A statisztikák azt mutatják, hogy Magyarország pénzügyi helyzete egyre stabilabb, jövőre, vagy legkésőbb két év múlva pedig nettó hitelezők leszünk – mondta el a PestiSrácoknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ezt a tényt a hitelminősítőknek is le kell követniük idővel, és javítaniuk kell Magyarország besorolását.
Jövőre Magyarország nettó hitelezővé válhat – jelentette ki a PS-nek Suppan Gergely. Ez azt jelenti, hogy több hitelt nyújtunk a külföld felé, mint amennyit onnan felveszünk. Ez elég meglepő állítás, ezért érdemes részletesebben megnézni, miből is tevődik össze a külföldre irányuló hitelezésünk. Az egyik komoly tétel a jegybanki tartalék, amely lényegében külföldön elhelyezett pénzeszköz, ami hitel formájában realizálódik.
De a kereskedelmi banki mérlegek is évek óta szemmel láthatólag javulnak. A kimutatásokból kiderül, hogy a hazai bankoknak lassan több követelésük van a külföld felé, mint amennyi tartozásuk. Ez nemcsak hitel lehet, hanem például részesedésvásárlás, vagy a tőkeexport valamely más módja. Ide tartozik az is, ha a magyar bankok külföldi állampapírokat vesznek, vagy egyre gyakrabban előfordul, hogy külföldi cégeknek hiteleznek. Az is egyre sűrűbben tapasztalható, hogy magyar cégek más országbeli leányvállalataikat finanszírozzák hazai forrásokból. Például a MOL-nak vannak külföldi leányai (ilyen a horvát INA, vagy a szlovákiai Slovnaft), amelyeket az OTP-én keresztül hitelez. De az is idetartozik, amikor esetleg az OTP a szlovákiai, ukrajnai vagy bulgáriai bankjainak ad kölcsön. Ez összetett dolog, és bankonként változik az, hogy miből tevődik össze a külföldi követelésállományuk.
A kifelé hitelezés fogalmába tartozik az is, amikor egy magyar állampolgár a nemzetközi piacon vásárol értékpapírokat. Vagy éppen euró alapú befektetési jegyeket vesz, esetleg euróban denominált életbiztosításokat köt.
A hitelminősítőknek egyszer muszáj lesz lépniük
Annak, hogy nettó hitelezővé válunk, komoly jelentősége van. A lélektani siker mellett azt is jelenti, hogy biztonságos országgá váltunk. Ha ugyanis egy állam nettó hitelezővé lép elő, akkor a nemzetközi pénzügyi kitettsége csökken; azaz csökken a kiszolgáltatottsága a külföldi hitelezők felé. A külföld felé hitelező államok pénzügyileg a legstabilabbnak minősülnek, mint például a régiónk éllovasa, Csehország.
Ennek felismerése a piac részéről még nem történt meg. Suppan Gergely emlékeztetett arra, hogy a hitelminősítők legalább két fokozattal vannak lemaradva, már ami Magyarország besorolását illeti. Idővel azonban muszáj lesz nekik is lekövetniük azt a tényt, hogy Magyarország piaci stabilitása sohasem volt ennyire kedvező.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS