Európa és Románia közös nagy történelmi ünnepének nevezte december elsejét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. December elseje a legnagyobb román állami ünnep. 1918-ban ezen a napon tartották a magyarországi románok gyulafehérvári nemzetgyűlésüket, ahol a megjelent 1228 küldött kinyilvánította azon szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen 26 történelmi vármegye – csatlakozzon a Román Királysághoz. Október 23-án Klaus Iohannis román elnökkel tartottak vitanapot Európa Jövőjéről az Európai Parlamentben.
December elsején ünnepli Románia a nagy egyesülés centenáriumát, ahogy a román barátaink mondják – kezdte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Azt kívántam mondani az elnök úrnak, hogy természetesen ez egy román ünnep, de európai is, mert minden, ami román, az érinti Európát. Már csak azért is, mert Románia nem idegen az Európai Uniónak, és ezért azon a napon közösen fogjunk ünnepelni a román történelem és az európai történelem e nagyszerű pillanatát.
A bizottság elnöke a román kormánynak és a parlamentnek küldött üzenetében aláhúzta, a csatlakozást nem szabad veszélyeztetniük az által, hogy hátat fordítanak vagy eltávolodnak a jogállami elveknek.
Tőkés László, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselője felszólalásában arra kérte a román kormányfőt, hogy védje meg az európai értékeket és az erdélyi magyarságot.
Európa jövője érdekében arra kérem, hogy Magyarországgal és a visegrádi négyekkel összefogva keljenek védelmére az európai értékeknek, európai keresztyén identitásunknak, nemzeteink szuverenitásának. Erdélyi magyarként önt, mint német szász honfitársamat, arra kérem, hogy országunk centenáriumi időszakában ne csak a korrupcióval, hanem a nacionálkommunista vétetésű magyarellenességgel szemben is védelmezze a jogállamiságot, nehogy mi is az elfogyatkozott erdélyi szászok sorsára jussunk.
Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője felszólalásában hangsúlyozta, a román politika megosztja a helyi társadalmat.
Mindketten kisebbségiek vagyunk, ön német, én magyar, Európa és Románia talán leghűségesebb polgárai, hiszen a helyünkön maradtunk minden beolvasztási kísérlet ellenére. Tegyen meg mindent, hogy 2020-ban, amikor száz éves lesz Románia, egyetlen polgára se érezze magát másodrendűnek. Tartsa és tartassa tiszteletben a kisebbségek jogait anyanyelvükhöz, szimbólumaikhoz, tulajdonukhoz, szülőföldjükhöz.
Klaus Iohannis felszólalásában fontosnak nevezte, hogy Európa “két tüdővel lélegezzen”, egy “nyugati és egy keleti tüdővel” egyaránt. Kijelentette, Európa közös jövője egységének megőrzésében rejlik, amely nem szenvedhet kárt, nem kerülhet veszélybe. Olyan unióra van szükség, amely nem mond le egyetlen állampolgáráról és tagállamáról sem, amely nem enged senkit sem lemaradni. Mint aláhúzta, ennek érdekében a kohéziót meg kell újítani és meg kell erősíteni. Az ugyanis nem csak az újonnan csatlakozott államokat segíti, nem csak a gazdasági lemaradást akarja felszámolni, hanem közelíti a tagállamokat egymáshoz, és nagyobb egységet hoz létre az unió keretein belül.
Románia 2019. január és június között tölti be az unió soros elnökségét.
Ha ez valóban így hangzott el, az felháborító – szögezte le Hollik István az ATV műsorában. A KDNP-s politikus szerint Juncker kijelentése tökéletes példája annak, hogyan gondolkodnak ma Brüsszelben a nyugat-európai politikusok. Mint mondta, szerinte teljes érzéketlenséget mutatnak Közép-Kelet-Európa iránt, egy ilyen kijelentéssel pedig 15 millió magyart sértenek meg. Hollik István közölte, a kijelentést követően bizonyosan jön majd reakció a magyar kormánytól. A kérdésre, hogy ez mi lesz, azt mondta: „biztos, hogy valamilyen eszközzel fogunk élni, ha másért nem, hogy ez az alkoholista brüsszeli vegye már észre, hogy nem lehet ilyet csinálni büntetlenül”. A KDNP-s politikus úgy véli, a fenti kijelentése Junckernek bizonyítja, hogy „tökéletesen alkalmatlan” az EU vezetésére és jól szimbolizálja, mi ma a probléma az egész intézményrendszerrel.
Forrás: HírTV/ATV/MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS