• Home
  • Forró drót
  • Magyar ugar
  • Világugar
  • Az alvilág titkai
  • Eco
  • A Hálózat örök?
  • Sport
  • Vezércikk
  • Huszonötödik óra
  • Arcok
  • Agrárcsászárok
PestiSrácok
  • Forró drót
    • Novák Katalin mérsékelt, higgadt CDU-Fidesz együttműködésben bízik
    • Ismét szolgálhatnak transzneműek az Egyesült Államok hadseregében
    • Az unión belüli utazások teljes tiltását is bevezethetik
    • Másfél hónapja nem mért alacsony szinten az új fertőzöttek száma az Egyesült Királyságban
    • Az ENSZ-főtitkár a globális oltási kampány felgyorsítását sürgette a vírusmutációk miatt
  • Magyar ugar
    • Bánki Erik a PS-nek: “Ha betartjuk a szabályokat, húsvétkor visszatérhetünk a normális életünkhöz”
    • Norbi: a háj ellen megyek, nem az ember ellen – The Fair Right
    • Jogosulatlanul kaphatott védőoltást Hiesz György, Gyöngyös polgármestere
    • Kilépett a Mi Hazánk Mozgalomból a párt egyik oszlopos tagja, Fülöp Erik
    • A balliberális portálok ordas kamujával ellentétben a debreceni egyetemen teljes az összhang
  • Világugar
    • Oligarchák Keleten és Nyugaton
    • Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől? – Az biztos, hogy rendeletcunamival indított az első napján
    • Letette esküjét, Joe Biden az Egyesült Államok 46. elnöke
    • Joe Biden már támadja a valódi nőket
    • Semmi sem “antiszociálisabb”, mint a “közösségi” média
  • Az alvilág titkai
    • Emberkereskedelem miatt állt bíróság elé a rettegett enyingi bűnöző, Sztojka Iván
    • Alvilág, kenőpénzek, titkosszolgálat – A bíróság végre tényleg pontot tesz a Gyurcsány-korszak legsötétebb korrupciós ügyére
    • Folytatódott a csantavéri bérgyilkos, Dér Csaba showműsora a Fővárosi Törvényszéken
    • Cigicsempészet miatt három év börtönre ítélték az olajos alvilág hírhedt alakját
    • Fordulat: a bíróság elrendelte M. Richárd letartóztatását
  • Eco
    • A moratórium miatt mai és jövőbeni hitelénél sem veszíti el senki tiszta adós voltát
    • A Századvég szerint javult a gazdasági közérzet januárban
    • Matolcsy György: Növelni kell az állami beruházásokat
    • Elemzés: nyáron éledhet újra a hazai szállodaipar
    • Nem jósol nagy jövőt az Audi elnöke a Győrben gyártott plug-in hibrideknek
  • Vezércikk
    • Donáth Annáék naponta árulják el a magyar szuverenitást
    • A Soros-banya fogná a kezünket, hogy a „megfelelő” pártra szavazzunk ’22-ben
    • A Szent Korona marad, a Jobbik nem, avagy Jakab Péter ma már a krumplira esküszik
    • Fekete-Győr András (ámok)futása
    • Jourova és bűntársai leköpték külhoni magyar testvéreinket
  • Sport
    • Kulcsembereink nélkül nem volt esélyünk a kiváló spanyolok ellen
    • Újra Dárdai Pál a Hertha vezetőedzője
    • A magyar női vízipóló-válogatott kijutott az olimpiára – Magyarország–Olaszország 13–10
    • Nyolc között a magyar válogatott a kézilabda-világbajnokságon! – Magyarország–Lengyelország 30–26
    • Továbbra is százszázalékos a magyar válogatott a kézilabda-világbajnokságon – Magyarország–Brazília 29–23
  • A Hálózat
    • „Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
    • „Újságíróként” dolgozó állambiztonsági tisztek, valamint a fiatal Meruk József – A titokzatos Hungexpo története
    • „Az a benyomásom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek médiasztárjai egytől-egyig küldött emberek voltak” – Tabudöntögető beszélgetés Schiffer Andrással a PestiTV-n
    • Kubai napfény és az egykori Andrássy-villa kényelme: BM-es feleség, ÁVH-s exférj – Az örökké sikeres „Meruk-klán” nyomában
    • Schiffer András Vásárhelyi Miklósékról: „Arra az aljas, gyilkos uszításra, amit a Szabad Nép művelt, nincs bocsánat.” (PestiTV)
  • Arcok
    • Megjárta a poklot, hogy találkozzon Istennel – Csókay Andrással készített portréinterjút Bohár Dániel a Mi vagyunk a magyarokban (videó)
    • Észre tudjuk venni a sötétségben kínálkozó fényt? – Karácsonyi beszélgetés Gellért atyával (PestiTV-videó)
    • Brüsszelben a szabad Európa győzött a birodalomépítőkkel szemben – Kósa Lajos a Plebejus Polbeatben (PestiTV-videó)
    • Kásler Miklós a PestiTV-nek: „ismernek, hajlamos vagyok mindig a tényeket ismertetni és sosem beszélek bizonytalan dolgokról”
    • Káosz van, de nekik és a haveroknak megéri – interjú Molnár Lászlóval, Újbuda volt alpolgármesterével
  • még több…
    • Arcok
    • Koronavírus
    • Huszonötödik óra
    • Stream-TV
    • Tutiblog
    • Az öreg
    • Modellváltás
    • NullaHatEgy
    • Aristo blogol
    • Erdélyi levelek
    • Ki ette meg?
    • Bezzegnemzetek
    • Vesztegzár
    • Latte
  • Facebook

  • YouTube

  • RSS

Az Öreg

Jön a Stefka-rádió? – Így rettegett a Soros pénzelte Új Folyosó 1991-ben (Médiaháború, 11. rész)

Jön a Stefka-rádió? – Így rettegett a Soros pénzelte Új Folyosó 1991-ben (Médiaháború, 11. rész)
Stefka István
2020-06-15
Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. Színhely a Rádió. A később gyurcsányistaként ismertté vált Mihancsik Zsófia ekkor még a Rádió “igazi” szellemiségéért küzd. Lapja, az Új Folyosó többek között Soros György pénzéből harcol a “nemzeti oldal” ellen. Mihancsikék rajonganak a kormány által kinevezett Gombár Csaba rádió elnökért. Mások kevésbé: ötvenhat 35. évfordulóján több ezer ember tüntetett Gombár és a posztkommunisták ellen. A sajtó persze elhallgatja az egészet. “Az Öreg” emlékszik, és visszarepít a múltba. Médiaháború, 11. rész.

Jön a Stefka-rádió? – kérdezte a Magyar Rádióban kiadott Új Folyosó 1991/VI. számának felelős szerkesztője, Mihancsik Zsófia. Ez a rádiós folyóirat a magyar balliberális értelmiség kinyújtott balkeze volt.

Természetesen elkötelezett balliberálisok voltak, ezt később is bizonyította Mihancsik Zsófia a GALAMUS internetes portálon is. Egyébként kollégák voltunk, hiszen ő a Magyar Rádió tudományos rovatának munkatársa, majd vezető szerkesztője volt, én pedig a Napközben, a napi kétórás élő műsor szolgáltató rovatának helyettes vezetője voltam.

Mihancsik 1993-től lett “szabadfoglalkozású”. A rendszerváltás zűrzavaros évei, a médiaháború őt is különböző ösvényekre vezette. Volt az Élet és Irodalom interjúrovatának szerkesztője, majd 2002-től öt évig a Klubrádióban a Hétzáró műsort készítette. Aztán 2006 és 2008 között a Friderikusz Most című műsor vezető szerkesztőjeként tevékenykedett. 2010-től a Galamus internetes hírportál szerkesztője volt, ez volt az ellenzékbe szorult értelmiségiek, főleg a megszűnt Szabad Demokraták Szövetsége hátországát alkotó személyiségek véleményfóruma. A Galamus azóta megszűnt. [Mihancsik több interjú-kötetet megjelentetett, például az egykori állambiztonságnak dolgozó Popper Péterrel vagy a korábbi ÁVH-s propagandistából lett ausztriai újságíróval, Paul Lendvaival].

Mihancsik Zsófia a liberális újságírók azon ritka csoportjához tartozott, aki tudomásom szerint soha nem gazdagodott meg a baloldaliságából. Úgy vélem, őszintén hitte, amit csinált, de elvakult volt, és így is sokat ártott a magyar ügynek, a nemzeti újságírásnak.

Meggyőződéses sorosistaként, a Nyílt Társadalom híveként az Új Folyosó folyóirat az 1991-es évi fenntartási költségeihez Mihancsik 240.000 forint támogatást kapott Soros Györgytől, vagyis a Soros Alapítványtól. Ez nagy pénz volt abban az időben. Ezért a pénzért meg is dolgozott, nem véletlenül kapta Mihancsik Zsófia a Joseph Pulitzer-emlékdíjat 1994-ben [a díjat nem szabad összekeverni az eredeti, igazi Pulitzer-díjjal].

Eddig ezt csak liberálisok kapták meg Magyarországon. [Hasonlóan a mai indexes, szintén Soros által támogatott Transparency-Soma Díjhoz.]

1982. Magyarország,Budapest VIII. a Magyar Rádió Tudományos Szerkesztősége: Bán László, Simonffy Géza, Erdei Grünwald Mihály, Márton Anna, Mihancsik Zsófia, Nonn Vera, Egyed László. / Fotó: Fortepan.hu / adományozó: RTV Magazin

1982. A Magyar Rádió Tudományos Szerkesztősége: Bán László, Simonffy Géza, Erdei Grünwald Mihály, Márton Anna, Mihancsik Zsófia, Nonn Vera, Egyed László. / Fotó: Fortepan.hu / adományozó: RTV Magazin

Persze az Új Folyosóhoz máshonnan is csorgott pénz. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a lapot a Magyar Rádió nyomdájában nyomtatták 800 példányban, akkor, amikor úgymond elnyomták Mihancsikékat, és nem havonta, csupán évente néhányszor jelent meg. Az ára harminc forint volt, de adományokat is kapott 100 forinttól húszezer forintig.

Olyan újságírók támogatták a lap megjelenését mint Avar Károly, Barát József, Domány András, Friderikusz Sándor, Gombár Csaba, Györffy Miklós, Havas Henrik, Lázár Eszter, Mester Ákos, Nemes Gábor, Orosz József, Rangos Katalin, Rádai Eszter, Szente László, Szénási Sándor, Szepesi György, Váradi Júlia, Vicsek Ferenc, Zelki János. A névsorból is kitűnik, hogy az SZDSZ-es, MSZP-és társaság és a volt kommunista MSZMP-nomenklatúra az Új Folyosó mellé állt.

Külső támogatói is voltak Mihancsik Zsófiának. Ez a névsor is figyelemre méltó. Jelentős összegekkel támogatta a Nyílt Társadalom eszméit képviselő, nyíltan Antall József jobboldali kormánya ellen demonstráló stencilezett újságot többek között Déri János újságíró, Fodor János újságíró, Gát György filmrendező, Hann Endre szociológus, az Intercom kft., Réz András filmesztéta, Wisinger István televíziós újságíró és a Magyar Újságírók Szövetsége.

JÖN JÖN JÖN _2020061211200800

Sztálinista diktatúra a Magyar Rádióban?

De nézzük, hogy mit tett a médiaháború kiélezéséért a rádió Új Folyosója, személy szerint Mihancsik Zsófia? Tartsunk egy folyóirat szemlét. Lapszerkesztői előszavában (továbbra is a 1991/VI. szám) félelmeit írta le, hogy mi minden lesz, ha Gombár Csaba rádióelnök lemond: ,,…amíg fejünk felett lebeg a veszély, hogy holnaptól a Magyar Rádió hírműsorai a Tv-Híradó nyelvén és szemléletével szólnak, a többi műsorok pedig kötelező erővel elvasárnapiújságosodnak… nos, hiányos álmainkat a valóságon megmérve hárítsuk el a rémálmok fenyegetéseit.”

Mihancsik Zsófia finom volt, nem nevesítette azt a Híradót és A Hét című műsort, amit akkor Pálfy G. István és jómagam képviseltem. Mi akkor egyértelműen támogattuk – nem elvtelenül – az MDF nemzetpolitikai törekvéseit. Győri Bélát sem említette név szerint Mihancsik, hiszen Győri, mint felelős szerkesztő, a Vasárnapi Újságban egy nagyon őszinte, tényfeltáró műsort valósított meg.

Mihancsik Gombár-függő volt. Rettegett attól, hogy Gombár lemond, otthagyja a rádiót, és véget érnek rózsaszínű álmai, vége a parttalan liberalizmusnak. Készített is egy interjút a Magyar Rádió elnökével (1991. november 8.), ahol ezt fejtette ki Gombárnak: ,,…Maga ezt a munkát elkezdte, megmozgatta a rádiót, itt állunk egy átalakítási folyamat közepén – és most a politika szempontjai ismét úgy döntenek, hogy maga álljon félre, mi hagyjuk abba, amit elkezdtünk, másfél éves kínlódás után kezdjük a nulláról, pontosabban süllyedjünk végre teljes anarchiába, és kisszerű politikai harcokban lehetőleg tépjük szét egymást.”

Mihancsik Zsófia „elfelejtette”, hogy a Magyar Rádióban akkor már anarchia volt, eltűnt a közszolgálatiság. A Krónika, a 168 óra és a Gondolat-jel szerkesztői ezerrel támadták, lejáratták a szabadon megválasztott, jobboldali kormánykoalíciót. Mindezt két párt, az MSZP és az SZDSZ érdekében. Érdekes, hogy Gombár rádióelnök politológusi bölcsességgel válaszolt az aggodalmakra. Szerinte felborult a politikai konszenzus, és ez vezethet a lemondásához. Egyébként is – folytatta Gombár –, mivel kétharmados megegyezésről van szó a kormánypártok és az ellenzéki pártok között, talán az is feltételezhető, hogy egy nála megfelelőbb és alkalmasabb személyt is találnak a rádió vezetésére.

Ez a válasz is bizonyítja, hogy a Magyar Rádióban uralkodó liberális, komcsi keménymag csak eszközként használta Gombár Csabát, aki ugyan liberális volt, de nem volt szélsőséges, csak elkötelezett. Egyértelmű, hogy milyen irányban.
Antall József (b), Hankiss Elemér (k) és Gombár Csaba (j) beszélgetnek, miután Hankiss Elemér a Magyar Televízió és Gombár Csaba a Magyar Rádió újonnan kinevezett elnökei, valamint Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség néhány nappal korábban kinevezett ügyvezetõ igazgatója július 31-én délelõtt a miniszterelnök elõtt letette a hivatali esküt. A két új média-elnököt Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök Antall József miniszterelnök javaslatára 1990. augusztus 1-jei hatállyal nevezte ki.<br /> Mti Fotó:Kovács Attila

Antall József (b), Hankiss Elemér (k) és Gombár Csaba (j) beszélgetnek / Mti Fotó:Kovács Attila

Mihancsik interjújában a rémálmait, a kétségbeesés feltételezéseit is előadta: „… az utóbbi néhány hétben az egész nyilvánosság tele van két dologgal.

Egyrészt azzal, hogy Gombár Csaba egy avítt kommunista, tehát mondjon le, másrészt azzal, hogy a rádióban a félelem légköre és egy félkatonai szervezet uralkodik, hogy Győri Bélát azért hallgattatják el, mert nem ért egyet a maga által diktált kurzussal, ezért kapja a fegyelmiket stb. Én úgy gondolom egy átlagpolgár fejében mostanra már ki is alakulhatott az a kép, hogy mi itt egy sztálinista diktatúrában élünk.

Maga hogy fogadja ezeket a nyilatkozatokat, és mit gondol arról, hogy mi, akik nem így gondolkozunk, ahogy Stefka István, Győri Béla és sorolhatnám, megteszünk-e mindent azért, hogy az embereknek reális képe legyen arról, ami a Rádióban történik?”

Gombár, rádióelnök ezeket az izgalmakat is higgadtan elvetette. Úgy vélte, hogy itt nem józan érvekről van szó, hanem indulati kitörésekről, amivel nem nagyon lehet mit kezdeni, és nem érdemes. Mindenesetre Gombár foglya lett a balliberális rádiós csoportoknak. Feszült volt a hangulat.

A Pagoda már nem zsongott beszélgető emberektől, hanem üresen tátongtak a fotelek, akinek arra volt dolga, az gyorsan keresztülhaladt rajta, nem nézve se jobbra, se balra. Emlékeznek, az előző részekben megírtam, hogy a régi kollégák, akiknek a rendszerváltás után különböző lett a véleményük, hátat fordítottak egymásnak, nem fogadták egymás köszöntését.

Hatalmas tüntetés a Magyar Rádió előtt

Az Új Folyosó érdekes összeállítást közölt az 1991. október 23-ról. Vagyis arról a tüntetésről, amelyet 1956 emlékére a rádió előtt tartottak. Ez az esemény is a médiaháború része volt. A rádió ostromának és a vérengzés 35. évfordulóján több ezer ember tüntetni kezdett. Skandálva követelték a rádió elnökének, Gombár Csabának a lemondását s a nemzeti rádió megteremtését. A Bencsik András szerkesztette Pesti Hírlap szerint az emberek kórusban ezt zengték: „Éjjel-nappal hazudtok!, Hazudtatok eleget!, A Magyar Rádió a magyar népé!, Kommunista árulók!, Nemzeti rádiót!”. Ezután követelték, hogy a 16 pontos petíció szövegét olvassa be a rádió. Hosszabb huzavona után végül Gombár Csaba elnök utasítására beolvasták az Esti Krónikában a 16 pontot, erősen szerkesztve.

Érdekes, hogy a médiaháborúról készült későbbi liberális elemzésekben erről az eseményről egy szót sem ejtettek, annál többet az SZDSZ-MSZP által szervezett Demokratikus Charta televízió-ellenes tüntetéseiről. Nem véletlenül, mivel az 1956-os Forradalmi Emlékbizottság fontos kérdéseket fogalmazott meg a petíciókban, és a pontok többsége csaknem húsz évig vagy később sem valósult meg. Íme néhány követelés a petícióból, átszerkesztés nélkül.

,, – Követeljük Magyarország tönkretételéért felelős politikai, gazdasági, szellemi vezetők felelősségre vonását!
– Feleljenek tetteikért a kommunista hatalom hírhedt tagjai, akik bizonyítottan gyilkosságokban, népirtásban vettek részt!
– Követeljük: a toldozott-foldozott sztálini eredetű alkotmány eltörlését és helyette új magyar alkotmányt! [Tudjuk, az új magyar alaptörvény csak 2011-ben jött létre – SI].
– Felelős, tárgyilagos magyar sajtót! Távozzanak a diktatúra agitátorai a rádiótól, televíziótól, az újságoktól! [Ez csak kis részben valósult meg – SI]
– Tisztítsuk meg az iskolákat a marxista-kommunista szellemtől. [Ez máig nem sikerült. Sőt, társult hozzá a neoliberális, globalista, sorosista szellemiség – SI)
– Követeljük a régi rendszer haszonélvezői által elkövetett vagyonátmentés érvénytelenítését! Követeljük az eltüntetett párt, szakszervezeti és munkásőrvagyon felkutatását és lefoglalását. [Ez sem történt meg soha – SI).
– Olyan Európát akarunk, ahol minden magyar szabadon, magyarként élhet!”

A petíciót a rádiósok – mint említettem – szerkesztve adták le, nem szó szerint.

Csurka István kontra Magyar Rádió

Tárgyilagosságot színlelve az Új Folyosó lehozta Csurka István napirend előtti parlamenti felszólalását (1991. október 28.). Csurka szerint a rádió és a televízió a forradalom és a szabadságharc 35. évfordulójáról nem méltóképpen emlékezett meg. A Kossuth Rádiónak október 23-án mindössze fél órája volt a forradalomra…

A megemlékezés címe Befejezetlen Szimfónia volt, alcíme pedig a következő: hangképek Nagy Imre életéből. Ugyanezen a napon a Petőfi Rádióban egyetlenegy műsor sem szólt a forradalomról. Ez szégyenteljes – hangsúlyozta Csurka István, majd kiemelte, hogy október 25-én, a Parlament előtti sortűz napján a műsorszerkesztők történeteket meséltek Sosztakovics életrajzából, valamint a szovjet himnusz születéséről, annak keletkezéséről készítettek műsort.

Az MDF-es képviselő szerint a televízióban egy árnyalattal jobb volt a helyzet, de önálló ötvenhatos műsorral nem jelentkezett. Íme, itt az eredménye – szögezte le felszólalásában Csurka –, ha az országgyűlés megtűri, hogy a legfontosabb intézményekben volt kommunisták uralkodjanak.

Csurka István, a párt egyik alapító tagja beszél a Magyar Demokrata Fórum (MDF) választási nagygyûlésén a békéscsabai Ifjúsági Házban.<br /> MTI Fotó: Németh György

Csurka István, a párt egyik alapító tagja beszél a Magyar Demokrata Fórum (MDF) választási nagygyűlésén a békéscsabai Ifjúsági Házban.
MTI Fotó: Németh György

A vádakra Szalay Zsolt, a Magyar Rádió főosztályvezetője írásban válaszolt, és visszautasította Csurka István vádjait. Ezt írta: „Szíves tájékoztatásul felsorolom azon műsorok címét, amelyek 1956 jelentőségéről, szerepéről, illetve a köztársaságról szóltak, s amelyek összes terjedelme meghaladta az október 23-i műsoridő egyharmadát”.

Valóban foglalkoztak ötvenhattal, de a megszólalók döntő többsége egykori revizionista-kommunista, vagy SZDSZ-es politikus volt, mint Vásárhelyi Miklós, (a Franciaországban élő Fejtő Ferenc és Méray Tibor csoportjához tartozó) Kende Péter, Göncz Árpád és Mécs Imre. Antall József miniszterelnök és Fónay Jenő POFOSZ-elnök megszólalása csak „kísérő műsorként” szolgált a Nagy Imréről készült kiemelt műsorban. Ekkor már erőteljesen készültek olyan műsorok, amelyek ki akarták sajátítani a pesti srácok, a nép forradalmát. Róluk alig esett szó, annál több a hős, kommunista mártírokról.

Szalay Zsolt szép szavai és magyarázkodásai mellett világos és egyértelmű volt a Magyar Rádió ötvenhat-ellenes politikai magatartása akkor is, amikor Gombár Csaba elnök nem engedélyezte a Rádiós Dolgozók Tanácsának, hogy a rádió egyetlen 56-os mártírjának, Szirmai Ottó dramaturgnak emléktáblát állítsanak a Magyar Rádió kiemelt helyén.

Antall István, a Rádiós Dolgozók Tanácsának tagja karolta fel az ügyet, de az emléktábla hosszú ideig csak a rádió irodalmi osztályának egyik szerkesztőségi szobájában kapott helyet.

Gombár Csaba azzal utasította el Szirmai Ottó emléktáblájának (amit Fáskuti István szobrász készített) a kihelyezését, hogy akkor mindenki jönne a maga táblájával, s akkor vissza kellene rakni az ÁVH tábláját is. Ez a cinikus megjegyzés is jelezte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről hogyan gondolkodott a rádiós vezetés és a kemény mag.

Ők még mindig Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottsági tagjának 1986-ban megjelent könyvének alapvetésének talaján álltak: Ellenforradalom tollal és fegyverrel.

Elmérgesedett viszonyok a Magyar Rádióban

Közben a Vasárnapi Újság össztűz alá került. Győri Béla az egyik fegyelmit kapta a másik után. Holott a műsor nem akart egyebet, mint tükröt tartani a társadalom elé, bemutatni a valóságot. A rádió vezetése egyenesen uszítással vádolta a műsort. Balaskó Jenő költőt, kiváló publicistát mondva csinált okok miatt kirúgták a Vasárnapi Újságból. Pedig az „Agyas” heti levele óriási népszerűségnek örvendett.

A pártatlanság, az objektivitás kritériumait persze nem vizsgálták sem a 168 óra, sem a Gondolat-jel műsoraiban.

A legaljasabb módon támadták a Vasárnapi Újságot, például azzal, hogy alacsony színvonalú, gyenge újságírói teljesítménnyel. Ez volt a liberálisoknak az egyik trükkje. Jó újságíró csak a baloldalon van, hangoztatták. Sajnos jónéhány jobboldali politikus is bedőlt a mesének. Például Havast vagy Balót kérték fel olykor miniszterelnöki interjú készítőnek. Azt hitték, hogy akkor majd átállnak a nemzeti, a magyar oldalra.

Későn jöttek rá, hogy az ilyen emberek nem tehették meg, nemcsak a politikai nézetrendszerük különbözősége miatt. Annak súlyosabb magyarázata van. Ez még felderítésre vár. [Amit lehetett, Havasról már megírtuk.] Akkor is tudtuk, de ma már egyre többen tudják, hogy van színvonalas, átütő újságírás a nemzeti, azaz a jobboldalon is. Csak hát hosszú időnek kellett eltelnie az ébredésnek.

Megjegyzendő, hogy Mihancsik Zsófia két vitacikket is közölt az Új Folyosóban. Az egyik Szénási Sándor írása „Kérlek, Béla bátyám, micsoda izé ez?” (megjelent a Magyar Hírlap 1991. november 14-i számában), amelyben leteremtette a cikkíró Győri Bélát, engem pedig kigúnyolt A Hét műsorában viselt csokornyakkendőm miatt. Válaszcikkem a következő héten jelent meg, „Sándor öcsém, hol a küszöb?” címmel. [Erről a csörtéről a sorozat korábbi részében foglalkoztunk.]

Ez a fajta párbaj természetesen egyre inkább eldurvult. Részéről, részükről a média teljes uralása volt a cél, s persze a hatalom megszerzése. Ami végül is sikerült 1994-ben. Az tény, hogy a Horn-Kuncze-Pető kormányzás alatt a nemzeti újságírói lét nagyon komoly egzisztenciális következményekkel járt. Sok jobboldali újságírót kirúgtak, lehetetlenné tettek, akik munka nélkül maradtak.

Végül is a média balliberális bekebelezése sikerült, ez egészen 1998-ig tartott, amikor a Fidesz vezetésével, a polgári koalíció jutott hatalomra.

Az is tény, hogy az Új Folyosó a többi balliberális laphoz hasonlóan fontos látlelet a rendszerváltás korai éveiből, a Magyar Rádióban történtekről. Mihancsik Zsófia a VI. szám utolsó lapjait a Kulin Ferenccel, az országgyűlés kulturális bizottságának elnökével készült interjúmmal, és kritikai megjegyzéseivel fejezte be (Magyar Rádió, Napközben 1991. december 4.).

Hozzászólásában is érzékelhető, hogy nagyon utálta a beszélgetést, ami a médiatörvény sikertelen megalkotásáról szólt, s arról, hogy Göncz Árpád SZDSZ-es köztársasági elnök nem találta a tollát és nem volt hajlandó aláírni a médiatörvényt.

Mihancsik szerint ők voltak a rendszerváltók

Mihancsik Zsófia megjegyzéseiben továbbra is feltétlen híve maradt Gombár Csaba elnöknek, aki szerinte garanciát jelentett arra, hogy a sajtószabadság rádiós vívmánya megmaradjon. Bár Gombár tétovaságát sokszor kritizálta, Mihancsik új megvilágításba helyezte a rendszerváltást. Azt írta, hogy „a rendszerváltást mi, rádiósok csináltuk meg saját intézményünkben, többek között a későbbi újdonsült hatalommal szemben.” Mármint ők voltak a rendszerváltók, a választók többségének akaratával, a szabadon választott országgyűléssel szemben. Gyakorlatilag Mihancsik Zsófia akkor azt képzelte, hogy a Magyar Rádió mindenkitől független, és nem tartozik senkinek beszámolási kötelezettséggel. S ő a függetlenséget is úgy képzelte, hogy végrehajtja az SZDSZ, a liberális párt, máskor pedig az MSZP minden óhaját. Ezért idegesítette Mihancsikot a médiatörvény esetleges megszületése, mert az már közszolgálati szabályokhoz kötötte volna a rádió elszabadult balliberálisait.

Ezért írta azt kritikai megjegyzéseiben a szerkesztő, hogy visszafordíthatatlan lesz az a folyamat, amelyet csináltak, és amelyet „legjobb kollégái” neve fémjelez. (Kire gondolt? Például Frei Tamásra, Havas Henrikre vagy Szénási Sándorra?) Jegyzetében Mihancsik kiemelte, „ha ugyanis a folyamat visszafordítható, az többé nem a korábbi langyos vízhez való visszatérést jelenti – azon a ponton véleményem szerint régen túlfutottunk –, hanem az alelnökjelöltek és Stefka István és Győri Béla és az RDT tagok nevével fémjelzett rádiózás megszületését. Én egy olyan rádiót – folytatja Mihancsik –, amelynek színvonalát Stefka István szelleme, hangulatát meg Erkel Tibor vezetési módszerei határozzák meg, nem kívánok a jobb sorsra érdemes magyar rádióhallgatónak – magamra nézve pedig egyenesen ízléstelen viccnek tartom a kecsegtető kilátást.”

Igen, ez akkor is világos üzenet volt. Csak „mi” (azaz ők) – gondolják –, az elkötelezett, magas szellemiséggel bíró balliberálisok tudjuk mi a jó az embereknek. S ez a hit máig tart. Mi majd megmondjuk mit kell csinálni, mi a jó, mi a rossz a népnek. S így is képzelték: nekik jár a pozíció, a vezetői szék, az állandó nyilvánosság, a különböző műsorok a rádióban és televízióban.

Hál’ Istennek ennek a korszaknak vége van Magyarországon. Látjuk, tőlünk Nyugatra mivé lett ez a parttalan szabadság. Most már én mondom: ennek megvalósulása egy ízléstelen vicc lenne nálunk.

Folytatjuk.

Facebook hozzászólások
Kapcsolódó témákAz ÖregMagyar RádiómédiaháborúMester ÁkosMihancsik ZsófiarendszerváltozásStefka IstvánÚj Folyosó
13 hozzászólás

13 Comments

  1. Kerekferke

    2020-06-15 at 15:45

    ” és a Magyar Újságírók Szövetsége”

    Élén Bencsik Gáborra, aki szívesen látott vendége a PS Polbeat-nek és
    szegény Lovas István alapította a Sajtó Klubnak.

    Miről is beszélünk?!

    Válasz
  2. gyozo2018

    2020-06-15 at 18:53

    “A Bencsik András szerkesztette Pesti Hírlap szerint az emberek kórusban ezt zengték: „Éjjel-nappal hazudtok!, Hazudtatok eleget!, A Magyar Rádió a magyar népé!, Kommunista árulók!, Nemzeti rádiót!”.

    *

    Aztán a bátyuskának, Bencsik Gábornak, a Magyar Újságíró Szövetség elnökének esze ágában sem volt megosztani a kivált tagokból szervezett Magyar Újságírók Közösségével a MÚOSZ vagyonát, sőt, támadta annak vezetőségét.

    Szegény Lovas… szegény, szegény Lovas…

    Válasz
  3. gyozo2018

    2020-06-15 at 19:01

    “Hál’ Istennek ennek a korszaknak vége van Magyarországon. Látjuk, tőlünk Nyugatra mivé lett ez a parttalan szabadság.”

    Minek lett vége?!?!?!

    HOL TETSZIK ÉLNI?!

    Válasz
  4. Gáspár Anette

    2020-06-15 at 19:57

    “ült 1994-ben. Az tény, hogy a Horn-Kuncze-Pető kormányzás alatt a nemzeti újságírói lét nagyon komoly egzisztenciális következményekkel járt. Sok jobboldali újságírót kirúgtak, lehetetlenné tettek, akik munka nélkül maradtak.”

    Azt a néhány televíziós szerkesztőt is kirúgta Horváth Ádám.
    Pl. a kiváló szakember, főmunkatárs ( Álljunk meg egy szóra szerkesztőjét, az A hely szelleme csodálatos irodalomtörténeti sorozat szerkesztő-riporterét, Kiss Jánost ( mindig hangsúlyozta, mikor telefonált, hogy “két s-sel”, nehogy összetévesszék a sztálinista/lukácsista gazemberrel). A munkaügyi pert megnyerte, de idegösszeomlást kapott. Mesélte, hogy lehallgatták, amikor Für Lajossal,, a 80-as évek végén az ellenzék személyiségeivel beszélt, folyamatosan kattogott a telefonja. A műsorterveit, az ötleteit lenyúlták. Mint ahogy lenni szokott, az agya, műveltsége, tudása kellett, de persze műsort, azt
    önállóan nem kaphatott. Első körben a magyarokat rúgták ki a tévétől/rádiótól. Mint oly sokan, akikre nagy
    szükségünk lett volna, nagyon fiatalon meghalt.

    Válasz
  5. elképesztő!

    2020-06-15 at 21:47

    A fotón jobb látható az a kósa csaba aki a munkásőrlap munkatársa volt,de ez nem zavarta abban,hogy a MÚK.egyik a-
    lapítója legyen,mint rendszerváltó!

    Válasz
  6. Nagy Mátyás

    2020-06-16 at 06:40

    Nem volt rendszerváltás csak utcanév csere. A szocializmusból meg szocionizmus lett.
    Ott, ahol a pártállam által 1989-ben gründolt és patronált (kioktatott) mb. alkotmánybírósági elnök maradhatott – a szabadon választott Országgyűlés jóváhagyásával – (!) 1990-ben is az AB elnöke, ott várható volt a rendszerváltoztatás megfúrása. Méltó partnere volt ehhez az ’56-os elitéltként kollaboráns köztársasági elnök. Az ezt követő és a mai napi történések is mind ennek a következményei. Sapienti sat.

    Válasz
    • Vajda Miklós

      2020-06-16 at 09:09

      Igen. rendszerváltás nem volt, csak Moszkva átkerült Brüsszelbe.
      A kormány Tájékoztatási Hivatala (cenzúra bizottság Lendvai Ildikóval) helyett csináltak Médiatanácsot, amelynek a feladata ugyanaz, mint az elődjéé volt.
      Korábban volt szocialista törvényesség, ma van európai jogállamiság,
      Korábban volt szocialista összeköttetés, ma van kapcsolati tőke, de mindkettő protekció, korrupció.
      Még sokáig lehetne sorolni.

      Válasz
  7. ViAM

    2020-06-16 at 08:24

    Még a ’90-es évek elején, halála előtt nem sokkal azt mondta nekem valaki: “hülyék a magyarok!” Megdöbbenve kérdeztem, ugyan miért?! Mert a Magyar Televízió kezdetekor egy horvát, egy szerb és egy zsidó kezébe adták a vezetését – volt a válasz.
    Akkor miről is beszélünk?!

    Válasz
  8. Vajda Miklós

    2020-06-16 at 09:00

    Ezt a sunyi vádaskodást visszautasítom!
    Stefka István sohasem volt belügyes, sem mint újságíró, sem más minőségében. Ugyanis az akkori belügyesek nem lehettek mások, mint internacionalisták, moszkoviták, tehát a különböző beosztásaikban hazaárulók. Stefka úr sohasem tartotzott ezek közé. Egyébként pedig H.Gábor tegyen le valamilyen bizonyítékot az állítása mellé. Ennek hiányában a sunyi célozgatása csak aljas rágalmazás.
    Rendszerváltás majd akkor lesz, ha az ilyen alaptalan állításokért automatikusan büntetés jár.

    Válasz
    • Bocskor Klára

      2020-06-21 at 10:49

      Vajda Úr minden megszólalása igaz, megkérdőjelezhetetlen. Nagyon tisztelem őt.

      Válasz
  9. lhotx

    2020-06-16 at 17:44

    „Korábban volt szocialista törvényesség, ma van európai jogállamiság,
    Korábban volt szocialista összeköttetés, ma van kapcsolati tőke, de mindkettő protekció, korrupció.”
    Rendszerváltáshoz (és helyett) »leendő rendszerünk megválasztói«, most már világnagy szinten. Még szerencse, hogy már ennél FELJEBB NEM MEHETNEK (legfeljebb, ha ott próbálkoznak majd a muszlimok oldalán a Marson).

    Válasz
  10. Szilárd Csaba

    2020-06-17 at 08:38

    Kedves Kocajogász, kedves Elképesztő!

    Illyés Gyula írta: “Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal. Kellene: honnan jössz, – azzal, ecsém: hova mész!” Ez Stefkára is Kósára is igaz, már csak azért is, mert az ötvenes évektől a kilencvenes évekig egy újságíró egyszerűen nem dolgozhatott máshol, mint olyan lapoknál, amelyek impresszumában az állt, hogy az MDP, MSZMP, megyei tanács, Nőszövetség stb-stb.lapja.Kitüntetést sem lehetett kapni csak ezektől.
    Kilencven után a vízválasztó a Horn majd a Gyurcsány-Bajnai kormányok regnálása lett, ez volt az az időszak, amikor mindenkinek lehetősége lett eldönteni, hogy marad -e a nemzeti oldalon, ők maradtak.

    Válasz
  11. talizmán

    2020-07-03 at 02:46

    1989-ben vagyon átrendezés történt .Kommunista elvtársak a nép tulajdonát vagyonát elkobozták államosították ezt a vagyont 1989 után az elvtársak maguk nevére íratták. Kádári helytartók mindebből a magyar népet kizárták .Sőt még adósságot is felszedtek amit a néppel fizetettnek vissza .

    Válasz

Szóljon hozzá!

Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Az Öreg
2020-06-15
Stefka István

lapigazgató, újságíró, PestiSrácok.hu. Korábban a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap vezető munkatársa.

Kapcsolódó témákAz ÖregMagyar RádiómédiaháborúMester ÁkosMihancsik ZsófiarendszerváltozásStefka IstvánÚj Folyosó

Több Az Öreg

„Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény

Stefka István2021-01-10
Több

Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot

Stefka István2020-12-15
Több

A Krassóról súgó KISZ-es Enyedi Nagy és a posztkommunisták Médiahajója – A háború győzteseinek pöffeszkedő szimbóluma

Stefka István2020-11-11
Több

’95, a balliberális bosszú tetőpontja: a szomszédokos Horváth által elkezdett tisztogatást a naptévés Székely fejezte be

Stefka István2020-10-26
Több

Szétvertek mindent, ami keresztény és magyar – Hornék és Petőék bosszúja, avagy a nemzeti média kivéreztetése

Stefka István2020-10-14
Több

Előbb lefejezték a nemzeti újságírást, aztán a Kenedi-féle Nyilvánosság Klub hirdetett ítéletet

Stefka István2020-10-09
Több

Havas: Leszerepeltünk, leköphetjük egymást – Amikor Hornék megpróbálták kiirtani a nemzeti újságírást

PestiSrácok.hu2020-09-21
Több

Amikor „Etus férje” posztkommunista bosszút állt: Horváth Ádámék 180 embert kirúgtak a tévétől

Stefka István2020-09-08
Több

Szabályosan kivégeztek minket – Nem kegyelmezett az MSZP-SZDSZ házaspár a nemzeti újságírásnak

Stefka István2020-08-31
Több

Vinnyogás és reszketés Budapesten – Amikor a “békés” tüntetők fekáliával összemocskolták a rádióalelnök székét

Stefka István2020-08-24
Több

„Ne felejtsd el, miért harcoltunk!” – Antall József utolsó üzenete Orbán Viktornak

Stefka István2020-08-10
Több

Göncz Árpád és a skinheadek – Bánó Andrásék és Hardy Mihályék aljas hírhamisításának története

Stefka István2020-08-03
Több

Lejáratták, antiszemitának bélyegezték, végül belehalt – Szentmihályi Szabó Péter a médiaháború áldozata lett

Stefka István2020-07-27
Több

Göncz Árpád árulása: avagy hogyan lett a börtön könyvtárosából az SZDSZ pártkatonája?

Stefka István2020-07-20
Több

Vágó István „kávézott” és fülelt – Stefka Istvánék ’93-ban még nem sejthették, mit keresett a titkárságukon (Médiaháború, 15. rész)

Stefka István2020-07-13
Több

Sorosék, a termeszek – Már 1992-ben pontosan felismerték a Nyílt Társadalom valódi célját

Stefka István2020-07-08
Több

Antall és Csurka meg az árokásók: két hazafi a megtervezett lövészárok két oldalán

Stefka István2020-06-29
Több

„Megdöglötök, mondjátok meg apátoknak!” – Megfélemlítés és lejáratás egy aljas ellenfél részéről (Stefka István a médiaháborúról)

Stefka István2020-06-22
Több

Későn tudtuk meg, hogy szekus volt: Bodor “Diurnus” Pál, a beépített álkonzervatívok mestere

Stefka István2020-06-09
Több

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Stefka István2020-06-05
Több
Havrilla Béláné, született Sticker Katalin és Wittner Mária / Fotó: MTI

“Eörsi István szerint utcalányok voltunk” – Lejáratás és élet-halál küzdelem (Stefka István, Médiaháború, 9. rész)

Stefka István2020-06-01
Több

Tégy a gyűlölet ellen, Demokratikus Charta – Amikor egy agresszor csoport vádolta fasizmussal a nemzeti oldalt (8. rész)

Stefka István2020-05-25
Több

„Az egyikbe az én nevemet véssétek!” – Tizenöt éve hunyt el Pongrátz Gergely, a Corvin-köz főparancsnoka

Stefka István2020-05-18
Több

Taxisblokád, a hálózat ellenforradalmi lázadása – A legprofibb, legaljasabb támadás az Antall-kormány ellen

Stefka István2020-05-11
Több

„A sötétség világában mindig voltak bátor emberek” – Stefka István az édesapjáról, aki jezsuita szerzeteseket menekített

Stefka István2020-05-09
Több

Az utolsó hercegprímás – Negyvenöt éve halt meg Mindszenty József

Stefka István2020-05-06
Több

„Hordót a zsidónak” – Amikor antiszemita rágalmak özöne zúdult az MDF-kormányra (Stefka István a médiaháborúról, 6. rész)

Stefka István2020-05-04
Több

Amikor véget ért az elnyomás éjjele – Harminc éve ült össze újra a szabadon választott Országgyűlés

Stefka István2020-05-02
Több

Antall eleinte nem vette komolyan a sajtót, utána már késő volt – Forró és társai, avagy a mikiegerek diadala (Stefka István a médiaháborúról, 5. rész)

Stefka István2020-04-27
Több

A fotelben szervezkedő, egykori garázsmester Havas Henrik és az ÁVH-s Ipper Pál 168 órája – Stefka István a médiaháborúról (4.)

Stefka István2020-04-20
Több

„Mit csináltál, Pista?” – Így lett Stefka István Mester Ákosék gyűlölt ellensége (Médiaháború, 3. rész)

Stefka István2020-04-16
Több

„A szemétkosárba fogunk titeket visszadobni” – Mindenki célpont lett, aki a nemzetet képviselte (Stefka István és a médiaháború, 2.rész)

Stefka István2020-04-13
Több

Túlélte, mások belehaltak – Stefka István tényfeltáró visszatekintése a kegyetlen médiaháborúra

Stefka István2020-04-08
Több

Tehetetlenség és mértéktelen hatalomvágy

Stefka István2020-04-06
Több

Ali

Stefka István2020-03-31
Több

A magyar ellenzék erkölcsileg megbukott

Stefka István2020-03-30
Több

A pestis

Stefka István2020-03-24
Több

Az Eszenyi-jelenség

Stefka István2020-03-23
Több

Március 15! – a mindig tilos!

Stefka István2020-03-15
Több

Rosszindulatú pánikkeltés és félelemgerjesztés

Stefka István2020-03-14
Több

Egy felelős ember

Stefka István2020-03-09
Több

Az élet kapuja

Stefka István2020-03-01
Több

Hej cigányok, ha tudnátok…

Stefka István2020-02-24
Több

Liberálisok = diplomás kommunisták

Stefka István2020-02-17
Több

Gyurcsány újabb őszödi beszéde

Stefka István2020-02-10
Több
Gördítsen többért
Blogok
  • 061

  • “Ha a népzene jobban benne lenne a köztudatban, jobb ország lennénk” – 70 éves Hamar Dániel
    0612021-01-22
  • Jó kedvvel, bőséggel – Online programok a magyar kultúra napján
    0612021-01-22
  • Tutiblog

  • Galla Miklós megőrült?
    Magyarisztáni rögvalóság2020-12-10
  • Belehaltak a járványba? Hát a DK-nak az jó!
    Tutiblog2020-12-09
  • Az Öreg

  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10
  • Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot
    Az Öreg2020-12-15
  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10

(x) PestiSrácok.hu Filmklub

  • Aristo

  • Az ima
    Aristo2021-01-24
  • A párbaj
    Aristo2021-01-19
  • Ki ette meg a misszionáriust?

  • Az ellenzék progresszív jövedelemadó-terve a magyar középosztály gyilkosa
    Ki ette meg a misszionáriust?2021-01-17
  • Egy karácsony majdnem szaloncukor nélkül
    Ki ette meg a misszionáriust?2020-12-25
  • Erdélyi levelek

  • A Bodu-jelenség
    Erdélyi levelek2021-01-22
  • Ébresztő!
    Erdélyi levelek2021-01-16
  • VBT blog

  • Amikor mindenkinek igaza van
    Blog2021-01-25
  • Micsoda abszurd egy nap…
    Blog2021-01-19
  • Igényes honlap, igényes egyetem /forrás: 444.hu
    Földosztás és szabadegyetem, avagy két libbant program holnapra
    Blog2020-08-12
  • Antirasszista zenevonat
    Blog2020-08-03
  • Bezzegnemzetek

  • Nem adhatok mást, csak mi lényegem – Így kezeli Európa a járványt
    Bezzegnemzetek2020-03-30
  • A magyar sporttörténelem kisantant dézsmálói – II.
    Bezzegnemzetek2019-09-30
  • Máté T. - kávé mellé

  • Egy év múltán…
    Máté T. - kávé mellé2019-09-16
  • Máté T. Gyula feleségének üzenete
    Máté T. - kávé mellé2018-09-24
PestiSrácok

I M P R E S S Z U M

A PestiSrácok.hu kiadója az Insider Media Lapkiadó Kft.
A lap NMHH nyilvántartásba vételének száma: CE/185-2/2016
A szerkesztőség és a kiadó postacíme: 1536 Budapest, Pf. 246.
A kiadásért felel: Szenvedi Zoltán Ügyvezető
Főszerkesztő: Huth Gergely
Lapigazgató: Stefka István
Hírigazgató: Szarvas Szilveszter
Főszerkesztő-helyettes: Bálint Botond
Lapszerkesztők: Jurak Kata, Pámer Dávid, Szentkirályi András 
Főmunkatársak: Ferkó Dániel , Füssy Angéla, Mező Gábor,Pilhál Tamás, Lakatos-Szabó Fruzsina
Újságírók: Ambrózy Áron, Bokor Gábor,Csibra Tibor, Dezse Balázs, Juhári Andrea , Susánszky Mátyás, Szabó Gergő, Szalai Szilárd, Vésey Kovács László, Vincze Emília
Fotóriporter: Horváth Péter Gyula
PS Mozi: László Petra, Ragács András, Tihanyi Rita
Szerkesztőségvezető Mézes Gabriella
Szerkesztőségi titkár: Venczel Eszter
Informatikai vezető: Bori Zsuzsanna
és sokan mások...
Kontakt: [email protected]

PestiSrácok.hu

Ahol alacsonyan szállnak a sallerek. És ahol nincs íróasztalfiók. Mert ami odakerülne, az itt megjelenik.

Írásaink a közmegegyezéses hazai sajtóetika és a Médiaalkotmány szellemisége szerint készülnek. Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran! Szerzőink neve olykor "írói név".

Adatkezelési Tájékoztató

*Kell még valamit mondanom Ildikó? - Az őszödi beszéd utolsó mondata.

Médiaajánlat


A PestiSrácok.hu multiszájton és társoldalain, a 061.hu, a Tutiblog.com, AzÖreg.hu, az Aristo blogol, a Ki ette meg a misszionáriust? és az Erdélyi Levelek blogokon exkluzív hirdetési felületeket kínálunk.

Ajánlja termékeit, szolgáltatásait a Gemius Hungary Kft. által hitelesített több-százezres olvasóközönségünknek!

Kontakt: hirdetes@pestisracok.hu

Puskás Bence

Sánta Annamária

PestiSrácok.hu ÁSZF

Copyright © 2015 PestiSrácok.hu

Boros Lajos, az “erkölcsi nulla”, a “tégla” – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Add már Uram, az esőt – de ez azért túlzás volt – (FOTÓRIPORT)