Pesti Srácok

Kárpátaljai magyarok a prés alatt – Bemutatták a PestiSrácok és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat dokumentumfilmjét

Kárpátaljai magyarok a prés alatt – Bemutatták a PestiSrácok és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat dokumentumfilmjét

Csütörtökön mutatták be a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és portálunk közös dokumentumfilmjét Kárpátaljai magyarok a prés alatt címmel. A film az NJSZ által szeptember folyamán elvégzett monitorozó munka alapján készült; célja az Ukrajnában élő magyarokat érő sérelmek, támadások feltárása, különös tekintettel a háború által kialakult helyzet fényében, amelyet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a magyar és ukrán kormány, az Európa Tanács, az Európai Unió szervei (Európai Bizottság, Európai Parlament) és az ENSZ részére is rövidesen megküld egyidejű nyilvánosságra hozatal mellett. A kárpátaljai magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről szóló, közel 40 oldalas jelentés tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű és nyelvi genocídium és etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti. A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a tarthatatlan helyzet megnyugtató, megfelelő garanciákkal övezett és a nemzeti kisebbségek sorsát rendező, bevált, jó európai modellekre és az önrendelkezéshez való jogra figyelemmel történő megváltoztatása érdekében.

Az évek óta erősödő ukrán etno-nacionalista erők az elmúlt év háborús borzalmainak "hála" az elmúlt egy évben már gyakran nyíltan uszítanak a kárpátaljai magyarság ellen. Nem új keletű a jelenség: a magyar tisztségviselők vegzálása, a halálos fenyegetések már évtizedek óta a helyi magyarság mindennapjainak részei. Gondoljunk csak a beregszászi vízkészlet megmérgezésével való fenyegetésre, a KMKSZ-székház felgyújtására, a magyar politikusok elüldözésére.

A háború azonban mindenkiből a legrosszabbat hozza ki, így a magyarellenes megnyilvánulások is egyre sűrűsödnek annak ellenére, hogy hazánk kormánya erő feletti segítséget nyújt a megtámadott országnak. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ezért egy monitorozó körút keretében mérte fel azokat a jogsérelmeket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érik. A kényszersorozás, az emlékművek folytonos rongálása, a határátkelés tortúrává tétele csupán részletei egy sokkal nagyobb problémának.

A PestiSrácok csapata és az NJSZ a begyűjtött interjúk alapján egy dokumentumfilmet készített, amelyben a kárpátaljai magyarok az anonimitás védelme mellett beszélhettek róla, hogy milyen támadások érik őket saját hazájukban, de felszólaltak magyarországi politikusok és tisztségviselők is, akik mindennapi munkájuk során próbálnak segítséget nyújtani elszakított nemzettársainknak.

PestiSracok facebook image

A dokumentumfilm ősbemutatójára december 15-én került sor a Hazatérés Templomában. Az est házigazdája kollégánk, Füssy Angéla volt, aki egyúttal a film rendezője volt, és a forgatókönyvének véglegesítéséért is felelt Molnár H. Boglárkával, a Kecskeméti TV szerkesztőjével. Az esten felszólalt a projekt vezetője, Gaudi-Nagy Tamás is, aki ismertette a monitorozó körút során gyűjtött tapasztalatok alapján készült jelentést, amelyet a magyar kormány és az Európai Parlament elé is felterjeszt.

A filmet hamarosan saját felületeinken tárjuk a nagyközönség elé, mert nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy nemzettársaink számára valós fenyegetést jelent a nyelvi genocídium.

Fotó: Pálfi Zoltán

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.