Örülünk, hogy az EU és a kormány megállapodott – mondta Karácsony Gergely kedden, Budapesten, sajtótájékoztatón, ahol Eszes Béla, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) társelnöke kifejtette: innentől kezdve a kormányzat felelőssége, hogy azokat a “mérföldköveket” meglépje, amelyeket az uniós intézmények támasztottak a források megérkezéséért.
Azzal, hogy a kormány elfogadta az úgynevezett minimumadó-elképzelést, kimondta azt is: marad az iparűzési adó
– jegyezte meg. A főpolgármester közölte: örülnek, hogy a helyreállítási alap vissza nem térítendő forrásai megérkeznek Magyarországra, és arra buzdítják a kormányt, éljen a lehetőséggel, hívja le a hitelkeretet is.
Ezt pedig teljes egészében Magyarország energiarendszerének átalakítására kellene fordítani
– mondta. Karácsony Gergely kiemelte: a MÖSZ abban érdekelt, hogy ezekből a forrásokból az önkormányzatok is részesüljenek, hiszen az orosz gázfüggés csökkentése és a zöld átalakulás az önkormányzati közművek átalakítása nélkül aligha fog sikerülni. Kérdésre válaszolva Karácsony Gergely elmondta, hogy a helyreállítási alap visszatérítendő részének ideális felosztása az lenne, ha a forrást harmadolnák: jutna a központi beruházásokra, a lakossági beruházások ösztönzésére, valamint az önkormányzati közszolgáltatások fejlesztésére.
Eszes Béla, Jánoshida polgármestere (független), a MÖSZ társelnöke a tízezer lakos alatti települések nevében arról beszélt, hogy esetükben még nagyobb a bizonytalanság, és csak remélni tudják, hogy bárminemű segítséget kapnak a kormánytól. Ezek az önkormányzatok “gyűjtik a rezsiszámlákat”, amelyeket nagyon sok esetben nem tudják kifizetni, és a folyószámlahiteleiket szinte teljes egészében kihasználják – mondta.
Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) az eseményen közölte: üdvözölik, hogy megszületett a megállapodás az Európai Unió (EU) és Magyarország között.
Annak is örülünk, hogy “a brüsszeli szankciók most már nem tesznek tönkre minket”
– tette hozzá. Elmondta: az önkormányzati érdekérvényesítés nem volt túl sikeres 2022-ben, a kormány és az önkormányzatok között nincs érdemi párbeszéd és egyeztetés, 2023 pedig a teljes bizonytalanság éve lesz. Gémesi György a szervezet elnökségi ülését követően arról beszélt: összeségében a kormány és az önkormányzatok közötti tárgyalás érdemi egyeztetés nélkül ért véget idén, 2023-at pedig a teljes bizonytalanság évének nevezhetjük, hiszen a helyi költségvetéseket “össze kellett rakni”, de mai napig nem tudni azt, hogy milyen pénzügyi feltételek lesznek, milyen pénzügyi mozgásterük lesz. A MÖSZ elnöke közölte: tárgyalást kezdeményeznek az energiaügyi miniszterrel, mert azt szeretnék, hogy a közszolgáltatásokhoz szükséges energiát egységes áron kaphassák meg a települések.
Az energiaköltségek átlagosan négy-ötszörösére emelkedtek az önkormányzatok esetében
– mondta Gémesi György. Hozzáfűzte, hogy mindenképpen tárgyalni kell, mert a megemelkedett energia- és élelmiszerárak többletét nem tudják kifizetni. Szólt arról is, hogy nagyon jó lenne, ha a szolidaritási adó egy részét az önkormányzatoknál hagynák és azt energiahatékonysági beruházásokra fordíthatnák.
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS