• Home
  • Forró drót
  • Magyar ugar
  • Világugar
  • Az alvilág titkai
  • Eco
  • A Hálózat örök?
  • Sport
  • Vezércikk
  • Huszonötödik óra
  • Arcok
  • Agrárcsászárok
PestiSrácok
  • Forró drót
    • Fecseg az Amnesty, hallgat a mély, avagy ki lőheti a zaporizzsjai atomerőművet?
    • Az olasz baloldal feltalálta a spanyolviaszt: összefogással akarják megakadályozni Meloniék győzelmét
    • Egyre közelebb a Jobbik szakadása – Jakabék nekimentek a párt tagjainak
    • Szigorítottak az abortusztörvényen Indiana államban
    • Ismét kínai hadihajók léptek a Tajvani-szorosban a nem hivatalos ütközőövezetbe
  • Magyar ugar
    • Borvendég Zsuzsanna sorozata: Interpress Magazin (IPM), avagy a kapitalizmust, a “Nyugatot” is a kommunisták mutatták meg nekünk
    • Délvidék csodái (1. rész) – “Magányosan áll, de ott van fölötte az Isten” – Az aracsi pusztatemplom
    • Gréczy nekiment a teljes baloldalnak, hogy az egekbe dicsérje Gyurcsányt – Ja és készülnek
    • Újabb ’56-os nagyság távozott – Elhunyt Fekete Pál, a forradalom Békés megyei hőse
    • Rosonczy-Kovács Mihály: A szuverenista, jobboldali reneszánsz nagy lendületet kaphat, ha szeptemberben jobboldali kormány alakul Olaszországban
  • Világugar
    • Drogos kosárlabdást cserélnék profi fegyverkereskedőre – Georg Spöttle írása
    • Ha Európának saját hadserege lenne, az oroszok nem vállalták volna a háborút – Interjú Tóth Norbert nemzetközi jogásszal
    • Georg Spöttle: Nix indián, náci – Uff, én beszéltem
    • Egy jelentés utóélete: lemondott az Amnesty kijevi irodavezetője – Védi az ukrán mundér becsületét, Sorosékkal szemben
    • Az oroszok nagyon készülnek – “Lázadás” tört ki Zelenszkij ellen Ukrajnában – Kövesse velünk az orosz–ukrán háború legfontosabb eseményeit!
  • Eco
    • Egyre több pénzintézet kínál hiteltermékeket energetikai korszerűsítésre
    • Ezek a cégek az ukrán termőföldek igazi tulajdonosai – És ezekről hallgat a 444.hu
    • Lesz miből extraprofitadót fizetni – Kimagasló eredménnyel zárt a Mol a második negyedévben
    • Aki piaci áron tankol, várjon péntekig, ha teheti
    • Csúcsfutball a DIGI kínálatában
  • Vezércikk
    • Kossuth, Antall, Orbán – akik meghódították Amerikát
    • Amikor Márky-Zay megvilágosodik: Gyurcsány alatt ártatlanokat rugdostak az utcákon
    • Stefka István: Azok, akik ukrán zászlót lobogtatnak, tudják egyáltalán, mit jelent?
    • Az USA világháborút akar provokálni
    • Új múltat gyártott Hollywood az emberiség egyik legsötétebb királyságának
  • Sport
    • Kubatov: maximálisan igazat adok az UEFA-nak
    • A szurkolói rendbontások miatt 79 ezer euróra büntette a Fradit az UEFA
    • És a Tomi most mégis kinek dumál? – Gyorsjelentés arról, hogyan működik a kevert fajú szurkolás Dunaszerdahelyen
    • Igazságos döntetlen után a budapesti visszavágóra maradt a döntés: Qarabag–Ferencváros 1–1
    • Az új idényben csak főműsoridős meccseken térdelgetnek a hülye angolok, angol hülyék
  • Még több
    • Szerzők
      • Bálint Botond
      • Csibra Tibor
      • Füssy Angéla
      • Huth Gergely
      • Jurák Kata
      • Mező Gábor
      • Pámer Dávid
      • Sebes Gábor
      • Susanszky Mátyás
      • Szalai Szilárd
    • Tutiblog
    • Aristo
    • Ki ette meg a misszionáriust?
    • Huszonötödik óra
    • Bezzegnemzetek
    • Erdélyi levelek
    • Az Öreg
    • VBT
  • Facebook

  • YouTube

  • RSS

Az Öreg

Jön a Stefka-rádió? – Így rettegett a Soros pénzelte Új Folyosó 1991-ben (Médiaháború, 11. rész)

Jön a Stefka-rádió? – Így rettegett a Soros pénzelte Új Folyosó 1991-ben (Médiaháború, 11. rész)
Stefka István
2020-06-15
  
  

Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. Színhely a Rádió. A később gyurcsányistaként ismertté vált Mihancsik Zsófia ekkor még a Rádió “igazi” szellemiségéért küzd. Lapja, az Új Folyosó többek között Soros György pénzéből harcol a “nemzeti oldal” ellen. Mihancsikék rajonganak a kormány által kinevezett Gombár Csaba rádió elnökért. Mások kevésbé: ötvenhat 35. évfordulóján több ezer ember tüntetett Gombár és a posztkommunisták ellen. A sajtó persze elhallgatja az egészet. “Az Öreg” emlékszik, és visszarepít a múltba. Médiaháború, 11. rész.

Jön a Stefka-rádió? – kérdezte a Magyar Rádióban kiadott Új Folyosó 1991/VI. számának felelős szerkesztője, Mihancsik Zsófia. Ez a rádiós folyóirat a magyar balliberális értelmiség kinyújtott balkeze volt.

Természetesen elkötelezett balliberálisok voltak, ezt később is bizonyította Mihancsik Zsófia a GALAMUS internetes portálon is. Egyébként kollégák voltunk, hiszen ő a Magyar Rádió tudományos rovatának munkatársa, majd vezető szerkesztője volt, én pedig a Napközben, a napi kétórás élő műsor szolgáltató rovatának helyettes vezetője voltam.

Mihancsik 1993-től lett “szabadfoglalkozású”. A rendszerváltás zűrzavaros évei, a médiaháború őt is különböző ösvényekre vezette. Volt az Élet és Irodalom interjúrovatának szerkesztője, majd 2002-től öt évig a Klubrádióban a Hétzáró műsort készítette. Aztán 2006 és 2008 között a Friderikusz Most című műsor vezető szerkesztőjeként tevékenykedett. 2010-től a Galamus internetes hírportál szerkesztője volt, ez volt az ellenzékbe szorult értelmiségiek, főleg a megszűnt Szabad Demokraták Szövetsége hátországát alkotó személyiségek véleményfóruma. A Galamus azóta megszűnt. [Mihancsik több interjú-kötetet megjelentetett, például az egykori állambiztonságnak dolgozó Popper Péterrel vagy a korábbi ÁVH-s propagandistából lett ausztriai újságíróval, Paul Lendvaival].

Mihancsik Zsófia a liberális újságírók azon ritka csoportjához tartozott, aki tudomásom szerint soha nem gazdagodott meg a baloldaliságából. Úgy vélem, őszintén hitte, amit csinált, de elvakult volt, és így is sokat ártott a magyar ügynek, a nemzeti újságírásnak.

Meggyőződéses sorosistaként, a Nyílt Társadalom híveként az Új Folyosó folyóirat az 1991-es évi fenntartási költségeihez Mihancsik 240.000 forint támogatást kapott Soros Györgytől, vagyis a Soros Alapítványtól. Ez nagy pénz volt abban az időben. Ezért a pénzért meg is dolgozott, nem véletlenül kapta Mihancsik Zsófia a Joseph Pulitzer-emlékdíjat 1994-ben [a díjat nem szabad összekeverni az eredeti, igazi Pulitzer-díjjal].

Eddig ezt csak liberálisok kapták meg Magyarországon. [Hasonlóan a mai indexes, szintén Soros által támogatott Transparency-Soma Díjhoz.]

1982. Magyarország,Budapest VIII. a Magyar Rádió Tudományos Szerkesztősége: Bán László, Simonffy Géza, Erdei Grünwald Mihály, Márton Anna, Mihancsik Zsófia, Nonn Vera, Egyed László. / Fotó: Fortepan.hu / adományozó: RTV Magazin

1982. A Magyar Rádió Tudományos Szerkesztősége: Bán László, Simonffy Géza, Erdei Grünwald Mihály, Márton Anna, Mihancsik Zsófia, Nonn Vera, Egyed László. / Fotó: Fortepan.hu / adományozó: RTV Magazin

Persze az Új Folyosóhoz máshonnan is csorgott pénz. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a lapot a Magyar Rádió nyomdájában nyomtatták 800 példányban, akkor, amikor úgymond elnyomták Mihancsikékat, és nem havonta, csupán évente néhányszor jelent meg. Az ára harminc forint volt, de adományokat is kapott 100 forinttól húszezer forintig.

Olyan újságírók támogatták a lap megjelenését mint Avar Károly, Barát József, Domány András, Friderikusz Sándor, Gombár Csaba, Györffy Miklós, Havas Henrik, Lázár Eszter, Mester Ákos, Nemes Gábor, Orosz József, Rangos Katalin, Rádai Eszter, Szente László, Szénási Sándor, Szepesi György, Váradi Júlia, Vicsek Ferenc, Zelki János. A névsorból is kitűnik, hogy az SZDSZ-es, MSZP-és társaság és a volt kommunista MSZMP-nomenklatúra az Új Folyosó mellé állt.

Külső támogatói is voltak Mihancsik Zsófiának. Ez a névsor is figyelemre méltó. Jelentős összegekkel támogatta a Nyílt Társadalom eszméit képviselő, nyíltan Antall József jobboldali kormánya ellen demonstráló stencilezett újságot többek között Déri János újságíró, Fodor János újságíró, Gát György filmrendező, Hann Endre szociológus, az Intercom kft., Réz András filmesztéta, Wisinger István televíziós újságíró és a Magyar Újságírók Szövetsége.

JÖN JÖN JÖN _2020061211200800

Sztálinista diktatúra a Magyar Rádióban?

De nézzük, hogy mit tett a médiaháború kiélezéséért a rádió Új Folyosója, személy szerint Mihancsik Zsófia? Tartsunk egy folyóirat szemlét. Lapszerkesztői előszavában (továbbra is a 1991/VI. szám) félelmeit írta le, hogy mi minden lesz, ha Gombár Csaba rádióelnök lemond: ,,…amíg fejünk felett lebeg a veszély, hogy holnaptól a Magyar Rádió hírműsorai a Tv-Híradó nyelvén és szemléletével szólnak, a többi műsorok pedig kötelező erővel elvasárnapiújságosodnak… nos, hiányos álmainkat a valóságon megmérve hárítsuk el a rémálmok fenyegetéseit.”

Mihancsik Zsófia finom volt, nem nevesítette azt a Híradót és A Hét című műsort, amit akkor Pálfy G. István és jómagam képviseltem. Mi akkor egyértelműen támogattuk – nem elvtelenül – az MDF nemzetpolitikai törekvéseit. Győri Bélát sem említette név szerint Mihancsik, hiszen Győri, mint felelős szerkesztő, a Vasárnapi Újságban egy nagyon őszinte, tényfeltáró műsort valósított meg.

Mihancsik Gombár-függő volt. Rettegett attól, hogy Gombár lemond, otthagyja a rádiót, és véget érnek rózsaszínű álmai, vége a parttalan liberalizmusnak. Készített is egy interjút a Magyar Rádió elnökével (1991. november 8.), ahol ezt fejtette ki Gombárnak: ,,…Maga ezt a munkát elkezdte, megmozgatta a rádiót, itt állunk egy átalakítási folyamat közepén – és most a politika szempontjai ismét úgy döntenek, hogy maga álljon félre, mi hagyjuk abba, amit elkezdtünk, másfél éves kínlódás után kezdjük a nulláról, pontosabban süllyedjünk végre teljes anarchiába, és kisszerű politikai harcokban lehetőleg tépjük szét egymást.”

Mihancsik Zsófia „elfelejtette”, hogy a Magyar Rádióban akkor már anarchia volt, eltűnt a közszolgálatiság. A Krónika, a 168 óra és a Gondolat-jel szerkesztői ezerrel támadták, lejáratták a szabadon megválasztott, jobboldali kormánykoalíciót. Mindezt két párt, az MSZP és az SZDSZ érdekében. Érdekes, hogy Gombár rádióelnök politológusi bölcsességgel válaszolt az aggodalmakra. Szerinte felborult a politikai konszenzus, és ez vezethet a lemondásához. Egyébként is – folytatta Gombár –, mivel kétharmados megegyezésről van szó a kormánypártok és az ellenzéki pártok között, talán az is feltételezhető, hogy egy nála megfelelőbb és alkalmasabb személyt is találnak a rádió vezetésére.

Ez a válasz is bizonyítja, hogy a Magyar Rádióban uralkodó liberális, komcsi keménymag csak eszközként használta Gombár Csabát, aki ugyan liberális volt, de nem volt szélsőséges, csak elkötelezett. Egyértelmű, hogy milyen irányban.
Antall József (b), Hankiss Elemér (k) és Gombár Csaba (j) beszélgetnek, miután Hankiss Elemér a Magyar Televízió és Gombár Csaba a Magyar Rádió újonnan kinevezett elnökei, valamint Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség néhány nappal korábban kinevezett ügyvezetõ igazgatója július 31-én délelõtt a miniszterelnök elõtt letette a hivatali esküt. A két új média-elnököt Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök Antall József miniszterelnök javaslatára 1990. augusztus 1-jei hatállyal nevezte ki.<br /> Mti Fotó:Kovács Attila

Antall József (b), Hankiss Elemér (k) és Gombár Csaba (j) beszélgetnek / Mti Fotó:Kovács Attila

Mihancsik interjújában a rémálmait, a kétségbeesés feltételezéseit is előadta: „… az utóbbi néhány hétben az egész nyilvánosság tele van két dologgal.

Egyrészt azzal, hogy Gombár Csaba egy avítt kommunista, tehát mondjon le, másrészt azzal, hogy a rádióban a félelem légköre és egy félkatonai szervezet uralkodik, hogy Győri Bélát azért hallgattatják el, mert nem ért egyet a maga által diktált kurzussal, ezért kapja a fegyelmiket stb. Én úgy gondolom egy átlagpolgár fejében mostanra már ki is alakulhatott az a kép, hogy mi itt egy sztálinista diktatúrában élünk.

Maga hogy fogadja ezeket a nyilatkozatokat, és mit gondol arról, hogy mi, akik nem így gondolkozunk, ahogy Stefka István, Győri Béla és sorolhatnám, megteszünk-e mindent azért, hogy az embereknek reális képe legyen arról, ami a Rádióban történik?”

Gombár, rádióelnök ezeket az izgalmakat is higgadtan elvetette. Úgy vélte, hogy itt nem józan érvekről van szó, hanem indulati kitörésekről, amivel nem nagyon lehet mit kezdeni, és nem érdemes. Mindenesetre Gombár foglya lett a balliberális rádiós csoportoknak. Feszült volt a hangulat.

A Pagoda már nem zsongott beszélgető emberektől, hanem üresen tátongtak a fotelek, akinek arra volt dolga, az gyorsan keresztülhaladt rajta, nem nézve se jobbra, se balra. Emlékeznek, az előző részekben megírtam, hogy a régi kollégák, akiknek a rendszerváltás után különböző lett a véleményük, hátat fordítottak egymásnak, nem fogadták egymás köszöntését.

Hatalmas tüntetés a Magyar Rádió előtt

Az Új Folyosó érdekes összeállítást közölt az 1991. október 23-ról. Vagyis arról a tüntetésről, amelyet 1956 emlékére a rádió előtt tartottak. Ez az esemény is a médiaháború része volt. A rádió ostromának és a vérengzés 35. évfordulóján több ezer ember tüntetni kezdett. Skandálva követelték a rádió elnökének, Gombár Csabának a lemondását s a nemzeti rádió megteremtését. A Bencsik András szerkesztette Pesti Hírlap szerint az emberek kórusban ezt zengték: „Éjjel-nappal hazudtok!, Hazudtatok eleget!, A Magyar Rádió a magyar népé!, Kommunista árulók!, Nemzeti rádiót!”. Ezután követelték, hogy a 16 pontos petíció szövegét olvassa be a rádió. Hosszabb huzavona után végül Gombár Csaba elnök utasítására beolvasták az Esti Krónikában a 16 pontot, erősen szerkesztve.

Érdekes, hogy a médiaháborúról készült későbbi liberális elemzésekben erről az eseményről egy szót sem ejtettek, annál többet az SZDSZ-MSZP által szervezett Demokratikus Charta televízió-ellenes tüntetéseiről. Nem véletlenül, mivel az 1956-os Forradalmi Emlékbizottság fontos kérdéseket fogalmazott meg a petíciókban, és a pontok többsége csaknem húsz évig vagy később sem valósult meg. Íme néhány követelés a petícióból, átszerkesztés nélkül.

,, – Követeljük Magyarország tönkretételéért felelős politikai, gazdasági, szellemi vezetők felelősségre vonását!
– Feleljenek tetteikért a kommunista hatalom hírhedt tagjai, akik bizonyítottan gyilkosságokban, népirtásban vettek részt!
– Követeljük: a toldozott-foldozott sztálini eredetű alkotmány eltörlését és helyette új magyar alkotmányt! [Tudjuk, az új magyar alaptörvény csak 2011-ben jött létre – SI].
– Felelős, tárgyilagos magyar sajtót! Távozzanak a diktatúra agitátorai a rádiótól, televíziótól, az újságoktól! [Ez csak kis részben valósult meg – SI]
– Tisztítsuk meg az iskolákat a marxista-kommunista szellemtől. [Ez máig nem sikerült. Sőt, társult hozzá a neoliberális, globalista, sorosista szellemiség – SI)
– Követeljük a régi rendszer haszonélvezői által elkövetett vagyonátmentés érvénytelenítését! Követeljük az eltüntetett párt, szakszervezeti és munkásőrvagyon felkutatását és lefoglalását. [Ez sem történt meg soha – SI).
– Olyan Európát akarunk, ahol minden magyar szabadon, magyarként élhet!”

A petíciót a rádiósok – mint említettem – szerkesztve adták le, nem szó szerint.

Csurka István kontra Magyar Rádió

Tárgyilagosságot színlelve az Új Folyosó lehozta Csurka István napirend előtti parlamenti felszólalását (1991. október 28.). Csurka szerint a rádió és a televízió a forradalom és a szabadságharc 35. évfordulójáról nem méltóképpen emlékezett meg. A Kossuth Rádiónak október 23-án mindössze fél órája volt a forradalomra…

A megemlékezés címe Befejezetlen Szimfónia volt, alcíme pedig a következő: hangképek Nagy Imre életéből. Ugyanezen a napon a Petőfi Rádióban egyetlenegy műsor sem szólt a forradalomról. Ez szégyenteljes – hangsúlyozta Csurka István, majd kiemelte, hogy október 25-én, a Parlament előtti sortűz napján a műsorszerkesztők történeteket meséltek Sosztakovics életrajzából, valamint a szovjet himnusz születéséről, annak keletkezéséről készítettek műsort.

Az MDF-es képviselő szerint a televízióban egy árnyalattal jobb volt a helyzet, de önálló ötvenhatos műsorral nem jelentkezett. Íme, itt az eredménye – szögezte le felszólalásában Csurka –, ha az országgyűlés megtűri, hogy a legfontosabb intézményekben volt kommunisták uralkodjanak.

Csurka István, a párt egyik alapító tagja beszél a Magyar Demokrata Fórum (MDF) választási nagygyûlésén a békéscsabai Ifjúsági Házban.<br /> MTI Fotó: Németh György

Csurka István, a párt egyik alapító tagja beszél a Magyar Demokrata Fórum (MDF) választási nagygyűlésén a békéscsabai Ifjúsági Házban.

MTI Fotó: Németh György

A vádakra Szalay Zsolt, a Magyar Rádió főosztályvezetője írásban válaszolt, és visszautasította Csurka István vádjait. Ezt írta: „Szíves tájékoztatásul felsorolom azon műsorok címét, amelyek 1956 jelentőségéről, szerepéről, illetve a köztársaságról szóltak, s amelyek összes terjedelme meghaladta az október 23-i műsoridő egyharmadát”.

Valóban foglalkoztak ötvenhattal, de a megszólalók döntő többsége egykori revizionista-kommunista, vagy SZDSZ-es politikus volt, mint Vásárhelyi Miklós, (a Franciaországban élő Fejtő Ferenc és Méray Tibor csoportjához tartozó) Kende Péter, Göncz Árpád és Mécs Imre. Antall József miniszterelnök és Fónay Jenő POFOSZ-elnök megszólalása csak „kísérő műsorként” szolgált a Nagy Imréről készült kiemelt műsorban. Ekkor már erőteljesen készültek olyan műsorok, amelyek ki akarták sajátítani a pesti srácok, a nép forradalmát. Róluk alig esett szó, annál több a hős, kommunista mártírokról.

Szalay Zsolt szép szavai és magyarázkodásai mellett világos és egyértelmű volt a Magyar Rádió ötvenhat-ellenes politikai magatartása akkor is, amikor Gombár Csaba elnök nem engedélyezte a Rádiós Dolgozók Tanácsának, hogy a rádió egyetlen 56-os mártírjának, Szirmai Ottó dramaturgnak emléktáblát állítsanak a Magyar Rádió kiemelt helyén.

Antall István, a Rádiós Dolgozók Tanácsának tagja karolta fel az ügyet, de az emléktábla hosszú ideig csak a rádió irodalmi osztályának egyik szerkesztőségi szobájában kapott helyet.

Gombár Csaba azzal utasította el Szirmai Ottó emléktáblájának (amit Fáskuti István szobrász készített) a kihelyezését, hogy akkor mindenki jönne a maga táblájával, s akkor vissza kellene rakni az ÁVH tábláját is. Ez a cinikus megjegyzés is jelezte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről hogyan gondolkodott a rádiós vezetés és a kemény mag.

Ők még mindig Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottsági tagjának 1986-ban megjelent könyvének alapvetésének talaján álltak: Ellenforradalom tollal és fegyverrel.

Elmérgesedett viszonyok a Magyar Rádióban

Közben a Vasárnapi Újság össztűz alá került. Győri Béla az egyik fegyelmit kapta a másik után. Holott a műsor nem akart egyebet, mint tükröt tartani a társadalom elé, bemutatni a valóságot. A rádió vezetése egyenesen uszítással vádolta a műsort. Balaskó Jenő költőt, kiváló publicistát mondva csinált okok miatt kirúgták a Vasárnapi Újságból. Pedig az „Agyas” heti levele óriási népszerűségnek örvendett.

A pártatlanság, az objektivitás kritériumait persze nem vizsgálták sem a 168 óra, sem a Gondolat-jel műsoraiban.

A legaljasabb módon támadták a Vasárnapi Újságot, például azzal, hogy alacsony színvonalú, gyenge újságírói teljesítménnyel. Ez volt a liberálisoknak az egyik trükkje. Jó újságíró csak a baloldalon van, hangoztatták. Sajnos jónéhány jobboldali politikus is bedőlt a mesének. Például Havast vagy Balót kérték fel olykor miniszterelnöki interjú készítőnek. Azt hitték, hogy akkor majd átállnak a nemzeti, a magyar oldalra.

Későn jöttek rá, hogy az ilyen emberek nem tehették meg, nemcsak a politikai nézetrendszerük különbözősége miatt. Annak súlyosabb magyarázata van. Ez még felderítésre vár. [Amit lehetett, Havasról már megírtuk.] Akkor is tudtuk, de ma már egyre többen tudják, hogy van színvonalas, átütő újságírás a nemzeti, azaz a jobboldalon is. Csak hát hosszú időnek kellett eltelnie az ébredésnek.

Megjegyzendő, hogy Mihancsik Zsófia két vitacikket is közölt az Új Folyosóban. Az egyik Szénási Sándor írása „Kérlek, Béla bátyám, micsoda izé ez?” (megjelent a Magyar Hírlap 1991. november 14-i számában), amelyben leteremtette a cikkíró Győri Bélát, engem pedig kigúnyolt A Hét műsorában viselt csokornyakkendőm miatt. Válaszcikkem a következő héten jelent meg, „Sándor öcsém, hol a küszöb?” címmel. [Erről a csörtéről a sorozat korábbi részében foglalkoztunk.]

Ez a fajta párbaj természetesen egyre inkább eldurvult. Részéről, részükről a média teljes uralása volt a cél, s persze a hatalom megszerzése. Ami végül is sikerült 1994-ben. Az tény, hogy a Horn-Kuncze-Pető kormányzás alatt a nemzeti újságírói lét nagyon komoly egzisztenciális következményekkel járt. Sok jobboldali újságírót kirúgtak, lehetetlenné tettek, akik munka nélkül maradtak.

Végül is a média balliberális bekebelezése sikerült, ez egészen 1998-ig tartott, amikor a Fidesz vezetésével, a polgári koalíció jutott hatalomra.

Az is tény, hogy az Új Folyosó a többi balliberális laphoz hasonlóan fontos látlelet a rendszerváltás korai éveiből, a Magyar Rádióban történtekről. Mihancsik Zsófia a VI. szám utolsó lapjait a Kulin Ferenccel, az országgyűlés kulturális bizottságának elnökével készült interjúmmal, és kritikai megjegyzéseivel fejezte be (Magyar Rádió, Napközben 1991. december 4.).

Hozzászólásában is érzékelhető, hogy nagyon utálta a beszélgetést, ami a médiatörvény sikertelen megalkotásáról szólt, s arról, hogy Göncz Árpád SZDSZ-es köztársasági elnök nem találta a tollát és nem volt hajlandó aláírni a médiatörvényt.

Mihancsik szerint ők voltak a rendszerváltók

Mihancsik Zsófia megjegyzéseiben továbbra is feltétlen híve maradt Gombár Csaba elnöknek, aki szerinte garanciát jelentett arra, hogy a sajtószabadság rádiós vívmánya megmaradjon. Bár Gombár tétovaságát sokszor kritizálta, Mihancsik új megvilágításba helyezte a rendszerváltást. Azt írta, hogy „a rendszerváltást mi, rádiósok csináltuk meg saját intézményünkben, többek között a későbbi újdonsült hatalommal szemben.” Mármint ők voltak a rendszerváltók, a választók többségének akaratával, a szabadon választott országgyűléssel szemben. Gyakorlatilag Mihancsik Zsófia akkor azt képzelte, hogy a Magyar Rádió mindenkitől független, és nem tartozik senkinek beszámolási kötelezettséggel. S ő a függetlenséget is úgy képzelte, hogy végrehajtja az SZDSZ, a liberális párt, máskor pedig az MSZP minden óhaját. Ezért idegesítette Mihancsikot a médiatörvény esetleges megszületése, mert az már közszolgálati szabályokhoz kötötte volna a rádió elszabadult balliberálisait.

Ezért írta azt kritikai megjegyzéseiben a szerkesztő, hogy visszafordíthatatlan lesz az a folyamat, amelyet csináltak, és amelyet „legjobb kollégái” neve fémjelez. (Kire gondolt? Például Frei Tamásra, Havas Henrikre vagy Szénási Sándorra?) Jegyzetében Mihancsik kiemelte, „ha ugyanis a folyamat visszafordítható, az többé nem a korábbi langyos vízhez való visszatérést jelenti – azon a ponton véleményem szerint régen túlfutottunk –, hanem az alelnökjelöltek és Stefka István és Győri Béla és az RDT tagok nevével fémjelzett rádiózás megszületését. Én egy olyan rádiót – folytatja Mihancsik –, amelynek színvonalát Stefka István szelleme, hangulatát meg Erkel Tibor vezetési módszerei határozzák meg, nem kívánok a jobb sorsra érdemes magyar rádióhallgatónak – magamra nézve pedig egyenesen ízléstelen viccnek tartom a kecsegtető kilátást.”

Igen, ez akkor is világos üzenet volt. Csak „mi” (azaz ők) – gondolják –, az elkötelezett, magas szellemiséggel bíró balliberálisok tudjuk mi a jó az embereknek. S ez a hit máig tart. Mi majd megmondjuk mit kell csinálni, mi a jó, mi a rossz a népnek. S így is képzelték: nekik jár a pozíció, a vezetői szék, az állandó nyilvánosság, a különböző műsorok a rádióban és televízióban.

Hál’ Istennek ennek a korszaknak vége van Magyarországon. Látjuk, tőlünk Nyugatra mivé lett ez a parttalan szabadság. Most már én mondom: ennek megvalósulása egy ízléstelen vicc lenne nálunk.

Folytatjuk.

Facebook hozzászólás

  
  
Kapcsolódó témákAz ÖregMagyar RádiómédiaháborúMester ÁkosMihancsik ZsófiarendszerváltozásStefka IstvánÚj Folyosó
13 hozzászólás

13 Comments

  1. talizmán

    2020-07-03 at 02:46

    1989-ben vagyon átrendezés történt .Kommunista elvtársak a nép tulajdonát vagyonát elkobozták államosították ezt a vagyont 1989 után az elvtársak maguk nevére íratták. Kádári helytartók mindebből a magyar népet kizárták .Sőt még adósságot is felszedtek amit a néppel fizetettnek vissza .

    Válasz
  2. Szilárd Csaba

    2020-06-17 at 08:38

    Kedves Kocajogász, kedves Elképesztő!

    Illyés Gyula írta: “Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal. Kellene: honnan jössz, – azzal, ecsém: hova mész!” Ez Stefkára is Kósára is igaz, már csak azért is, mert az ötvenes évektől a kilencvenes évekig egy újságíró egyszerűen nem dolgozhatott máshol, mint olyan lapoknál, amelyek impresszumában az állt, hogy az MDP, MSZMP, megyei tanács, Nőszövetség stb-stb.lapja.Kitüntetést sem lehetett kapni csak ezektől.
    Kilencven után a vízválasztó a Horn majd a Gyurcsány-Bajnai kormányok regnálása lett, ez volt az az időszak, amikor mindenkinek lehetősége lett eldönteni, hogy marad -e a nemzeti oldalon, ők maradtak.

    Válasz
  3. lhotx

    2020-06-16 at 17:44

    „Korábban volt szocialista törvényesség, ma van európai jogállamiság,
    Korábban volt szocialista összeköttetés, ma van kapcsolati tőke, de mindkettő protekció, korrupció.”
    Rendszerváltáshoz (és helyett) »leendő rendszerünk megválasztói«, most már világnagy szinten. Még szerencse, hogy már ennél FELJEBB NEM MEHETNEK (legfeljebb, ha ott próbálkoznak majd a muszlimok oldalán a Marson).

    Válasz
  4. Vajda Miklós

    2020-06-16 at 09:00

    Ezt a sunyi vádaskodást visszautasítom!
    Stefka István sohasem volt belügyes, sem mint újságíró, sem más minőségében. Ugyanis az akkori belügyesek nem lehettek mások, mint internacionalisták, moszkoviták, tehát a különböző beosztásaikban hazaárulók. Stefka úr sohasem tartotzott ezek közé. Egyébként pedig H.Gábor tegyen le valamilyen bizonyítékot az állítása mellé. Ennek hiányában a sunyi célozgatása csak aljas rágalmazás.
    Rendszerváltás majd akkor lesz, ha az ilyen alaptalan állításokért automatikusan büntetés jár.

    Válasz
    • Bocskor Klára

      2020-06-21 at 10:49

      Vajda Úr minden megszólalása igaz, megkérdőjelezhetetlen. Nagyon tisztelem őt.

      Válasz
  5. ViAM

    2020-06-16 at 08:24

    Még a ’90-es évek elején, halála előtt nem sokkal azt mondta nekem valaki: “hülyék a magyarok!” Megdöbbenve kérdeztem, ugyan miért?! Mert a Magyar Televízió kezdetekor egy horvát, egy szerb és egy zsidó kezébe adták a vezetését – volt a válasz.
    Akkor miről is beszélünk?!

    Válasz
  6. Nagy Mátyás

    2020-06-16 at 06:40

    Nem volt rendszerváltás csak utcanév csere. A szocializmusból meg szocionizmus lett.
    Ott, ahol a pártállam által 1989-ben gründolt és patronált (kioktatott) mb. alkotmánybírósági elnök maradhatott – a szabadon választott Országgyűlés jóváhagyásával – (!) 1990-ben is az AB elnöke, ott várható volt a rendszerváltoztatás megfúrása. Méltó partnere volt ehhez az ’56-os elitéltként kollaboráns köztársasági elnök. Az ezt követő és a mai napi történések is mind ennek a következményei. Sapienti sat.

    Válasz
    • Vajda Miklós

      2020-06-16 at 09:09

      Igen. rendszerváltás nem volt, csak Moszkva átkerült Brüsszelbe.
      A kormány Tájékoztatási Hivatala (cenzúra bizottság Lendvai Ildikóval) helyett csináltak Médiatanácsot, amelynek a feladata ugyanaz, mint az elődjéé volt.
      Korábban volt szocialista törvényesség, ma van európai jogállamiság,
      Korábban volt szocialista összeköttetés, ma van kapcsolati tőke, de mindkettő protekció, korrupció.
      Még sokáig lehetne sorolni.

      Válasz
  7. elképesztő!

    2020-06-15 at 21:47

    A fotón jobb látható az a kósa csaba aki a munkásőrlap munkatársa volt,de ez nem zavarta abban,hogy a MÚK.egyik a-
    lapítója legyen,mint rendszerváltó!

    Válasz
  8. Gáspár Anette

    2020-06-15 at 19:57

    “ült 1994-ben. Az tény, hogy a Horn-Kuncze-Pető kormányzás alatt a nemzeti újságírói lét nagyon komoly egzisztenciális következményekkel járt. Sok jobboldali újságírót kirúgtak, lehetetlenné tettek, akik munka nélkül maradtak.”

    Azt a néhány televíziós szerkesztőt is kirúgta Horváth Ádám.
    Pl. a kiváló szakember, főmunkatárs ( Álljunk meg egy szóra szerkesztőjét, az A hely szelleme csodálatos irodalomtörténeti sorozat szerkesztő-riporterét, Kiss Jánost ( mindig hangsúlyozta, mikor telefonált, hogy “két s-sel”, nehogy összetévesszék a sztálinista/lukácsista gazemberrel). A munkaügyi pert megnyerte, de idegösszeomlást kapott. Mesélte, hogy lehallgatták, amikor Für Lajossal,, a 80-as évek végén az ellenzék személyiségeivel beszélt, folyamatosan kattogott a telefonja. A műsorterveit, az ötleteit lenyúlták. Mint ahogy lenni szokott, az agya, műveltsége, tudása kellett, de persze műsort, azt
    önállóan nem kaphatott. Első körben a magyarokat rúgták ki a tévétől/rádiótól. Mint oly sokan, akikre nagy
    szükségünk lett volna, nagyon fiatalon meghalt.

    Válasz
  9. gyozo2018

    2020-06-15 at 19:01

    “Hál’ Istennek ennek a korszaknak vége van Magyarországon. Látjuk, tőlünk Nyugatra mivé lett ez a parttalan szabadság.”

    Minek lett vége?!?!?!

    HOL TETSZIK ÉLNI?!

    Válasz
  10. gyozo2018

    2020-06-15 at 18:53

    “A Bencsik András szerkesztette Pesti Hírlap szerint az emberek kórusban ezt zengték: „Éjjel-nappal hazudtok!, Hazudtatok eleget!, A Magyar Rádió a magyar népé!, Kommunista árulók!, Nemzeti rádiót!”.

    *

    Aztán a bátyuskának, Bencsik Gábornak, a Magyar Újságíró Szövetség elnökének esze ágában sem volt megosztani a kivált tagokból szervezett Magyar Újságírók Közösségével a MÚOSZ vagyonát, sőt, támadta annak vezetőségét.

    Szegény Lovas… szegény, szegény Lovas…

    Válasz
  11. Kerekferke

    2020-06-15 at 15:45

    ” és a Magyar Újságírók Szövetsége”

    Élén Bencsik Gáborra, aki szívesen látott vendége a PS Polbeat-nek és
    szegény Lovas István alapította a Sajtó Klubnak.

    Miről is beszélünk?!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az Öreg
2020-06-15
Stefka István

lapigazgató, újságíró, PestiSrácok.hu. Korábban a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap vezető munkatársa.

Kapcsolódó témákAz ÖregMagyar RádiómédiaháborúMester ÁkosMihancsik ZsófiarendszerváltozásStefka IstvánÚj Folyosó

Több Az Öreg

Dobrev Klára levelét megírta…

Stefka István2022-07-28
Több

Kik voltak az igazi megszállók?

Stefka István2022-06-28
Több

Ne hazudj!

Stefka István2022-05-23
Több

A reneszánsz ember

Stefka István2022-04-20
Több

Levél Ljubov Nepopnak, Ukrajna budapesti nagykövetének

Stefka István2022-03-07
Több

Ujjé, a Ligetben nagyszerű…

Stefka István2022-01-23
Több

Hazudni, csak hazudni…

Stefka István2021-12-23
Több

„János, tartozunk neked egy rendszerváltással!”

Stefka István2021-12-06
Több

Lázadás

Stefka István2021-11-22
Több
Kádár és Farkas Mihály 1950-ben / Fotó: Fortepan.hu

Kádárék kíméletlen megtorlása – Ezt a kegyetlenséget sohasem feledjük el

Stefka István2021-10-23
Több

„A kőért már nem hajol le senki?” – Csendben elment egy ötvenhatos hős, Dénes János

Stefka István2021-10-21
Több

Krisztus képében

Stefka István2021-10-11
Több

Simicska Lajos és a Magyar Nemzet árulói – Szemen köpték mindazt, amit addig hirdettek – Stefka István és a Médiaháború

Stefka István2021-07-30
Több

„Féltem, hogy kevesen leszünk” – A többi történelem, a Békemenet összehozta a hazafias magyarságot (Stefka István és a Médiaháború)

Stefka István2021-07-22
Több

Hazajött a kommunisták börtönébe, mert egy tiszt vállalja a sorsát – Stefka István írása az utolsó magyar úrról, Regéczy-Nagy Lászlóról

Stefka István2021-07-17
Több

Csurka már 2010 előtt látta: a Jobbik a balliberális pártok fantomszervezete volt – Stefka István és a Médiaháború

Stefka István2021-07-14
Több

Amikor Gyurcsány nekitámadt a Magyar Hírlapnak – A sajtószabadság igazi ellensége a „hibbant Néró”, azaz Fletó volt – Stefka István és a Médiaháború

Stefka István2021-07-06
Több

Para-Kovács helyett Bayer Zsolt – Így alakítottuk át a szélsőliberális Magyar Hírlapot – Stefka István és a Médiaháború

Stefka István2021-06-22
Több

Lelepleztük a Szemkilövetőt – A Hír TV és a Magyar Nemzet sajtótörténelmet írt 2006-ban

Stefka István2021-05-25
Több

Gyurcsány Ferenc és az apja: az egész országot kifosztó fiú túltett a piás, habókos biciklitolvajon

Stefka István2021-04-10
Több

„A magyarnak az életét el lehet venni, de a hitét nem” – Gondolatok az összetartozásról és egy csodálatos székely tiszteletesről

Stefka István2021-03-15
Több

Nem mindenki élte túl a médiaháborút: OKA személyében az egyik legjobb, legkedvesebb kollégánkat vesztettük el

Stefka István2021-02-08
Több

„Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény

Stefka István2021-01-10
Több

Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot

Stefka István2020-12-15
Több

A Krassóról súgó KISZ-es Enyedi Nagy és a posztkommunisták Médiahajója – A háború győzteseinek pöffeszkedő szimbóluma

Stefka István2020-11-11
Több

’95, a balliberális bosszú tetőpontja: a szomszédokos Horváth által elkezdett tisztogatást a naptévés Székely fejezte be

Stefka István2020-10-26
Több

Szétvertek mindent, ami keresztény és magyar – Hornék és Petőék bosszúja, avagy a nemzeti média kivéreztetése

Stefka István2020-10-14
Több

Előbb lefejezték a nemzeti újságírást, aztán a Kenedi-féle Nyilvánosság Klub hirdetett ítéletet

Stefka István2020-10-09
Több

Havas: Leszerepeltünk, leköphetjük egymást – Amikor Hornék megpróbálták kiirtani a nemzeti újságírást

PestiSrácok.hu2020-09-21
Több

Amikor „Etus férje” posztkommunista bosszút állt: Horváth Ádámék 180 embert kirúgtak a tévétől

Stefka István2020-09-08
Több

Szabályosan kivégeztek minket – Nem kegyelmezett az MSZP-SZDSZ házaspár a nemzeti újságírásnak

Stefka István2020-08-31
Több

Vinnyogás és reszketés Budapesten – Amikor a “békés” tüntetők fekáliával összemocskolták a rádióalelnök székét

Stefka István2020-08-24
Több

„Ne felejtsd el, miért harcoltunk!” – Antall József utolsó üzenete Orbán Viktornak

Stefka István2020-08-10
Több

Göncz Árpád és a skinheadek – Bánó Andrásék és Hardy Mihályék aljas hírhamisításának története

Stefka István2020-08-03
Több

Lejáratták, antiszemitának bélyegezték, végül belehalt – Szentmihályi Szabó Péter a médiaháború áldozata lett

Stefka István2020-07-27
Több

Göncz Árpád árulása: avagy hogyan lett a börtön könyvtárosából az SZDSZ pártkatonája?

Stefka István2020-07-20
Több

Vágó István „kávézott” és fülelt – Stefka Istvánék ’93-ban még nem sejthették, mit keresett a titkárságukon (Médiaháború, 15. rész)

Stefka István2020-07-13
Több

Sorosék, a termeszek – Már 1992-ben pontosan felismerték a Nyílt Társadalom valódi célját

Stefka István2020-07-08
Több

Antall és Csurka meg az árokásók: két hazafi a megtervezett lövészárok két oldalán

Stefka István2020-06-29
Több

„Megdöglötök, mondjátok meg apátoknak!” – Megfélemlítés és lejáratás egy aljas ellenfél részéről (Stefka István a médiaháborúról)

Stefka István2020-06-22
Több

Későn tudtuk meg, hogy szekus volt: Bodor “Diurnus” Pál, a beépített álkonzervatívok mestere

Stefka István2020-06-09
Több

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Stefka István2020-06-05
Több
Havrilla Béláné, született Sticker Katalin és Wittner Mária / Fotó: MTI

“Eörsi István szerint utcalányok voltunk” – Lejáratás és élet-halál küzdelem (Stefka István, Médiaháború, 9. rész)

Stefka István2020-06-01
Több

Tégy a gyűlölet ellen, Demokratikus Charta – Amikor egy agresszor csoport vádolta fasizmussal a nemzeti oldalt (8. rész)

Stefka István2020-05-25
Több

„Az egyikbe az én nevemet véssétek!” – Tizenöt éve hunyt el Pongrátz Gergely, a Corvin-köz főparancsnoka

Stefka István2020-05-18
Több
Gördítsen többért
Blogok
  • 061

  • Csodás tájakon, itthon kiskedvencünkkel: kirándulótippek kedvenc túranagykövetünktől, Molnár Zsombortól és Boscótól (VIDEÓ)
    0612022-08-06
  • Naputánjáró – A világ első csángó társasjátékával gyarapodott a Néprajzi Múzeum gyűjteménye
    0612022-08-04
  • Tutiblog

  • Hosszabbítsuk meg Bicskéig a középkort!
    Liberális nyafogás2022-06-25
  • Putyint nem a rák, hanem a röhögőgörcs fogja elvinni
    Eközben a fejlett nyugaton2022-06-24
  • Az Öreg

  • Dobrev Klára levelét megírta…
    Az Öreg2022-07-28
  • Kik voltak az igazi megszállók?
    Az Öreg2022-06-28

(x) PestiSrácok.hu Filmklub

  • Aristo

  • A követ
    Aristo2022-07-29
  • A Feri
    Aristo2022-07-24
  • Ki ette meg a misszionáriust?

  • A fajok nyilatkozatot adtak ki a Magyar Tudományos Akadémia megkeveredéséről
    Ki ette meg a misszionáriust?2022-08-05
  • Na és hogy állunk a csodafegyverekkel? (Elemző előadás EU-s tisztségviselők részére)
    Ki ette meg a misszionáriust?2022-08-04
  • Erdélyi levelek

  • Egy fenékkel két lovat
    Erdélyi levelek2022-07-31
  • Veszélyek kora
    Erdélyi levelek2022-07-26
  • A látszat és ami mögötte van
    Erdélyi levelek2022-07-14
  • Veszélyek kora
    Erdélyi levelek2022-07-26
  • VBT blog

  • Könnyű katást táncba vinni…
    Blog2022-07-11
  • Halállista
    Blog2022-07-05
  • Bezzegnemzetek

  • Nem adhatok mást, csak mi lényegem – Így kezeli Európa a járványt
    Bezzegnemzetek2020-03-30
  • A magyar sporttörténelem kisantant dézsmálói – II.
    Bezzegnemzetek2019-09-30
  • Máté T. - kávé mellé

  • Egy év múltán…
    Máté T. - kávé mellé2019-09-16
  • Máté T. Gyula feleségének üzenete
    Máté T. - kávé mellé2018-09-24
PestiSrácok

I M P R E S S Z U M

A PestiSrácok.hu kiadója az Insider Media Lapkiadó Kft.
A lap NMHH nyilvántartásba vételének száma: CE/185-2/2016
A szerkesztőség és a kiadó postacíme: 1536 Budapest, Pf. 246.
A kiadásért felel: Szenvedi Zoltán Ügyvezető
Főszerkesztő: Huth Gergely
Lapigazgató: Stefka István
Főszerkesztő-helyettes: Szabó Gergő
Vezető-szerkesztő: Bálint Botond
Lapszerkesztők: Jurak Kata, Szentkirályi András 
Főmunkatársak: Ferkó Dániel , Füssy Angéla, Lakatos-Szabó Fruzsina
Újságírók: Ambrózy Áron, Dezse Balázs, Susánszky Mátyás, Szalai Szilárd, Vésey Kovács László
Fotóriporter: Hatlaczki Balázs
Szerkesztőségvezető Mézes Gabriella
Informatikai vezető: Bori Zsuzsanna
és sokan mások...
Kontakt: [email protected]

PestiSrácok.hu

Ahol alacsonyan szállnak a sallerek. És ahol nincs íróasztalfiók. Mert ami odakerülne, az itt megjelenik.

Írásaink a közmegegyezéses hazai sajtóetika és a Médiaalkotmány szellemisége szerint készülnek. Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran! Szerzőink neve olykor "írói név".

Adatkezelési Tájékoztató

*Kell még valamit mondanom Ildikó? - Az őszödi beszéd utolsó mondata.

Médiaajánlat


A PestiSrácok.hu multiszájton és társoldalain, a 061.hu, AzÖreg.hu, az Aristo blogol, a Ki ette meg a misszionáriust? és az Erdélyi Levelek blogokon exkluzív hirdetési felületeket kínálunk.

Ajánlja termékeit, szolgáltatásait a Gemius Hungary Kft. által hitelesített több-százezres olvasóközönségünknek!

Politikai hirdetés árak - 2022 Itt letölthető

Kontakt: [email protected]

Sánta Annamária

PestiSrácok.hu ÁSZF

Copyright © 2015-2022 PestiSrácok.hu

Boros Lajos, az “erkölcsi nulla”, a “tégla” – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Add már Uram, az esőt – de ez azért túlzás volt – (FOTÓRIPORT)