Pesti Srácok

Kanadában befagyasztják a tüntetők bankszámláit – Jön a szükségállapot

Kanadában befagyasztják a tüntetők bankszámláit – Jön a szükségállapot

Így működik egy mintademokrácia. Kanadában már korábban "demokráciaellenesnek titulálták" a korlátozások ellen tüntető kamionosokat, most azonban súlyosabb lépésre szánta magát Trudeau kormányzata: az észak-amerikai országban szükségállapotot hirdetnek, és befagyasztják a demonstrálók bankszámláit.

Egy hónapra országos szükségállapotot hirdetett ki Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a koronavírus-demonstrációk miatt, amelyek megbénították az ország fővárosát, Ottawát, valamint korlátozták az Egyesült Államokkal való kereskedést az utóbbi két hétben – írja az Index.

– mondta beszédében a kormányfő a demonstrációkra utalva, majd bejelentette, hogy szükségállapotot vezetnek be, amelynek részeként – ha kell, akkor erőszakkal – feloldják a körülbelül 400 kamionból álló blokádot a fővárosban és a határátkelőknél, valamint befagyaszthatják a demonstrációkban résztvevők bankszámláit is. A miniszterelnök szerint erre azért van szükség, mert a demonstrációk ellen a rendfenntartók már nem tudnak máshogy fellépni. A szükségállapot bevezetése által a szövetségi kormány rendkívüli jogköröket kap, amelynek értelmében akár erőszakot is alkalmazhatnak a közrend visszaállításához, valamint betilthatják a gyülekezést és korlátozhatják az utazást az ország bizonyos területei közt.

PestiSracok facebook image

A most érvénybe léptetett Emergency Act nevű törvényt 1988-ban dolgozták ki, és azóta még nem alkalmazták. Ehhez hasonló erősségű veszélyhelyzetet legutóbb Justin Trudeau édesapja, Pierre Elliott Trudeau rendelt el miniszterelnökként több mint fél évszázada, az 1970-es quebeci terrortámadások miatt, akkor még egy másik törvényre (War Measures Act) hivatkozva. Néhány kritikus szerint Justin Trudeau korábban nem lépett fel kellő határozottsággal a demonstrálók ellen. Baloldali körök már arra is felszólították, hogy vesse be a hadsereget a tüntetőkkel szemben. A miniszterelnök korábban és most is azt mondta, hogy ezt nem fogja megtenni, hangsúlyozta viszont, hogy a rendőröknek joguk lesz lefoglalni a blokádot fenntartó kamionokat. Justin Trudeau azt is közölte, hogy a kormány hamarosan egy külön program keretében kártalanítja majd azokat a vállalkozásokat, amelyek az ottawai blokád miatt pénzügyi veszteségeket szenvedtek el.

Forrás: Index; Fotó: LARS HAGBERG/AFP

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.