Kaczyński: Lengyelország nem mond le szuverenitásáról

Az uniós jog és a lengyel alaptörvény viszonyáról hozott döntésében a lengyel alkotmánybíróság a Lengyelország szuverenitását veszélyeztető uniós lépésekre reagált, a szuverenitás kérdésében pedig Varsó egy negyedlépésnyit sem fog meghátrálni – szögezte le a lengyel kormánypárt elnöke egy szerdán megjelent interjúban.

A dolog egyértelmű: az uniós jog soha nem élvez elsőbbséget az alkotmányunkkal szemben, az elsőbbség – az alaptörvényt kivéve – csak azokat az ügyeket illeti meg, amelyekben Lengyelország átruházta a hatásköröket az Európai Unióra

– húzta alá Jarosław Kaczyński, lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke a Gazeta Polska konzervatív hetilapnak adott interjúban.

Az uniós tagállamok sem szuverenitásukról, sem a demokráciáról soha nem mondtak le. Természetesen a legfontosabb, a szuverenitásunkat érintő ügyben egy negyedlépésnyit sem hátrálunk meg

– tette hozzá.

Tenni fogjuk a dolgunkat, megvalósítjuk céljainkat, például az igazságügyi reform terén

– válaszolt Kaczyński arra a kérdésre, hogy Lengyelország a továbbiakban mily módon fog védekezni az uniós színtéren. Megerősítette, hogy az igazságügyi reform gyorsítása várható; ennek tervezete már elkészült. Korábbi nyilatkozataiban Kaczyński jelezte: a reform keretében megszüntetik a Brüsszel által bírált fegyelmi kamarát a legfelsőbb bíróságon. A kamara megszüntetése azon követelmények egyike volt, amelyeket kedden az Európai Parlamentben folytatott vitában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismételten megfogalmazott az ülésen szintén felszólaló, a lengyel alkotmánybírósági döntést magyarázó Mateusz Morawiecki kormányfőhöz fordulva. Kaczyński szerint az uniós szervek európai szuperállam létrehozására törekednek.

Egy ilyen, teljesen antidemokratikus, a nemzeteket rangsoroló EU-ban egyes nemzetek – például a németek – szuverén státuszt élveznének, Lengyelország és a lengyelek pedig nem

– mondta. Kaczyński szerint a “szuperállam víziója” a brit kilépést követően vált lehetővé. Arról, hogy az EU-ban fontolóra vették-e Lengyelország “kiszorítását” is, Kaczyński elmondta: nincs lehetősége ellenőrizni az ilyenfajta értesülések valódiságát. Szerinte a lengyel kilépésről olyanok beszélnek, akik kormányváltást akarnak előidézni Lengyelországban.

Azt hiszem, egy kolonizációs forgatókönyvről van szó. Az a törekvés, hogy nálunk vagy akár Magyarországon kormányváltás következzen be, nem öncélú, hanem éppen ennek a (kolonizációs) elgondolásnak az előfeltétele

– fejtette ki Kaczyński. A beszélgetés során érintették a Fit for 55 (Irány az 55) nevű komplex uniós klímacsomagot is. Az Európai Bizottság javaslata egyebek között előirányozza, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költségeit kiterjesztenék a lakossági és a közlekedési ágazatra is. Ez azt jelentené, hogy a háztartásoknak is hozzá kellene járulniuk e költségek finanszírozásához, ami jelentős többletterhet róna az európai családokra. Kaczyński kijelentette: Lengyelország kénytelen lesz felvenni a harcot ezen a területen, különös tekintettel arra, hogy a gázárak emelését célzó orosz lépések radikálisan befolyásolják kontinensünk energiabiztonságát.

Michał Kurtyka klímaügyi miniszter szerdán közzétette a Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztosnak küldött levelét, amelyben sürgős lépéseket szorgalmazott az Európában növekvő gázárak miatt. Többek között a Gazprom orosz gázvállalat domináns pozíciójával való visszaéléseket megakadályozó intézkedéseket kért, valamint annak megvizsgálását, hogy milyen befolyással rendelkezik a befejezés előtt álló Északi Áramlat–2 orosz–német gázvezeték.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka