Javában zajlik az ellenzék előválasztási kampánya, vagyis az ellenzéki politikusok az egész nyarat az előválasztás előtti helyezkedésre kénytelenek fordítani. Habár az előválasztás csak kutyakomédia és alig néhány helyen lesz lehetősége az ellenzéki szavazóknak arra, hogy valóban válasszanak valódi politikusok és politikai programok között, az előválasztását pontosan olyan keményen kell lenyomni, mintha mind a 106 körzetben halálosan komoly lenne a választás.
Mindegyik párt akar majd a jelöltjei, még a vesztes jelöltjei szavazatszerző képességére hivatkozni, arról nem is beszélve, hogy a talán egyetlen komoly csata, a miniszterelnök-jelölt-jelöltek összecsapása a pártok erősorrendjére is hatással lesz. Az egyéni jelöltek számára nem, de a listás helyek elosztására talán igen, tehát arra is, melyik pártok tudnak majd frakciót alakítani a választás után. Mert több párt is úgy áll jelenleg, még az ellenzék erősen hipotetikus győzelme esetén sem biztos, hogy lenne frakciója az új országgyűlésben. Márki-Zay például már feladta a frakcióalakítási álmait, listáról akar becsusszanni a parlamentbe, mint viszonylag jól szereplő miniszterelnök-jelölt-jelölt, akire nyilván szüksége van az összefogásnak.
Jakabnak, Karácsonynak, Dobrevnek, Márki-Zaynak, Fekete-Győrnek tehát nincs nyár, nyaralás, a szűkebb stábjuknak sem, sőt a hozzájuk közvetlenül kötődő aktivistarétegeknek sem. Az ellenzék egy másfél éves permanens kampányban van benne, amit még bő két hónapig egymás ellen folytatnak majd. A DK-n kívül egyetlen pártnak sem lesz sok öröme a csata utáni tájképben, még a Jobbiknak sem. Már most látszik, hogy teljesen kaotikus ellenzéki jelöltcsapat lesz a végeredmény. Futóbolondok, outsiderek, szerencselovagok, kirakatemberek, mamelukok, és persze Gyurcsány emberei, akik közül sokan nyilvánosan, még többen titokban lesznek a bölcs vezér el- és lekötelezettjei. Akár nyernek, akár vesztenek, Gyurcsányéknak többsége lesz a balliberális frakcióhalmazban, függetlenül attól, hogy ki kit jelölt, ki melyik frakcióban ül majd, ki mit ígért a választóknak, ki milyen vérszerződést írt alá és kivel és milyen pártnak volt tagja a választás előtt. Egyelőre az előválasztás legnagyobb problémája az, hogy a törzsszavazókat kell megszólítania mindegyik ellenzéki jelöltnek. Ebből az következik, hogy mindenki egyre szélsőségesebb irányba kénytelen elmozdulni. Jól látható, hogy Gyurcsány jobboldaliak bebörtönzéséig is eljutott már, míg a DK Farkas Mihálya, Vadai Ágnes már azon is túl jár. Karácsony Gergely pedig lohol utánuk, az eddig kifejezetten középre, a centrumba pozicionált látványfőpolgármester Jakab és Gyurcsány között keresi a helyét.
Gyurcsány már hetek óta a fiatalokat támadja, jóságos kedves öreg bácsiként igyekszik elérni, hogy legalább veszélytelennek lássák és legalább ne szavazzanak ellene. Nem mérsékeltnek vagy reálpolitikusnak akar látszani, hanem olyannak, aki az udvari bolondja és nem a vezetője az összefogásnak. Minden közvélemény-kutatás másnak méri az ellenzéki miniszterelnök aspiránsok támogatottságát. Világos, hogy jelen pillanatban egyiknek sincs reménye stabil többségre az ellenzéki táborban, és arra sincs semmiféle esély, hogy a bizonytalan szavazók előválasztási bevonása, bevonzása összejöjjön. Az előválasztás, most úgy tűnik, nem hoz szavazatokat az ellenzéknek, inkább elidegenít. Miután az igazi választáson legfeljebb 60 helyen álmodozhatnak egyéni győzelemről, a leglelkesebb pillanataikban sem többről, az igazi vérre menő csata a közös lista összehozásával kapcsolatban fog kirobbanni. Különösen annak fényében, hogy még a saját közvéleménykutatóik szerint sem állnak igazán nyerésre, tehát nyolcvan-kilencven képviselői hely lesz a realitás.
Persze a kapanyél is elsülhet, sok minden történhet még jövő tavaszig, de Gyurcsányék alapvetően a vereség megnyerésére törnek, vagyis arra, hogy a választás után rajtuk kívül minden ellenzéki párt ellehetetlenüljön, működésképtelenné és a belső ellentétek martalékává váljon. A miniszterelnök-jelölt casting is ennek fényében értelmezendő. Aki elbukja ezt a választást összellenzéki miniszterelnök-jelöltként, annak a politikai karrierje véget ér. Nyilván mindenki, az ellenzéki értelmiség, a törzsszavazók, a nyugati “kapcsolattartók”, továbbá Gyuri bácsi helyi képviselői mind-mind a vesztes listavezető nyakába varrják majd a buktát. Karácsonyt ebben a helyzetben például csak az menthetné meg, hogy ha az ellenzék Budapesten is annyira kikapna, hogy nem lenne esély egy időközi főpolgármester választáson Feriék valamelyik emberét megválasztatni. Jakab jól kezdte a jelölti kampányát, de miután a politikai holtszezon nem kedvez a botránypolitikusoknak, neki is arra kell koncentrálnia, hogy meglegyen a második forduló.
Az ellenzéki sajtó témaválasztásából viszont az sejlik ki, hogy Karácsony pozíciója megingott, valamiféle újratervezés zajlik, Gyurcsányék elgondolkoztak azon, hogy mégis Dobrev Klárával nyeretik meg a válogatót. Aztán a vereséget majd a Budapest irányítására alkalmatlannak bizonyuló Karácsony nyakába varrják és azt mondják majd, hogy Klára bizonyított, csak a többi hülye párt miatt veszített. A “bizonyításhoz” ebben az összefüggésben elég az, ha nem jön össze az újabb kétharmad. Ha Dobrev vezetésével az ellenzéki lista kap 45 százalék környékén, már mondhatja azt, hogy “megszorította” Orbán Viktort, és ha a többi hülye nem hátráltatta volna (például Karácsony budapesti ámokfutása) még meg is nyerte volna. És ezzel egyúttal rá lehetne újra szoktatni a liberális, a balos és szélsőjobbos szavazókat, hogy a Gyurcsányra és az Apró-Dobrev klánra szavazzanak.
Karácsony sorsa még nem dőlt el, de ő maga már erősen dőlőben van. Gyurcsányék pedig egyértelműen feljövőben vannak. És csak ez számít.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS