Karácsony lenyesett a szolidaritási hozzájárulásból, de úgy tűnik, a Kúria az orrára koppint
Közeleg a döntés ideje a főváros költségvetésével kapcsolatos jogi vitában: a Kúria rövidesen állást foglalhat a főispán és a főpolgármester között kirobbant konfliktusban. Az ügy középpontjában a 2025-ös budapesti költségvetés áll, amelyben a Fővárosi Közgyűlés – a régi baloldal képviselői, a Podmaniczky Frakció és Magyar Péter frakciójának együttműködésével – a törvényben előírt 50 milliárd forint helyett mindössze 39 milliárd forint szolidaritási hozzájárulással számolt.
Sára Botond főispán már február végén bejelentette, hogy a Kúriához fordult, mivel álláspontja szerint a főváros jogszabályt sértett a rendelet elfogadásával. Mint videóüzenetében kifejtette, célja, hogy megszűnjön a jogsértő állapot, és a rászorulóbb települések hozzájuthassanak a nekik járó forrásokhoz. Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezésére hivatkozva jelezte: a költségvetési rendeletet a kihirdetést követően meg kellett küldeni a fővárosi kormányhivatalnak, amely jogi kifogással élhetett annak tartalma ellen.
A jogvita most a Kúria önkormányzati tanácsa elé került, amely a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény alapján 90 napon belül döntést hoz, kivételes esetben pedig legfeljebb 30 nappal hosszabbíthatja meg ezt a határidőt. Mint ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Mandinernek elmondta, a Kúria döntése mindenkire nézve kötelező, és jogorvoslati lehetőség nincs ellene.
A döntés lehetséges kimenetelei kétféleképpen alakulhatnak. Ha a Kúria a fővárosnak ad igazat, azaz nem találja jogszabálysértőnek a rendeletet, akkor Budapest – legalább részben – mentesülhet a befizetési kötelezettség alól. Ez viszont feszültséget kelthet, hiszen a jelenlegi jogszabályok egyértelműen rögzítik a főváros hozzájárulási kötelezettségét.
Amennyiben viszont a Kúria a kormányhivatal álláspontját fogadja el, és kimondja, hogy a rendelet vagy annak egyes részei jogsértők, akkor azokat megsemmisíti. Ez esetben a döntés a hivatalos lapban való közzététel másnapján lép hatályba, és a Fővárosi Önkormányzat köteles lesz a törvényeknek megfelelő új költségvetést elfogadni. Ha ez nem történik meg, a kormányhivatal akár további szankciókat – például inkasszót – is kezdeményezhet.
A vita mögött nemcsak pénzügyi, hanem politikai és jogállamisági kérdések is felsejlenek. Sára Botond szerint a főváros – Magyarország leggazdagabb településeként – egyedül nem hajlandó hozzájárulni a szegényebb települések támogatásához, holott ezt törvény írja elő. A főispán már korábban kijelentette: nem hajlandó asszisztálni a hátrányos helyzetű települések forrásainak megvonásához.
Ifj. Lomnici szerint a kialakult helyzet alkotmányos szempontból is lényeges: az Alaptörvény 34. cikke értelmében a kormány – a kormányhivatalokon keresztül – biztosítja az önkormányzatok törvényességi felügyeletét. A Kúria most ezt a felügyeleti mechanizmust erősítheti meg ítéletével.
A végső döntésig már nem sok idő maradt – és akárhogy is végződik az eljárás, a Kúria határozatának mindenképpen komoly következményei lesznek a főváros költségvetésére és a magyar önkormányzati rendszer működésére nézve.
Forrás: Mandiner, Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
