Kálmán Olga műsorában terjesztette összeesküvés-elméletét a Sukoró-ügy vádlottja
A sukorói ingatlanpanama másodrendű vádlottja, Császy Zsolt azt állította a Hír TV-ben, hogy Budai Gyula egykori elszámoltatási kormánybiztos hamarabb tudott egy neki (mármint Császynak) írt levél tartalmáról, mint hogy az a nyomozati iratok közé került volna. Ezzel azt sugallta, mintha a politika valamiféle titkos machinációval tört volna az ő és vádlott-társai ellehetetlenítésére. Császy és Kálmán Olga műsorvezető együtt hüledezett ezen a borzalmas „összeesküvésen”. A PestiSrácok.hu megkeresésére Budai Gyula föllebbentette a fátylat a döbbenetes „konspirációról”.
Budai Gyula egy fideszes sajtótájékoztatón belemondta a kamerákba – egy évvel még mielőtt az én e-mailem előkerült volna –, ő tudott róla, hogy ilyen e-mail megszületett. A nyomozó hatóság nem tudott róla.
– nyilatkozta Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt értékesítési igazgatója hétfő este a Hír TV Egyenesen Kálmán Olgával című műsorában. Vagyis ezzel azt sugallta, mintha a fideszes politikus (későbbi elszámoltatási kormánybiztos) valamilyen titokzatos machináció, konspiráció révén hamarabb jutott volna hozzá egy irathoz, mint a nyomozó hatóság. Császy, aki egyébként a Sukoró-ügy másodrendű vádlottja, pontosította is, hogy mire gondol: Budai 2009. november 14-én tartotta a szóban forgó sajtótájékoztatót, ahol utalt arra az e-mailre, ami viszont csak 2010 decemberében került a nyomozó hatósághoz.
Az összeesküvés-elmélet szele teljesen magával ragadta Kálmán Olgát, aki vicceskedve megkérdezte, hogy már az e-mail megírása előtt tudott-e az e-mailről Budai Gyula, de Császy lehűtötte, hogy az már megvolt. Ám a riporter tréfálkozva hozzátette:
Mert akkor az Budai Gyula jövőbelátó képességét bizonyítja.
A Császy által említett 2009. november 14-ei sajtótájékoztató egyébként az interneten bárki által megtekinthető ezen a linken. A sajtótájékoztatón egy olyan mondat hangzik el Budaitól (a videón 11:34-től), amire Császy gondolhatott:
Császy Zsoltnak az a felelőssége, hogy miután nem megfelelő vagyonértékelés készült Sukoró vonatkozásában, az ő utasítására – de ezt nem ő találta ki – elkészült az a vagyonértékelés, amely alapján a csereszerződés megkötésre került.
Megkeresésünkre Budai Gyula föllebbentette a fátylat Császy Zsolt irgalmatlan összeesküvés-elméletéről. Eszerint ő az MNV alatt működő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellenőrző bizottságának ellenzék által delegált tagja volt 2006 és 2010 között, és ezen minőségében a Sukoró-ügyben keletkezett minden iratba betekintési jogosultsága volt. Amivel élt is. Egyébként már 2008-tól, a botrány kirobbanása után kiemelten foglalkozott a témával, és rendszeresen betekintett az iratokba. Ennek eredménye az a mondat is, amelyre Császy Zsolt az érdekes elméletét építette.
Érdekességként: az ominózus sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy Császy 2009-ben 6,5 millió forintot kapott, mikor átszervezés címén megszűntették a hivatalát az MNV-nél. De a tájékoztatón arról is beszélt Budai és Balsai István akkori fideszes politikus, jelenlegi alkotmánybíró, hogy a Sukoró-ügyben Császy csak a felelősségi lánc végén van, és Bajnai Gordon vagy Oszkó Péter volt pénzügyminiszter téved, ha Császyt teszik meg bűnbaknak. Ismert, Sukoró-ügyben másodfokon, nem jogerősen még ezt a „bűnbakot” Császyt, illetve az MNV volt vezérigazgatóját, Tátrai Miklós elsőrendű vádlottat is felmentették a vádak alól.
A Hír TV-ben egyébként Császy arról is beszélt, hogy „politikai játszmák eszközévé vált” az elmúlt években. Kálmán Olga azt kérdezte tőle, a moszkvai kereskedelmi kirendeltség (Kerki) esetében is volt-e olyan, mint amiről a Sukoró-ügynél Császy és Tátrai is beszélt: hogy ha valami rosszat, terhelőt mondanak Gyurcsány Ferencre, akkor „könnyebb lett volna az életük”. Császy erre azt állította, már az első gyanúsításnál volt ilyen, amikor a nyomozók azt kérdezték tőle, kinek volt a bűnsegédje.
Na most hát ez nem egy ilyen játék, hogy én találjam ki, hogy kik az elkövetők, kik a bűnözők. Viszont van benne egyfajta nyomásgyakorlás: ha az ember kitalál valamit, egy szép történetet, legyen az nokiás doboz, legyen az bármi, akkor arra hálás közönség az ügyészség bizonyos esetekben.
Itt Kálmán Olga közbekérdezett, hogy volt-e ennél konkrétabb utalás.
Nem kell ehhez konkrét utalás, hát az egész szövegkörnyezetbe, az egész társadalmi helyzetből, ahol különböző cikkek jelennek meg, amelyek nem a tényeket hozzák le, hanem a nyomozás bizonyos állásáról hoznak le bizonyos iratokat, adatokat, amire mi nem tudunk válaszolni, hiszen az iratokhoz nem férünk hozzá, majd a pereket meg eldugják itt-ott – most is Szegeden mentettek fel bennünket –, ahol lehetőségünk van válaszolni, de ezeket a válaszokat már nem szokták lehozni. Tehát van egy olyan beállítás, egy társadalmi torzítás, amiben nagyon nehéz életben maradni, dolgozni, és az egész mind azt sugallja, hogy ha mi kiszolgáljuk ezt a társadalmi elvárást, amit mesterségesen, hamis információkkal keltenek, akkor megúszhatjuk a büntetőeljárást.
Ezután Császy Zsolt arra panaszkodott, hogy megnehezítik a védekezéshez való jogukat azzal, hogy vidéki bíróságokra kell járniuk...
Kifárasztja az embert, plusz pszichikai terhet jelent. Ráadásul a nagyközönség is kevésbé értesülhet arról, mi történik a tárgyalótermekben. hiszen a sajtónak sokkal nehezebb megjelenni Debrecenben, Kaposváron, mint Budapesten.
A Kerki-ügy kapcsán azzal mentegetőzött, hogy nem volt szabadpiaci ára az épületnek, mivel szabadpiacon nem értékesíthették, az orosz államnak vevőkijelölési joga volt, ráadásul a telek is orosz kézben volt. Ezután Császy az ügyészség által felkért (a Kerki-ügy mellett a Sukoró-ügyben is eljárt) ingatlanszakértőket ekézte, akiknek szerinte semmilyen nemzetközi tapasztalatuk nem volt az ingatlanforgalmazásban. Császy azt állította, hogy ez a cég a moszkvai ingatlanra úgy adott szakvéleményt, hogy az épület fölmérését be sem tudták fejezni, mivel kidobták őket az épületből. Később a szakvéleményt visszavonták, a bíróság által fölkért szakértő pedig kimondta, hogy az épület szabadpiaci árát nem lehet meghatározni. A műsorban szóba került a januárban létrehozott Nemzeti Bilincs Jogvédő Egyesület, amelynek Császy az elnöke, az alelnökei pedig Herényi Károly, illetve a Kerki-ügy elsőrendű vádlottja, Székely Árpád volt moszkvai nagykövet. Az MNV egykori értékesítési igazgatója közölte: próbálják összegyűjteni a hasonló eseteket, vagy hogy milyen „tévedések” fordulnak elő rendszerszinten. Meghívtak „sorstársakat”, például Hunvald Györgyöt, vagy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorát, „hogy meséljék el a maguk kis történetét”.
Ezeket megpróbáljuk lexikálisan összegyűjteni, hogy a későbbi, tudományos igényű munkákhoz, feldolgozásokhoz segítséget tudjunk nyújtani. Meggyőződésem, hogy ezeket a pereket később fel fogják dolgozni.
Vezető kép: Hír TV
