Keltetik a terroristákat és röhögnek az elfogadó liberálisok Charlie Kirk halálán
Mindig azt mondogatják a liberálisok, hogy ők elfogadóak és egy fűszálért is könnyet ejtenek. Úgy látszik, hogy egy emberért ezt már nem teszik meg, ugyanis a liberális söpredék örömünnepet ül Charlie Kirk meggyilkolását követően.
Miféle ócska söpredék nőtt ki a bokorból rövid idő alatt? Miféle aljanép az olyan, akik azt sajnálják, akit nem kell és örvendeznek másnak a halálán, ha nem ért egyet velük. Ez lenne a liberális demokrácia, az elfogadás és egymás kezének fogása mosolygás közepette? Mert én csak azt látom, hogy gyűlöletet felböfögő, gyilkosságokról ábrándozó, önkontroll nélkül sikoltozó, ordítozó és vergődő lények önzőségüket, hedonista és torz világképüket mindenki másra rá akarják erőszakolni. Ők ezt az agymosást kapták ajándékba a globalista mesterektől, igyekeznek hát úgy terjeszteni, mint a patkányok a pestist a középkorban. A pusztítás is hasonló, mint a fekete halál idején, csak itt először az agysejtek halnak el. Aki pedig megpróbálja felnyitni a szemeket, megölik.
A liberális diktatúra pusztítása
Világszerte látható, hogy a markáns, nemzeti és egészséges gondolatok legemblematikusabb hirdetőit, a leghatékonyabb szónokokat és a legbátrabb, legértelmesebb embereket veszi célba a liberális kommandó. Miközben keltetik az összezavarodott terroristáikat, akik ha kell katolikus iskola kisgyerekeit lövik, ha kell, politikusokra vadásznak, rendszerszintűen sem engedik, hogy a nemzeti oldal, a keresztény világnézetű politikai erők a hatalom közelébe jussanak. Még akkor sem, ha övék a többség. A demokráciáról már régóta csak beszélnek, valójában diktatúrát hoztak létre, amelyet erőszak árán is védenek. Erről szólnak a háborúik, a szánalmas trükkjeik, az emberélet pedig egyáltalán nem számít. Charlie Kirk megölése már nem csak egy figyelmeztető jel, ez egy harcba hívó harsona, mi pedig nem maradhatunk a kényelmes foteljeinkben, különben mindannyiunk fölött megjelenik a bárd és le is sújt.
