Azzal kezdődött, hogy kiszárad a Pó, és aggódhatunk a parmezán sajtért. Aztán sorban jöttek a cikkek a magyarországi súlyos aszályról, és ez esetben még inkább van miért aggódnunk, mert parmezán nélkül még csak-csak ellehetünk valahogy, de víz és gabona nélkül a döglesztő kánikulában már jóval körülményesebb az élet. Ha nem helyezzük vissza a régi szellemi alapokra a mezőgazdaságunkat, akkor záros időn belül elfelejthetjük az Alföldet mint gabonatermő vidéket, aztán jön mellé a többi tájunk is. Elő a turbánokkal, tevére, magyar!
A Földközi-térségben az elmúlt 60 évben 19 millió hektár szántóföldet hagytak fel; ez Olaszország esetében például a mezőgazdasági területek lefeleződését jelenti ezen idő alatt. A sokat emlegetett klímaváltozás és felmelegedés mellett komoly baj a természet emberi keretek közé szorítása is, és az ezekből fakadó, egyre kínzóbb vízhiány. A gabonatermesztés Dél-Európában már jelentős mértékben ellehetetlenült, most következünk mi. A folyamat nyertesei rövidtávon az Északi- és a Balti-tenger mentén fekvő országok lehetnek, de józanul belátható, hogy nem jó, ha a szubtrópusból és a sztyeppéből sivatag lesz, a mérsékelt égövből szubtrópus, a tajgából pedig mérsékelt égövi gabonatermő központ.
Az, hogy a sivatagosodás terén Dél-Európa után mi jövünk, sajnos nem költői túlzás, hanem az Alföldön a gazdák által már sok-sok éve érzékelt valóság. Az idei aszályos év sok mindenkinél beteheti a kaput; az elviselhetetlen hőség, a silány terméshozamok és a várható jókora árnövekedés komoly türelempróba lesz a gazdáktól a fogyasztókig mindenkinek. A gazdák eddig 230 ezer hektárra jelentettek aszálykárt, és akkor még nem beszéltünk a brutálisan emelkedő műtrágya- és üzemanyagárakról.
Kérdés, hogy a gazdákat kártalanítani kénytelen és az inflációval amúgy is küzdő állam türelme meddig tart. Vagyis mikor hajlandó az állam végre megoldani a bajt a tologatása helyett.
Összeaszalt Magyarország
A rendesen várható csapadékmennyiség ötöde esett le Békés megyében az év első felében. Az embermagasságban benőtt szántóföldeket hiába keressük az Alföldön: a vízhiány miatt jellemzően térdig, legfeljebb derékig ér a búza, ugyanakkor máris megindult az aratás, mert a hőség miatt beérett – lehet, hogy fel sem fogja tudni szedni a kombájn. Ugyancsak nem tudott megnőni a kukorica és a napraforgó; utóbbit volt, ahol kitárcsázták, mert tönkrement, nem lehetett betakarítani. A terméshozam gabonafajtától függően harmada-negyede lesz a megszokottnak. Ezt a sokéves átlagot meghaladó terméshozamok mellett is több évig tart majd pénzügyileg kiheverni a gazdáknak, csak éppen nem sok reményük van ilyen hozamokra a jövőben.
A mély gyökereket eresztő, rendkívül igénytelen invazív gyom, a selyemfű vagy vaddohány elsárgulva kókadozik, az ugyancsak nem túl kényes akácfa sárga leveleket hullajt júniusban. A Dunántúlon csapadéktöbblet is előfordul, de összességében ott sem esett még le az éves mennyiség fele, az Alföldön viszont súlyos szárazság tombol. A Tisza és a keleti folyók vízállása rekordalacsony vagy aközeli, a talaj felső egy méteres rétegéből nagyjából 130 milliméter víz hiányzik a telítettséghez képest, ennek megfelelően a talajnedvesség is kritikusan alacsony. A Duna–Tisza közén az éves csapadékmennyiség negyede érkezett meg fél év alatt, a Tiszántúlon viszont csak a hatoda.
A mai Magyarország olyan a 200 évvel ezelőttihez képest, mintha egy aszott mazsolát hasonlítgatnánk a lédús szőlőszemmel.
Önsorsrontás: level végtelen
Mindeközben a részlegesen enyhe aszállyal sújtott bajai, bácsalmási és jánoshalmi járásokban első fokozatú belvízvédelmi készültséget hirdetett az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. Ilyen akkor van, ha a belvizek nem tudnak elszivárogni a talajba, és azt jelenti, hogy a levezető csatornáknak befogadóképesnek kell lenniük. Az egész ország fulladozik a kánikulában, a fél ország szörnyen aszalódik a vízhiánytól, a vízügy pedig minden erejével eltüntet minden pici víztöbbletet.
A magyar vízügyeseknek még nem szóltak, hogy a víz lesz a XXI. század legfontosabb stratégiai kincse.
Emelkedik az átlagos hőmérséklet, süllyed a talajvízszint, kiszárad a termőtalaj, amelynek a monokultúrás termesztés miatt amúgy is drámaian lecsökkent a tápanyagtartalma és vegyszerekkel is egyre durvábban szennyezett. Aztán ha jön végre egy rendes eső, vagy némi pluszvíz a folyóinkon a hegyekből, ne adj Isten belvíz bukkan fel valahol, akkor a magyarországi vízügy azonnal igyekszik azt eltüntetni, levezetni. Ki az országból a vízzel mielőbb! Hát minek az nekünk?
Magyarország évente három Balatonnyi víztömeget veszít el, mindezt azért, nehogy a tájban „hívatlanul” megjelenő víz megzavarja a szántóföldek használatát.
A lehető legtöbb területet szántóföldnek nézik nálunk csak azért, mert be lehet szántani. Nézzünk rá Magyarország aszálytérképére! Kiterjedt vörös és narancssárga foltok olyan vidékeken, amelyeken átfolyik a Tisza és számos egyéb kisebb folyó. A Tisza partján dúló, mesterségesen előidézett aszály rokonítható az Asszuáni-gáttal elsivatagosított Nílus-parttal.
Ott is emberi irányítás alá kényszerítették a korábban a természet által szabályozott áradásokat, aztán rövid mezőgazdasági fellendülést követően összeomlott a Nílus ökorendszere, elsavasodott és kiszáradt a talaj, mérgező műtrágyával kellett pótolni a korábban az áradásokkal érkező iszapot, óriási károkat szenvedett a folyó élővilága és a halászat.
A vízügy fő ellensége: a víz
A víztöbbletünk jellemzően a hidegebb hónapokban érkezik, így csak kevés párolog el belőle, a talajba pedig nincs ideje beszivárogni, mert vízügyes „szakembereink” gyorsan eltüntetik az országból. A vizet tárolhatjuk folyóvizeinkben és tavainkban, a talajvízben, a talajrétegekben, elpárologva a tájaink fölötti levegőben, az erdőkben és növénytakaróban, sőt még az állatokban is. Ami ősztől tavaszig megjön, azt a felsorolt módokon „eltárolhatnánk” a forró nyárig, amikor szó szerint életmentő lehetne. Ahol azonban szórványosan már vadállatok pusztulnak szomjan, ott elég egyértelmű, hogy nagy a baj. És nem a Szaharáról vagy az új-mexikói sivatagról van szó, hanem Magyarországról.
Ha nem eltüntetnénk, hanem megtartanánk a vizet, akkor nyáron nemcsak a szikes földet hordaná a szél, hanem ilyenkor is lenne honnan párolognia a víznek (például a tavaszig megtöltött árterekből és árvízvédelmi víztározókból), ez hűtené a mikroklímát is, és nem lenne ilyen rettenetes hőség meg alacsony páratartalom sem.
Szén-dioxid-kvóták ide vagy oda, helyes táj- és vízgazdálkodással pár éven belül érezhetően mérsékelhetnénk a klímaváltozás hatásait. A megoldást nem az újabb csatornák és nem is az egyre intenzívebb öntözés jelenti, mivel maga a víz tűnik el, illetve a vízgazdálkodásunk tünteti el. Azaz hiába akarunk többet öntözni, ha hamarosan nem lesz mivel. A hajózhatóság végett kiegyenesített és kibetonozott folyóink visszaszabályozása, a régi vizes élőhelyek és árterek visszaállítása lenne a megoldás, hogy a táj sokkal nagyobb hányadát tegyék ki a vízfelületek.
Ez helyrebillentené a vízmérleget, új erőt adna az élővilágnak, beleértve a mezőgazdaságot, mérsékelné a nyári kánikulát, ráadásul a hirtelen jövő árvizek ellen is védelmet nyújtana, mert lenne hová szétteríteni a víztöbbletet.
A leigázott gyarmat visszaüt
Mostanra túlmodernizáltuk, teljesen leigáztuk a tájat, és ez elkezd durván visszaütni, mert semmit sem lehet következmények nélkül gyarmatosítani. Ha ezt joggal a Nyugat fejéhez vágjuk migrációs ügyben, akkor nekünk is tudatosítanunk kell a tájgazdálkodás terén. Az ország minden szegletét – legelőket, gyepeket, ártereket, erdőket – beszántottuk, megműveltük, ráadásul óriási részarányuk van a nagytáblás monokultúrákat telepítő hatalmas agrárcégeknek, agrároligarcháknak. Nekik persze az a jövedelmező, ha minél nagyobb területen termesztik ugyanazt a növényt, mert akkor a vegyszerezés és a betakarítás is nagy területen mehet ugyanazzal a technológiával és beállítással, költséghatékonyan; a környezeti károkkal nem törődnek.
A nagytáblás monokultúrák vidékén elveszik a szegélyhatás, azaz a különböző művelési ágak és vegetációk (szántóföld, rét és legelő, erdő, ártér, vizes élőhely) sűrű találkozási vonalai, amelyeken a leggazdagabb és legsokoldalúbb az élővilág. A monokultúrák kitettebbek a kártevőknek, mint a kistáblás gazdálkodásban termesztett növények, ezért sokkal több mérgező vegyszeres kezelést igényelnek, ami kötelező elemmé vált az agrárcégeknek, és hatalmas haszon a növényvédőszereket meg ezekhez igazított túlnemesített vagy akár génkezelt vetőmagot árusító cégeknek. Nem utolsó sorban a gyógyszercégeknek is sokat hoznak a konyhára a vegyszerekkel megbetegített emberek. Az egyre nagyobb és nehezebb, mára akár több tíz tonnás mezőgazdasági gépek iszonyúan tömörítik és ezzel tönkreteszik a talajt, mintha nem lenne elég, hogy a műtrágyázás és vegyszeres növényvédelem megmérgezi, a vízügy pedig elsivatagosítja. Persze a felismerés nem megy hamar, a tendenciózusan csökkenő terméshozamok mellett kell még néhány az ideihez hasonlóan katasztrofális év, mire az agrároligarchák rájönnek, hogy vége a gabonabánya-üzemmódnak.
Szép és nemes terv, hogy kivárjuk azt a 150–200 évet, amíg a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása miatt helyreáll a rend, ám ha tényleg szeretnénk még itt ennyi időt kivárni, ahhoz teljesen újra kell gondolnunk, és a természet törvényeihez kell igazítanunk a létezésünket a teremtett tájban. Másik lehetőségként szomjan is pusztulhatunk mosdatlanul az elviselhetetlen hőségben.
Kiss Pista
2022-07-06 at 23:21
Építsünk be inkább minden termőföldet gyárakkal, és együk meg a vasat, meg az akkukat. igaz hű elvtársak?
Lényeg hogy a gyárak épüljenek, ha éhen szomjan is halunk, GYÁRAK AZÉRT LEGYENEK.
Fecóka
2022-07-06 at 23:16
Nagyon fontos lenne hogy a vízgazdálkodást ne 5 diplomás nyakkendősök szabályozzák be, hanem értelmes józan paraszti ésszel megáldott a szakmában dolgozó emberek.
De amíg ez nem történik meg, ami a nyuszik országában ez könnyen lehetséges, a saját sírunkat ássuk újra és újra.
Persze a mindenféle multi kulti gyáraknak adjuk a vizet gondolom szinte ingyen, a napi több tízezer m3-t vagy kitudja még mennyit, ahelyett hogy rájönnénk az akkumulátort és az autót nem lehet megenni.
Szijjártó Úr erre is gondolhatna, francba a multi kultizással már.
A mezőgazdasággal is kellene már foglalkozni. Kutak fúrása stb stb.
De lehet itt beszélni. PS meg nyugodtan töröld úgy is bántja a csőröd az igazság. Szólás szabadság igaz?
id Kiss László
2022-07-06 at 16:06
“…Szabolcsba markoljatok már bele a földbe: homok… nem zsíros jó föld……” AZÉRT MERT TENGERFENÉK VOLT…” ÉRTSD Krisz írását – 26500 évente a föld – mint amit tudunk tavasz nyár ősz tél – váltakoznak – nem kell félni alkalmazkodni – túlélni – tudni kell ember!
id Kiss László
2022-07-06 at 15:47
“…Ez pedig csak a víz visszatartásával lehetséges, a folyószabályozás előtti mocsarak, lápok és erősen kanyargós folyók is ezt tették, de kisebb volt a megművelhető terület a mai nagyobb lakosságot képtelen lenne ellátni, jelen körülmények között a vizet visszatartani duzzasztással a legcélszerűbb….” EZ SEM IGAZ! Mert ahogy valódi őseink a területet növelték a hegytetőkön, most nekünk ugyan az a feladatunk lent a tövénél, és mivel itt henceg mérnöki szakmájával azt már nem árulom el, hisz nekem nincs diplomám!…. hogyan – tudja azt ön jól ha jó szakember!!!!! – Izrael és csepegtet – hát persze, amikor méteres átmérőjű csővőn lopja a magyar vizet, – vagy fizet érte? KI TUDJA? Írja le nekem!
id Kiss László
2022-07-06 at 15:37
Orientál
2022-07-04 at 15:30
Amikor ide a Kárpát-medencébe jöttel őseink akkor nagy területeken voltak mocsarak.
EZ NEM IGAZ! Mert úgy-tudom, hogy tenger és Pannon-tengernek nevezték, akkoriban perem gazdálkodás folyt, aminek nyomait a hegycsúcsokon ma is láthatjuk – ennyi és semmi több – ja még annyi – a tengerből csak a Balaton maradt!
A vizes mérnök
2022-07-06 at 07:49
Kamcsatkának üzenem, tök mindegy, hogy csepegtető öntözést, hidrokulturás alkalmazunk, vagy felszíni öntözést alkalmazunk, a lényeg hogy legyen víz!!! Ez pedig csak a víz visszatartásával lehetséges, a folyószabályozás előtti mocsarak, lápok és erősen kanyargós folyók is ezt tették, de kisebb volt a megművelhető terület a mai nagyobb lakosságot képtelen lenne ellátni, jelen körülmények között a vizet visszatartani duzzasztással a legcélszerűbb.
Bokohillnek üzenem tanuljon meg olvasni, Bös-Nagymaros és csak Nagymaros között van némi különbség!!!
Hesslerezredes
2022-07-05 at 16:21
Széchenyiig az egész Tisza-völgy és a Tiszántúl nagyobbik része: egyetlen hatalmas mocsár volt.
Ahol főleg legeltető állattartás zajlott (meg ahol el lehetett bújni tatár, török, német elől).
Amikor rendezték (???????) a Tiszát, akkor kezdett terjedni ott a gabonatermelés, ami egyébként a népesség növekedését is segítette.
Az a helyzet, hogy normális vízgazdálkodás – azaz a rendezés előtt állapothoz való visszatérés – nem tartana el, csak kb. 5,5 millió embert ezen a területen, amit ma csonkaMagyarországnak hívunk.
Egyébként hosszú évek óta ez a cikk a legfontosabb (és egyébként kiváló) írás, amihez tízezres nagyságrendben kellene hozzászólni, nem az orosz-ukrán csihipuhihoz – mert ez a legfontosabb kérdés, nekünk, mai magyaroknak!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Bukohill
2022-07-05 at 14:54
Mindig elcsodálkozom, amikor magukat komolynak képzelő emberek képesek olyan marhaságokat előadni, hogy egy gát Nagymarosnál segít a Szigetköz vízpótlásában. Visszaduzzaszt százötven kilométert, ugye? Ahhoz egy völgyzárógát is kevés lenne. Nincs egy kis gond a matekkal? Meg úgy általában?
Természetesen az emberek hibája az aszály, semmi köze hozzá az ártereket, és az ártéri gazdálkodást felszámoló folyószabályozásnak, és a vizesek vonzódásának a megalomán tervekhez.
A Szigetköz vízpótlása ma is megoldott lenne, ha elmebetegek nem kötnek hülye szerződést a Csehszlovákokkal, mert akkor ma is ott folyna a Duna.
Halvány kiegészítő segédfogalmuk sincs a helyes vízgazdálkodásról, kizárólag vízlépcsőben képesek gondolkodni, ha tehetnék, akkor az emeletre is azon mennének.
Kristóf kolléga két éve részletesen leírta, milyen vízgazdálkodást folytattak őseink a Duna árterein. Gondoskodtak az ártér és a folyó állandó kapcsolatáról, hogy ne alakuljanak ki pangó vizek. Legalábbis addig – ameddig tehették, mert Mária Terézia feltöltette a partokat, hogy a bánsági búzát hajón Bécsbe vontathassa. De a vizeseknek nem kell ilyesmihez érteni, elég nekik az (ezerkilencszáz)húszas évek orosz tervgazdaságának a színvonala.
kamcsatka
2022-07-05 at 08:24
a vizugyesek 90%a a 19.szazadban él agyilag. Izraeltol kell megtanulni hogyan kell a sivatag ellen kuzdeni… egy biztos, nem a vizelvezetessel, kotrással es felszini öntözéssel boldogulnak… hanem csepegteto ontozessel, hidro kulturas zoldsegtermesztesselés a szennyvizek 80%át visszatisztitjak annyira, hogy AZZAL ontoznek, nem ivóvízzel, kútból, vagy felszini vízből…
itt bmeg furhasson mindenki kutat, tarozot mindenhova, lehetoleg helyi patakokra, hpgy a helyi polgarmester csavargassa a zsilipet, majd o tudja..
ANYÁTOK bmeg.
moliere
2022-07-04 at 23:41
pappppppppp
Hát akkor így (is ) történik.
A lelkiző sztorid is engem igazol. Séróból. 😀
Rám haragszol? Ja. Mert rám könnyebb. 12 éve nem változott ez a dolog, csak romlott. De rám haragudj, te gyöpagyú tulok!
A vizes mérnök
2022-07-04 at 23:35
Antónia rosszul tudja a Körösök mentén igenis lényeges lépések történtek, még a Horthy rendszerben kiépült Békésszentandráson és Körösladányban a duzzasztó, ami nagyon hiányzik a csongrádi duzzasztó a Tiszán, amit a Hármas-Körös torkolata alá terveztek, így a Körösök vízszinjét emelte volna, és öntöző csatornák épülhettek volna.
A Kiskunsággal a probléma, hogy amig a Soroksági-ágba nem tudnak elég vizet juttatni addig nem lesz elég víz a Kiskunsági és Dunavölgyi főcsatornába sem öntözésre. Erre csak azt tudom mondani, hogy a rendszer változáskor tetszettek volna a vízlépcsőkre szavazni és nem ellene.
A Hajdúságban pedig alapvetően nem rossz a helyzet, egyetlen probléma hogy akinek a kárpótláskor az öntöző árok jutottm az beszántotta, hogy termelni tudjon valamit, a kapzsi emberek nem akartak leadni azért földet, hogy az öntözőárkok megmaradjon és méghozzá közös tulajdonban. Több ilyen ügyben rendeltek ki a bíróságok az ezredfordulón szakértőnek.
Antónia
2022-07-04 at 21:55
Nagy Péter behúnyt szemmel várja a csodát, pedig csak számolnia kellene.
Azok a korábbi felmelegedések embereknek hány milliárdját voltak képesek élelmiszerrel életben tartani?
Talán néhány tíz- vagy százezer ember élt akkor a Földön, és volt hova félrehúzódniuk az aszály elől menekülőknek.
A globális felmelegedés a mai körülmények között totális káoszhoz vezet, ha nem vagyunk képesek a saját lakhelyünkön kivédeni a hatásait.
Ez a nagy különbség a hajdanvolt és a jelenkori között.
Antónia
2022-07-04 at 21:50
A vizes mérnök sok mindenről szól vízügyes szemmel, csak a lényegről nem tesz említést. Nálunk nem az É-Dunántúl vízellátása a gond, hanem az amúgy is száraz Kiskúnságé és Hajdúság-Békés térsége, vagyis a Kőrösök és a Tisza vidéke. A Tisza körzetében valóban történtek vízügyi fejlesztések, de az ország éléskamrájában, vagyis a Tiszántúlon gyakorlatilag semmi. Ami levés történt, az is kizárólag a nagyüzemek érdekeit követte.
Annyira kiszolgáltatottak az egyéni gazdák au időjárás szeszélyeinek, hogy képtelenek fenntartani a gazdaságaikat, és sorra bedobják a törülközőt. A TSZ-bárók nagy örömére.
És kit érdekel ez ma Magyarországon? A vízügyeseket soha, a mezőgazdasági kormányzat még a probléma megértéséig sem képes eljutni. Marad a nagy rácsodálkozás: “Jé, aszály van nyáron!”
Mont Budapesten a közterületfelügyelet a téli hótól, úgy lepődnek meg a fejesek a szárazságot látva. És marad minden a régi.
A tökfej agrárminiszter nagyon magára haragított a tudatlanságával.
A vizes mérnök
2022-07-04 at 19:21
Nézzük a tényeket a 40-es évek is nagyon száraz periódus volt, Horthy Mikós létrehozta az öntözési hivatalt, melynek vezetésével Dr. Mosonyi Emilt bízta, aki javaslatot tett 4 duzzasztómű (Bős – ami akkor magyar volt, Nagymaros, Adony és Fajsz térségében) létesítésére a Dunán, 5.-re Tiszán. Ebből az ötvenes években megépült a Tiszalöki, és a hetvenes években a Kiskörei, Mind a kettő remekül működik és biztosítja az öntözővizet Nyugati, Kelet, Jászsági és Nagykunsági főcsatornákban állandó vízszinttel, ugyanis öntöző csatornát csak szabályozott vízszinttel lehet hatékonyan üzemeltetni. Gondoljuk el, hogy a Duna Magyarországon 9-10 m-t játszik. olyan csatornát amiben kis vízállás esetén is van víz, de nem önt ki magasnál sem gazdaságosan nem lehet építeni, Ezen kívül a Tisza-tó kikapcsolódást pihenést és a környezetvédelmet is, fürdés közben senki nem gondol arra, hogy az ország legnagyobb felszíni víztartalékában úszik.
Az alföldön nagyon hiányzik a Csongrád, Dombrád és Vásárosnaménynál tervezett duzzasztó. A megépült vízlépcsők megvalósításában Dr. Mosonyi Emil tervezőként is részt vett. De 1956 után nagy fordulat történt az életében, mert tagja volt a Műegyetemi Forradalmi Bizottságnak el lehetetlenítették, és az ország elhagyására kényszeríttették. Nem sokkal később a Karlsruhei egyetem professzorává választották és a legtöbb német vízgazdálkodási könyv hivatkozik rá, Ő volt az “atya” a Duna-Manja-Ranja csatornának és Zell am See felett a Kaprun erőmű rendszernek.
1975. ben létrejött a Csehszlovák-Magyar szerződés, a Bős-Nagymarosi vízlépcső megvalósítására, mely öntöző vizet biztosított volna Szigetköz, Csalóköz, Észak-Dunántúl és az Ipoly mentén. Mosonyi professzor rögtön a létesítést támogatta Karlsuheből. A bajok a rendszerváltozás táján kezdődtek, mert az alaposan átgondolt műből Dunaszaurusz lett. A józan szlovákok befejezték, mi pedig elbontottuk a félig kész duzzasztót Nagymarosnál, Mosonyi professzorból pedig “kommunista bérenc” lett. Nemzetközi elismertségére való tekintettel 90 éves korában a Fidesz kormány Széchenyi-díjra terjesztette fel. A parlamenti átadó ünnepségen Sólyom köztársasági elnök még kezet sem volt hajlandó fogni vele.
A politika mai napig fél ettől ezért az elmúlt 30 évben nem sok történt Öntözés ügyben, de károkozás annál több.
Sikerült a Dunát a hajózás érdekében addig kotorni, míg a Kvassay zsilipnél 200-as vízmérce alatt nem folyik be a víz a Ráckevei-ágba, pedig az táplálja az alföld nyugati részének öntöző hálózatát, a Duna-Tisza, Dunavölgyi, Kiskunsági és Fűzvülgyi főcsatornákat. Jelenleg néhány szivattyú emeli be a vizet a Dunából a Ráckevei-ágba, de ez halottnak csók csak. Tervek vannak, hogy az új atlétikai csarnok mellett egy 30 m3/s szállítóképességű szivattyú telep létesül, de csak a versenyek után, ilyen mennyiség szivattyúzása megawattokat igényel. Mennyivel egyszerűbb lenne leporolni Mosonyi professzor javaslatát és Adonynál megépíteni a duzzasztót erőművel, mert a magasabb szintről simán befolyna a Ráckevei-ágba a jelenlegi víz többszöröse minden befektetett energia nélkül, sőt az erőmű még villanyt is adna.
A Fajsz térségében javasolt erőmű pedig fontos szerepet játszhatna az öntözésen túl az atomerőmű hűtővíz ellátásában.
Még egy gondolat ahogy a Tisza-tó ezen duzzasztott területek is felhasználhatók lennének a rekreációban.
Krisz
2022-07-04 at 18:42
Nagy Péter
2022-07-04 at 08:35
A globális felmelegedést (klímaváltozást) egyetlen épeszű ember sem tagadja. Ez adatokkal alátámasztott tény.
A gond ott van, hogy a Föld története során ennél nagyobb felmelegedések is voltak már. (Globális hideg időszakok úgyszintén.)
És a sarki jégtakaróból kimutatták, hogy amikor ezek a múltbéli melegperiódusok voltak, akkor semmiféle “üvegházhatású gázok” nem voltak fellelhetők a bolygó légkörében.
A hideg- és meleg periódusok váltakozása teljesen természetes folyamat, túl fogjuk élni ezt is. És lesz megint “jégkorszak” is…
Hesslerezredes-az igazi
2022-07-04 at 17:39
Juhász Gyula
2022-07-04 at 16:06
Igen, hát én ezt pár hónappal korábban már fölvetettem, hogy szépen meg kéne kérlelni Putyin elnököt, hogy a 17 millió nkm-ből adjon már nekünk egy cca. 100 ezer nkm-t, és mi azt szépen meg fogjuk művelni, karban fogjuk tartani és lojális polgárai leszünk – magyarként – Oroszországnak.
Nem fog velünk rosszul járni, sőt!
Most majd mindenki lecsicskáz itt, de hát tényleg nagyon hamar eldurvulhat a helyzet a Kárpát-medencében.
És sajnos egyetlen magyar kormány – a jelenlegire is vonatkozik -sem tett/tesz az égvilágon semmi érdemit, hogy az ország területe ne száradjon ki teljesen.
Bujpál Péter
2022-07-04 at 17:06
Átfogó elemzés. Említsük meg a városok, falvak közterületeinek lebetonozását,térkövezését, ami az el nem nyelt csapadék vízzel további károkat okoz.
Tavaink körülépítése a vífelület csökkentését és ökológiai katasztrófát okoz.
Juhász Gyula
2022-07-04 at 16:06
A klímaváltozás már folyamatban van.Ellene tenni nem lehetséges.De lesznek a klímaváltozásnak győztes országai, például Oroszország ahol az óriási Szibéria egy jó nagy mezőgazdasági termö terület lesz a melegedés miatt, ugyanez áll az északi államokra.Magyarország importálhat mindent az orosztól.Jóban kell lenni velük, akkor kedvezö áron lehet majd.Magyarország, hosszútávon elveszett, nincs mit tenni, az idő kerekét visszaforgatni nem lehet.A nép az északi országokba fog menekülni, lehet hogy Oroszországba, ahol kellemes lesz a klíma.Oroszországé a jövő.
Orientál
2022-07-04 at 15:30
Amikor ide a Kárpát-medencébe jöttel őseink akkor nagy területeken voltak mocsarak.
Hesslerezredes-az igazi
2022-07-04 at 11:39
Nézem a Dunát.
Fájó szívvel.
Mert még mindig elég jó a vízhozama.
És ez mind, az utolsó csöppig átszáguld az országon.
Tisza?
Dettó.
Csak egy kérdésem van:
mi teljesen hülyék vagyunk???
Válasz: igen, teljesen.
Legalább 3 csatorna kéne a Duna-Tisza összekötésére és a Duna-Tisza közén ezeket függőlegesen összekötni. És gondoskodni arról, hogy állandóan tele legyenek.
Ugyanez vonatkozik a Tiszántúlra. Ott minden folyót és vízfolyást össze kéne kötni csatornákkal és azokat állandóan telítve tartani.
Meg kéne nézni a Móri-árkot, hogy újra használatba lehet-e venni?
Ha belvíz van?
Nem baj, legyen, majdcsak leszivárog a víz egy idő után.
Akit érint, kártalanítani.
És víztározókat építeni “…ezeret” (Ahogy Petőfi mondta: építsetek vasutat százat, ezeret! – csak most víztározókat. Megjegyzem Petőfi felhívása a vasútra időszerűbb, mint bármikor!!!bí the way!)
bp.4 you
2022-07-04 at 10:27
Hol voltak eddig a vizügyi szakemberek? Vagy szokás szerint mikor már késő akkor kongatják a vészharangot? Hiszen az alföldön eddig sok viztározót lehetett volna létesiteni. A baj meg az is, hogy a mediterrán térségben (és sokkal távolabb is) már sok éve kong a vészharang. A politikusokat pedig nem nagyon érdekelte eddig, hiszen az házuk elött nincsen aszály (eddig). A szerencsétlen közemberek pedig, mit csináljanak, hát megindulnak észak felé. Hiszen a történelem során miért voltak a hatalmas népvándorlások? A háborúk, a természeti csapások miatt. És ne aggy isten, hogy meginduljon egy nagyobb áradat, akkor bizony a déli határmenti kerités nevetséges lesz számukra. Én szerintem minél elöbb kéne komojabbra venni a dolgot.
Nagy Péter
2022-07-04 at 08:35
Azért az megvan hogy Európa legnagyobb sivataga az Mo-on volt? Csak nem kell itt ennyire ömlengeni… keressetek régi térképeket, nagyon régi térképeket… illetve mégegy: Szabolcsba markoljatok már bele a földbe: homok… nem zsíros jó föld… szóval most újra ez jön el… meghát ez van ha a Nap gravitál, pólásvàltás van, és ha már Nap, akkor a napkitörések hatásaival is számoljunk… a többi nettó hazudság, meg klímahiszti…
Sojal
2022-07-04 at 07:48
Volt egy nép úgy kb hatezer éve, akik virágzó termőföldet teremtettek a svatagból önözéssel.Suméroknak hívjuk őket.
Meg is irígyelték a szomszédok a gazdagságot és elfoglalták a területüket, ami újból sivataggá vált.
Gyorsan felejtünk, és semmit nem tanulunk.
Girolámo
2022-07-04 at 06:48
A tájban,a földre,az Istennek,a Házának EMBER kell.Kellene.
Ha lenne,- lett volna-,akkor nem hazugság rendszerekkel kellett volna már tegnap sem tömeget bíztatni,egymást nyelvelve előremenekülni.
Láttam pár éve egy egyébként nagyon szép lányt,miután szopós ajkat varázsoltatott magának.
Laci bácsi azt mondta-35-évvel ezelőtt,ez már nem Magyarország,hanem a Piramis együttes.
Ez a véleményem nekem is,írjak akár Jóska,Ázja,Tarcsa Kend ,Tires,Girolamo,vagy Poszledni Mohikan néven.
pappp
2022-07-04 at 04:30
moliere
Az ország tele van ELHIVATOTT potenciális gazdával, akik nem a londoni Tescóba, hanem saját elveik alapján, az IGÉNYES magyar fogyasztók igenis LÉTEZŐ piacára akarnának termelni.
Akarnának, ha hagynák.
De sajnos licitkor nem képesek felvenni a versenyt a helyi műkörmös/ügyvéd/dohányboltos strómannal.
Én nagyon sok kistermelőt ismerek, akik büszkék a biotermékükre, büszkék a nem trendi (de mégis igényelt) termékükre.
Úgyhogy ne lökd itt a globalista, nagybirtokpárti, bomlasztó dumát, mert amit írsz, az olvasók fele séróból, saját tapasztalat alapján cáfolja.
pappp
2022-07-04 at 03:19
Egy nagyon komoly és friss cikk a témában, szellemiségében hasonló, mint ez itt – ebből viszont kiderül, hogy “nemzeti” képviselőink a Parlamentben hogyan (nem) látják a problémát, ha a normalitás lobbistáival találkoznak.
(Spoiler: „Miért baj az nekünk, ha itt sivatag lesz?” – Bányai Gábor, Fidesz)
https://www.szilajcsiko.hu/single-post/molnar-kristof-sivatagosodunk-nyomul-a-foldbol-gyorsan-penzt-kicsikarni-lobbi
Akit érdekel a téma, olvassa el.
moliere
2022-07-04 at 01:15
Szóval egy szó mint száz, sivatag leszünk, mert minden bevándorló törzs abban érezné jobban magát. 😀
(A főnökök is…)
moliere
2022-07-04 at 01:14
Naprózsa
Nagyon egyetértek.
.
“Ez meg ki?”
Középkori vízgazdálkodás? Olyan volt? (Költői a kérdés, tudom, hogy volt-e.)
.
Sivatag lol
Van abban igazság, amit írtál, de van benne egy marhaság is.
A MAGYAR KLÍMA EMBEREMLÉKEZET ÓTA NEDVES KONTINENTÁLIS VOLT, ÉS ITT JÖN A GOND, SZERETNÉNK, HA NEM LENNE SZÁRAZ KONTINENTÁLIS, PONTOSABBAN SZÁRAZFÖLDI.
.
nemzeti
Látod, Gréta meg még hangosabban kongatta, mit kongatta? zengette-bongatta, erre mi van: újranyitják a szénbányákat ökóék.
.
PG
Írd be a keresőbe, hogy “árapasztó tározó”!
.
Sas
Igen, megvillantottad igazából azt a kockázatot, ami nem olyan óriási, de ha bejön, akkor mindent visz. Extrém északon vagyunk, egész Európával, igen jól kistaférozva meleggel. És CSAK EGY dolgon múlik, hogy nem vagyunk Észak-Kazahsztán. Az Észak-atlanti-áramlaton.
moliere
2022-07-04 at 00:59
Naprózsa
Minden szó igaz. Így megy ez. De ha meg öntöznének, akkor onnantól már nem gabonát termelnének, hanem mondjuk káposztát. Valami nagy vízigényűt. Uborkát.
A gabona azért rentábilis, mert nem öntözik. Ausztráliával kell versenyezni, ahol fél megyényi búzatáblák égnek ki évente, vagy szikesednek ki városnyi foltok, de a nagy méret alapján szinte fix a termés, fix az ár. Olcsó. Térdig ér. Nem gond, jó kombájnja van hozzá. Meg az orosz, amerikai, kanadai hibridekkel, amelyeket lassan a sarkkörön termesztenek, nem jó termésátlaggal, minőség nuku, de óriási területeken, kevés ráfordítással, tehát nyerő.
Nálunk az a jó, hogy olyan szar év talán nem is tud lenni, hogy ne legyen igenminimum 2x annyi búza, mint ami kell. Ami rossz, hogy valóban, az amúgy elég jól élő mezőgazd. vállalkozók non stop panaszkodnak, előre is. Idén hallom békési kollégámtól, hogy “nem lesz kenyér”. Így megy ez ezer éve, ahogy tetszik mondani. Közben meg Mercedes E.
moliere
2022-07-04 at 00:51
A monokulturális mezőgazdaság biodiverzitás szempontjából sivatag. Nosza, parcellázzuk ki a kisgazdáknak az egész világot, és akkor minden rendben lesz.
A kisparcellások sokkal kiszolgáltatottabbak lesznek a bankoknak, biztosítóknak, monsantóknak. Sokkal több és ésszerűtlenebb rovarölő, mindenölő cucc, a család megélhetése miatt előbb-utóbb (előbb!!!) gmo.
A kisparcellások aztán nem találnak másra piacot, mint a trendi terményre. Nagyon szép monokultura lesz ezer parcellán. Nagyon diverz.
Elő kellene írni, hogy mindenki mást termesszen. Szép is lenne tőle a táj drónról, kábé mint a patchwork. Szép!
Kár, hogy előbb-utóbb 900 milliónyian lennénk. Nem lehet eltartani ennyi embert kisüzemi mezőgazdaság szintjén, sokkal kiszolgáltatottabbak lennének a csapadéknak, betegségeknek, úgyhogy végül kihalnának a farmjaikról, nyomorognának, a fiatalok elmenekülnének a gigavárosba, végül felvásárolná őket a multi földesúr. Tehát vissza a kályhához.
Persze lehet mondani, hogy az emberiség többsége pont hogy kisparcellás paraszt. De forrásszegény, úgyhogy ásóbottal kapargatja AFrika arcbőrét, és szór rá n émi cirkot, kölest, kukoricát. És mivel 15 fős család a divat, egyre többet vesz el a szavannából, erdőből. Egyre több bushmeat, egyre kevesebb elefánt, majom, zsiráf.
EL KÉNE MÁR DÖNTENI, HOGY BIÓT AKARUNK ENNI GARANTÁLTAN ÖKÓ FORRÁSBÓL ÉS HAGYNI MEGHALNI HÉT ÉS FÉL MILLIÁRD FÖLDLAKÓT ÉHEN,
vagy nagyüzemi, tápoldatos üvegfelhőkarcolóban növesztett paradicsom, uborka, minden, továbbá fehérjekocka, sült tücsök, szintetizált marhasteak.
(ÉS AKKOR CSAK HATMILLIÁRDNAK KELL MEGHALNIA…)
de olyan opció nincs, hogy nem döntünk, illetve hogy nem dől el a sorsunk. Olyan nincs. JÓ REGGELT! A SOK HABLATY REMÉNYKELTÉST BE LEHET FEJEZNI! LÁM, MOST IS MINDJÁRT MILYEN SZÉPEN TELIBESZARJA MINDEN NYUGATI FÉNYLÉNY A KLÍMÁT, PEDIG CSAK EGY KIS SZARCSIMBÓK GENGSZTERÁLLAMRÓL VAN SZÓ, NÉMI GEOPOLITIKÁVAL.
Naprózsa
2022-07-04 at 00:43
Ha meg öntözünk, akkor a talaj kilúgozásával fenyegetnek.
Két dolgot kell figyelembe venni:
1. Mindig is voltak aszályos és túl nedves évek. Ilyen az éghajlatunk. Ha sok a víz, mint pl. szinte egész évben hűvös és monszumos volt az idő (vörösiszapkiöntés évében, amikor meg Moszkva hőgutát kapott).
2. Olyan nincs, hogy a mezőgazdaság valamelyik ága ne nyafogjon. Ha sok lett volna az eső, akkor elfekszik a gabona, nem lehet aratni a felázott földeken…
A parasztnak évezredek óta az a kötelessége, hogy panaszkodjon, mert ilyen a helyzete, hisz még a nagy termésátlag is baj, akkor túlkínálat miatt olcsón lehet eladni.
Azzal egyetértek, hogy a vízgazdálkodást jobban meg kell szervezni, hogy ilyen években több helyen lehessen öntözni. A Duna-Tisza összekötő csatorna (csatornák) már vagy 6 évtizedes, még Kádáréknál felvetődött terv, ideje megcsinálni.
odu
2022-07-03 at 22:44
Sajna nálunk sincs már a klasszikus értelembe vet mező és vízgazdálkodás. Talán az utolsó fellángolás akkor volt. amikor egy szakértő csapat letett egy átfogó elemzést és költségvetést, cselekvési tervet az eftársak asztalára még az átkosban.Sajnos a probléma már akkor valós volt, de a tervek nagy része irattárba végezte.Az utolsó mohikánok közül talán Andrásfalvi Bertalan előadásai láthatók a jutyubon, ha nem szedték le. Jelenünkben agrobiznisz van, esélytelen a fájdalommentes megoldás, a természet kikényszeríti a változtatásokat.
Hans Landa
2022-07-03 at 22:34
A cikk szakszerű,és sajnos időszerű.
Kérdezném alássan mekkora termőterület van az országban külföldi kézen(bérlemény/tulajdon,zsebszerződések….)??
Mennyi termény visznek ki Ausztriába évente az országból??A víztározó és csatorna rendszer mikor épül ki??
dr Andrásfalvy Bertalan és dr Ángyán József elképzeléseit és szakmunkáit mikor fogják végrehajtani???
A csődtömeg Bős-Nagymaros-i “ügynek” a vízügyi vonatkozásait mikor próbálják orvosolni??
Bukohill
2022-07-03 at 22:00
Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. Az (volt) ártéri termelők három hónapja a belvíz miatt sikoltoztak, azonnali elvezetést követelve. Mivel a vizesek csak ahhoz értenek, így képtelenek felfogni, hogy nem építhet minden gazda vízlépcsőt.
Mekkelek
2022-07-03 at 21:22
Lehet, hogy vissza kellene rakni a kanyarokat a Tiszába, meg tárolókat kell építeni.
Ami nálunk képződik plusz vízmennyiség azt (és nem többet) meg kell tartani (hogy Ursula von Bilderberg se pofázhasson).
Poszlední Mohikán
2022-07-03 at 20:57
Köszönet a cikkért és a hozzászólásokért.
Az előbb kérdezte Groszfater,mi az,hogy Zsófi tevepatát villantott.
Mondta neki olvasgassa ezt az írást,meg a kommenteket.
Krisz
2022-07-03 at 20:52
Királytigris
2022-07-03 at 20:01
1. Aszály mindig volt és mindig lesz. Igaz. Csak nem mindegy, hogy öt-tízévente vagy két-háromévente.
2. Nem csak a felsoroltakkal lehet probléma… még csak július eleje van.
3. Öntözésre nem mindenütt van lehetőség. Egyelőre.
4. A belvizet nem elvezetni, hanem összegyűjteni kell.
Na!
Sas
2022-07-03 at 20:52
GT SOSEM KRITIZÁLTA AZ USA PALAGÁZ-TERVEIT-ERGO ÉRTELMETLEN HIVATKOZNI RÁ.AZ UN. BALOLDALNAK PEDIG 1945-2010 KÖZÖTT LETT VOLNA IDEJE A VÍZGAZDÁLKODÁST ÉSSZERŰVÉ TENNI-VAGYIS NEKIK KUSS.
vélemény
2022-07-03 at 20:48
Kiegészítésül nem érdemtelen tovább pallérozni az ismereteket az alábbi írást hozzáolvasva:
https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20220526-eghajlatvaltozas-es-vizgazdalkodas.
Sas
2022-07-03 at 20:29
A KLÍMA MINDIG VÁLTOZIK-A FÖLDKÖZI TENGER PL. TÖBB ALKALOMMAL KISZÁRADT MÁR-MESSINAI SÓKRÍZIS.EZT SÚLYOSBÍTJA A NEM ÉPESZŰ GAZDÁLKODÁS-EZT SENKI SEM TAGADTA.
Sas
2022-07-03 at 20:26
A GLOBÁLIS IZÉ, NEM AZT JELENTI, HOGY MINDENHOL MELEG LESZ-BIZONYOS ZÓNÁBAN AKÁR JÉGKORSZAK IS LEHET-A GOLF leállása miatt-máshol meg trópusi klíma lesz.MI LEHETÜNK A HATÁRTERÜLETEN.
Sas
2022-07-03 at 20:23
Másként is lehet, mert egyebek mellett a Golf áramlattól függ-ha tovább lassul, stb, akkor lehet eljegesedés .A kárpátokig.
Királytigris
2022-07-03 at 20:01
Ekkora hülyeséget már régen olvastam.
1. Aszály minig volt és mindig lesz. Vannak évek amik aszályosak, és vannak évek amik csapadékosabbak, sőt ár és belvizesek.
2. Az idei gabonatermés kiváló. Most a kukoricával és a napraforgóval lehetnek kisebbek a terméseredmények, persze csak ott ahol nem öntöznek.
3. Ökölszabály: Aszály esetén öntözni szükséges! Aki pedig nem öntöz, magára vessen!
4. Ha pedig több a csapadék, és belvíz van, azt a belvizet meg el kell vezetni csatornákon, persze csak akkor ha a csatornák épek és kivannak tisztitva, és nem szántották be őket!
? Állami műtrágyagyár kell - ha már vakcinagyár lehetséges
2022-07-03 at 20:01
? Állami öntözési óriásprogram és Nemzeti műtrágyagyár kell
– ha már nemzeti vakcinagyár lehetséges.
Csatornarendszert izibe
2022-07-03 at 19:27
Sürgősen el kéne kezdeni tervezni/kiépíteni egy új alföldi csatornarendszert, a Dunából és Tiszából indítva. kifóliázva, hogy ne szivárogjon el a víz, de kellően széles csatornákat, hogy turisztikai célra is alkalmas legyen (vizitúrák). Ez is építkezés, jó kis közbeszerzéseket lehet rá kiírni és még az ország is profitálna belőle (de a kivitelező is, win/win szituáció)…
bl
2022-07-03 at 19:18
Egy magvadász néhány évtizeddel ezelőtt eldugott kaukázusi falvakban vadászott búzára. Arra jöttek rá, hogy az ott használt vetőmag ezerféle, van benne szárazságtűrő van benne nedvességet igénylő, van benne különféle betegségeknek ellenálló vegyesen. Mindig az szaporodik amelyikre megfelelő a klíma és a klímaváltozást természetes módon leköveti, hiszen mindig marad a termésben mindegyikből csak az arányuk változik évről-évre. Persze ebből a vetőmagból nem lehet 5 tonnás terméshozamot kihozni, viszont feltehető, hogy az 5 tonnás termésben is ugyanannyi hasznos nyomelem van, mint az 1 tonnásban, azaz mi se járunk jól vele. A hatékonyságnak rengeteg csapdája van. Természetesen az meg, hogy a Kárpát medencében amit hegyláncok vesznek körbe és ide folyik minden vizük, nincs víz, mindent elárul a hibás gondolkodásunkról. A középkorban azért emeltek gátat, hogy visszatartsák a belvizeket és augusztusban is legyen jó legelő, ma pedig fordítva van.
PG
2022-07-03 at 19:18
Már régen felmerült, hogy több víztározót kell létesíteni, s a nálunk átfolyó vizekből tartalékokat képezni, sőt a folyók túlszabályozottságán is lazítani kellene. Nem látom, hogy készülnének sorra a víztározók, amolyan mesterséges tavak, vagy az alföldre visszatelepítenék az erdősávokat. Pedig ezen a területen sok munka lenne, ami nagyon szükséges. Persze a szántás helyett nem gyomirtózni kellene, meg vegyszerezni.
nemzeti
2022-07-03 at 19:07
Az összeszerelő üzemek és a multiboltok a mai
valóság.
A vizeink hatékony gazdálkodása a jövő lenne.
LESZ ERRE IDŐNK,VAGY ELKÉSTÜNK?
Áder elnök úr kongatta a vészharangot,de süket
fülekre talált eddig.
Sivatag lol
2022-07-03 at 19:06
A széndioxidszint emelkedése éppen hogy növeli a terméshozamot és javítja a növényzet szárazságtűrését. Tessék csak utánajárni! A magyar klíma meg emberemlékezet óta száraz kontinentális volt, és az is marad. Ami változott az elmúlt 1-2 évszázadban az a folyók szabályozása, vizenyős területek lecsapolása, amivel elértük, hogy nagyon hatékonyan szabadulunk meg attól a víztömegtől, ami igencsak jól jönne, amikor nem esik az eső. Nem a klímakatasztrófát vízionáló állami pénzeket lenyúló lobbiérdekeknek kellene lefeküdni, hanem okosan gazdálkodni az ország természeti kincseivel.
Ez meg ki?
2022-07-03 at 18:58
Végre egy jó, és jövőbe mutató cikk a PS-en. Talán még nem késő a középkori vízgazdálkodás formáját a mai keretek közé visszahozni, különben itt sivatag lesz, hamarabb mint hinnénk! Erre kiemelt fontosságú (kiemelt beruházás?) lenne pénzt, időt, energiát belefektetni! Inkább, mint a szaros multikat tömni tízmilliárdokkal!!!