Pesti Srácok

Egy kaliforniai bíróság átpofozta a zoológiai rendszertant: a poszméhek tulajdonképpen veszélyeztetett halak

Egy kaliforniai bíróság átpofozta a zoológiai rendszertant: a poszméhek tulajdonképpen veszélyeztetett halak

Ezzel a címmel jelent meg a Daily Caller cikke és bármennyire is abszurd az állítás, van benne némi „jogi igazság”. Az amerikai jogrendszer és jogi gondolkodás sok érdekes dologra képes, ez a jogi megoldás pedig nagyon amerikai. A történet még 2019-ben kezdődött azzal, hogy egy ilyesmiben illetékes kaliforniai bizottság megszavazta, hogy négy poszméhfaj (dongó) a veszélyeztetett fajok közé tartozzon.

Ez felbőszítette az állam mandulaiparát képviselő Mandulaszövetséget, amely megtámadta a besorolást, és azzal érvelt, hogy a poszméhek védelme hatalmas pénzügyi terhet ró a növényvédő szereket használó diófélék – úgymint a dió, kesudió, paradió, pekándió, mandula, pisztácia, földimogyoró – termesztőire. Ezentúl ugyanis csak drágább „méhbarát” növényvédő szereket használhatnak és az eddigieknél sokkal jobban vigyázniuk kell a termés betakarításakor, mert még véletlenül sem ölhetnek meg egyetlen dongót sem, ha az veszélyeztetett állat.

Pedig valóban kár lenne értük. Ellentétben a méhekkel, a poszméhek még hűvös, esős, borús időben is repülnek. Felkeresik többek közt a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs, a cukkini virágait. Hozzáférnek azok központi termőrészéhez is, így sokkal tökéletesebb beporzást végeznek, mint a méhek. Munkájuk eredményeként nagyobb, sokmagvú paradicsom, vastagabb falú, egyenletes felületű paprikatermésünk lesz. Még szorgalomban is túltesznek a méheken. Egy-egy dongó naponta mintegy kétszáz háziméh munkáját végzi el.

Ám ez nem hatotta meg a tőkeerős Mandulaszövetséget. Arra kérték a tagjaikat, hogy 100, 500 vagy akár 5000 dollár nagyságrendben adakozzanak az ügy peresítésére és a megfelelő színvonalú jogi képviseletre. (Az adakozók úgyis levonhatják majd az adóalapjukból...) 2020. november 13-án – a jól megfizetett ügyvédeik segítségével – sikerrel is jártak. Akkor a Sacramento-beli városi bíróság úgy döntött, hogy a szóban forgó méhek nem vehetők fel a veszélyeztetett fajokat felsoroló úgynevezett CESA-jegyzékbe. A bíróság arra hivatkozott, hogy a CESA listájára csakis veszélyeztetett madarak, őshonos emlősök, halak, kétéltűek, hüllők vagy növények vehetők fel, de a törvény nem vonatkozik a rovarokra, így a poszméhekre sem.

PestiSracok facebook image

Ám a másodfokon, ezen a héten fordulat történt. Az ezúttal három bíróból álló testület úgy döntött, hogy a Kaliforniában élő négy poszméhfaj technikailag hal, mivel ugyanúgy veszélyeztetettek, mint a halak (vagy valami ilyesmi). A bíróság hozzátette, hogy a jogalkotás története támogatja a törvény liberális értelmezését és ezért a bíróság bármely állatot a veszélyeztetett fajok közé sorolhat. Továbbá: „a fogalomnak a vízi életre való korlátozása a törvény megszorító, nem pedig liberális értelmezését jelenti, ami szintén ellentétes törvények liberális értelmezésére vonatkozó kötelezettségünkkel”. Tanulságos érvelés. Az eredeti törvény szerint egyébként veszélyeztetett faj „az a madár, emlős, hal, kétéltű, hüllő vagy növény olyan őshonos faja vagy alfaja, amelyet elterjedési területe egészében vagy jelentős részében súlyos a kihalás veszélye fenyeget, beleértve az élőhely elvesztését is...”

Ezzel a határozat hatályon kívül helyezte a kaliforniai Mandulaszövetség és más felperesek által 2020-ban indított ügyben elsőfokú bírósági ítéletet, amely akkor még a felpereseknek kedvezett. A szorgos poszméhek a következő jogi „csűrcsavarig” megmenekültek, a földimogyoró és társai pedig egy kicsit drágábbak lesznek Kaliforniában.

Vezető kép: MTVA/Bizományosi/Róka László

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?