as nyomozás és az áldozatok akkor miért nem beszéltek. Szabót nemcsak az ügyvédi visszaélés miatti eljárás alól mentesítették, hanem a Jobbik színeiben politikai sikereket is elért, több cikluson át önkormányzati képviselő lett, most pedig összellenzéki országgyűlési képviselőjelöltként kéri a Békés megyei szavazók bizalmát.

A gádorosi csicskatartókról és Szabó Ervinről a Pesti TV Az Ügy című szombat esti műsorában is láthatnak riportot.

Vezető kép: Youtube