A kellemetlenné vált TTIP-t már az amerikaiak is jegelnék, a Kanadával köttetendő szabadkereskedelmi egyezményt viszont már október 27-én aláírnák a felek. Míg Cecilia Malmström, az unió kereskedelmi biztosa kampánykörútjának hazai állomásán a kormányt igyekszik meggyőzni az egyezmény előnyeiről, civilek arra hívják fel a figyelmet, a nagyvállalatoknak mindegy, melyik egyezményen keresztül tartják sakkban az unió tagállamait. Portálunk kérdésére kiderült, uniós körökben felmerült a CETA ideiglenes hatályba léptetése is, így hazánkat annak ellenére perelhetnék a nagyvállalatok, hogy alá sem írtuk az egyezményt. A civilek demonstrációján megjelent Schiffer András szerint az amerikai nagyvállalatok részt fognak kérni az európai jogalkotásból, ugyanis jól látható, a multinacionális cégek szerte a világon a demokratikusan megválasztott kormányok elé akarnak kerülni.
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet egy szimbolikus CETA-kalapáccsal tüntetett ma a Parlament előtt az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény ellen. Az esemény apropóját Cecilia Malmström, az Európai Unió kereskedelmi biztosának látogatása adta, aki a napokban a CETA-val kapcsolatos magyar álláspont kialakításáról tárgyal a hazai döntéshozókkal. A zöld civil szervezetek azt várják a politikusoktól: Magyarország utasítsa el az ország önrendelkezését és az állampolgárok érdekeit súlyosan veszélyeztető CETA-t.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Emlékezetes, korábbi cikkünkben arról írtunk, miközben az EU és az USA között köttetendő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) a kritikák kereszttüzébe került a génmódosított élelmiszerek behozatala és a tagországok törvényeit kikerülő független bíróságok felállításának terve miatt, addig a Kanadával folyó szabadkereskedelmi tárgyalások (CETA) zavartalanul folynak. A portálunknak nyilatkozó civil szakértő arról beszélt, a multicégek jogászainak volt ideje kitanulni, hogyan perelhetik dollármilliárdokkal az akadékoskodó országokat, és miként lehet elképzelhetetlen bevételekre szert tenni egyetlen kapavágás nélkül, pusztán pereskedéssel. Azokban az országokban, ahol előnytelenül kötötték meg a kétoldalú gazdasági szerződéseket, a törvénykezés és az ítélkezés is megbénult, mert a döntéshozók nem akarnak Mexikó sorsára jutni, amely csak eddig 200 milliárd dollárt fizetett nagyvállalatoknak kártérítés címén.
Szabadkereskedelmi érdekek mindenek felett
Farkas István a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke az eseményen elmondta, Cecilia Malmström azért érkezett hazánkba, hogy meggyőzze vezetőinket, szükség van a szabadkereskedelmi egyezményre, a környezetvédő-, és civil szervezetek szerint ugyanakkor az egyezmény veszélyezteti Magyarország szuverenitását, és az emberek érdekeit. Felidézte, a júniusban elfogadott parlamenti határozat szabályozza, milyen szabadkereskedelmi egyezményeket fogadhat el az ország, a CETA viszont több ponton ellentétes ezzel a határozattal. Farkas István hangsúlyozta, a CETA révén a szabadkereskedelmi érdekeket fölé lehet emelni a környezet-, és fogyasztóvédelmi érdekeknek. Az egyezmény elfogadásával Magyarországnak az Alkotmányban is rögzített GMO-mentessége is veszélybe kerülhet. Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse arról beszélt, aggódva figyelik, hogy az egyezmény szövege tartalmaz egy un. befektetői bíróság létrehozását is, ez az EU-n kívüli jogrendet hozna létre. A nagyvállalatok az elmaradt haszon érdekében indíthatnának pereket, azon kormányok ellen, akik a környezet vagy az egészség védelmét fontosnak tartják. Hangsúlyozta, azt szeretnék elérni, hogy a magyar kormány, a magyar országgyűlés mondjon nemet a CETA-ra, és a tárgyalások során akadályozzák meg annak ideiglenes hatályba lépését is. Ennek érdekében egy online petíció is indul, hogy a társadalom tagjai is tiltakozhassanak.
Nem szeretnék, hogy multinacionális vállalatok uralják Magyarországot
– jelentette ki.
Egérút az USA nagyvállalatainak
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke portálunk kérdésére elmondta, bár Kanada és az EU között köttetne meg ez az egyezmény, ezt olyan multinacionális cégek is használhatnák jogalapnak mondjuk Magyarország perlésére, amelyek Kanadában rendelkeznek telephellyel, például a Monsanto, vagy a Nestlé. „Ez egy egérút az USA nagyvállalatainak” – tette hozzá.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Farkas István kifejtette, a Nestlé egyes egészségügyi rendelkezések miatt perelhetné hazánkat, amilyen a csipszadó, ha emiatt a befektetése kevésbé lenne nyereséges. Felidézte, Ausztráliát a Philip Morris perelte be egy szingapúri szabadkereskedelmi egyezményen keresztül.
Ezek az egyezmények az egész világot behálózzák, és sok lehetőséget biztosítanak a nagyvállalatoknak
– hangsúlyozta.
A TTIP kellemetlen lett, de a CETA-t áterőszakolnák
Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse portálunknak úgy nyilatkozott, abban bíznak, Cecilia Malmström megérti, hogy Magyarországon van ellenállás a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban, és nem áll érdekünkben egyik egyezmény megkötése sem. Mint fogalmazott, „átlátunk a szitán”, hiszen a szerződések csak a nagykereskedelmi cégek érdekeit szolgálják. Hozzátette, a TTIP kiszivárgott dokumentumai után olyan nagy volt a felháborodás, hogy nem is csoda, hogy megrekedtek a tárgyalások. Ugyanakkor az Európai Bizottság már október 27-én szeretné aláírni a kanadai miniszterelnökkel a CETA-t. Bár az aláírás után az Európai Parlament asztalára kerül az egyezmény, annak szövegéhez már nem lehet hozzányúlni. Viszont a dokumentumon világosan látszik, hogy a civil-, és zöld szervezetek tiltakozása valóban megalapozott.
Akkor is perelhetnének, ha alá sem írtuk
Tömöri Balázs elmondta, bár minden egyez nemzetállamnak vétójoga van az egyezménnyel szemben, van egy olyan kezdeményezés is, hogy ne kelljen megvárni, míg mindannyian áldásukat adják rá, hanem már előzetesen hatályba léphessen. Ennek eredményeként úgy indíthatnának a befektetők választottbírósági pereket hazák ellen, hogy a parlamentünk nemet mondott az egyezményre.
A Greenpeace kampányfelelőse a TISA – azaz a szolgáltatás-kereskedelmi egyezmény– nemrégiben kiszivárgott tervezetével kapcsolatban elmondta, az alkalmas lenne a párizsi klímacsúcs eredményeinek megakadályozására. Példaként említette, hogy egyes szolgáltatási szektorok liberalizációját követően az úgynevezett racsnizár-záradéknak köszönhetően nem lehetne a folyamatokat visszafordítani. Az az állam, aki egyszer az ivóvíz-szolgáltatás liberalizációját meglépte, az nem léphetne vissza. Az energiaszektor liberalizációja után nem lehetne az energiahordozók között károsság alapján különbséget tenni, a kátrányhomokot, vagy az olajpalát nem lehetne a károsságuk alapján szankcionálni, holott még más fosszilis üzemanyagoknál is károsabbak.
A szuverenitásunk megőrzése érdekében kulcsfontosságú, hogy ellenálljunk
Schiffer András LMP-s politikus portálunk kérésére elmondta, a Fidesz álláspontja a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban meglehetősen következetlen. Hozzátette, júniusi határozati javaslatának elfogadásakor úgy tűnt, a kormányoldal többsége világosan látja, a magyar szuverenitás megőrzése és a jövő generációk szempontjából kulcsfontosságú, hogy ellenálljunk a nagyvállalatok nyomulásának. Véleménye szerint ugyanakkor mind a külügyi apparátuson, mind a Fidesz frakción belül láthatóak a nagyvállalatok lobbistái.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A politikus arról is beszélt, az USA-ban jelenleg taktikai okokból jegelik a TTIP-t. Donald Trump egyfajta megfontolásból ellene van a szabadkereskedelmi egyezményeknek, a népszerű demokrata politikus, Bernie Sanders hasonlóképpen ellenzi ezeket az egyezményeket. Hillary Clinton ugyanakkor egyelőre kivár, és kérdés, esetleges elnökké választása esetén a CETA elfogadása után nem melegítené –e föl az a TTIP tágyalásokat.
Ellenőrizetlenül polcainkra kerülhet bármi
Schiffer András portálunknak hangsúlyozta, véleménye szerint Magyarország alkotmánya nem nyújt kellő a GMO-k ellen, ezért szükséges minden lehetséges politikai szinten nemet mondani a CETA-ra. Az uniós környezetvédelmi jognak az az alapelve, hogy nem lehet egy élelmiszert, vagy bármilyen vegyi anyagot, gyógyszeripari terméket polcra tenni, amíg meg nem bizonyosodtunk róla, hogy az nem ártalmas. Az észak-amerikaiak és a kanadaiak is a kockázat alapú megközelítést vallják, mindent a piacra lehet dobni amíg valaki nem igazolja, hogy az káros az egészségre. A CETA-nak köszönhetően a GMO-s termékek egy jó részét be lehetne hozni Magyarországra. A politikus hangsúlyozta, ha csak ideiglenesen is, és egyelőre csak Kanada irányából megnyílik ez a csap, továbbá nem beszélhetünk majd GMO-mentességtől Magyarországon.
Világosan kell látnia a Fidesznek és a Kormánynak, hogy ha ma valami ma a nemzeti szuverenitás kérdése, akkor az ezeknek a szabadkereskedelmi egyezményeknek a megakadályozása. Az amerikai nagyvállalatok részt fognak kérni az európai jogalkotásból, ugyanis jól látható, a multinacionális cégek szerte a világon a demokratikusan megválasztott kormányok elé akarnak kerülni
– hangsúlyozta Schiffer András.
Malmströmnek mennie kell
Schiffer András hangsúlyozta, jelenleg „egy feladatunk lenne: Cecilia Malmströmnek világosan meg kell üzenni, hogy nem kérünk belőle, és távoznia kell a hivatalából”. Ne legyen az európai uniónak olyan biztosa, „aki pofátlanul közölte az európai emberek arcába”, hogy ő nem tartozik elszámolással, mert őt nem az európai emberek választották. „Ilyen európai biztosnak nincs helye az európai bizottságban” – jelentette ki az LMP politikusa.
No gallery template found!Forrás: GreenPeace.hu/PestiSrácok.hu
Kezdőkép/galéria: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS