Pesti Srácok

Karácsonyra megnyitották a felújítás alatt levő kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot

Karácsonyra megnyitották a felújítás alatt levő kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot

Karácsonyra megnyitották a hívek előtt a Kolozsvár főterén álló – felújítás miatt több mint három éve bezárt – Szent Mihály római katolikus plébániatemplomot. A felújítás ugyan nem fejeződött még be, de vasárnaponként és az egyházi ünnepeken már miséznek a Kolozsvár jelképének számító templomban, hétköznapokon pedig tovább folytatódik a beltéri felújítási munka.

László Attila plébános-főesperes korábban a Krónika napilapnak elmondta, hogy a felújítási munkálatok jóval összetettebbeknek és költségesebbeknek bizonyultak, mint azt tervezték. A felújításra elnyert közel ötmillió eurós EU-támogatást a magyar és a román kormány, valamint a kolozsvári önkormányzat támogatásával egészítették ki, és adománygyűjtési kampányt is hirdettek. Emellett az átadási határidő kitolását is kérték a finanszírozóktól, mert több időre van szükség a munkálatok elvégzésére. A főesperes korainak tartotta az átadás időpontját megjelölni. A Szent Mihály-templom falairól lekerült az állványzat, jelenleg már csak a torony van felállványozva.

A gótikus plébániatemplom hosszú ideig tartó építése a tizennegyedik század második felében kezdődött, és a tizenötödik század első felében fejeződött be. A templom jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült. Az utolsó nagyobb beavatkozás során, 1951-ben elbontották a szentély sérült barokk boltozatát és az eredeti gótikus boltozatot vasbetonból rekonstruálták. Szintén ekkor fedték fel a templom megmaradt falképeit. A Szent Mihály-templom számos történelmi esemény színhelye is volt: falai között közel ötven országgyűlést tartottak, az erdélyi fejedelmek közül itt iktatták be Báthory Zsigmondot, Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort. Márton Áron erdélyi katolikus püspök itt mondta el 1944. május 18-án nevezetes beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést.

Forrás: MTI; Fotó: Erdélyi túrák

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!