“Gazdaságfejlesztés határok nélkül!” mottóval rendezték meg idén harmadik alkalommal a KárpátEXPO-t, a kárpát-medencei összmagyarság legjelentősebb gazdasági rendezvényét. Mint arról több alkalommal is beszámoltunk, egyre gyakrabban hangzik el a magyar gazdaság kiugró teljesítményével összefüggésben, hogy lehetőség nyílt a közös, kárpát-medencei gazdasági térség kialakítására, amely képes integrálni a magyar gazdaságba az elszakított nemzetrészek szereplőit is. Mint a rendezvény megnyitóján elhangzott, az új szemlélet a régió országai számára is előnyös, ugyanakkor segíti a kisebbségeket a gazdasági megerősödésben, annak az önbizalomnak a kialakulásában és megerősítésében, hogy “igenis meg lehet maradni ott, ahol születtünk”.
“A száz év magyar magány korszaka véget ért, hiszen a korábbi időszaktól eltérően a szomszédos országok jelentős részével jó kapcsolatot ápol hazánk” – erről még 2018 végén beszélt Orbán Viktor a Magyar Diaszpóratanács ülésén. Ezt a gondolatmenetet, illetve eredményt kiegészítve nyilatkozott portálunknak 2019 nyarán Varga Mihály pénzügyminiszter Tusnádfürdőn arról, hogy a magyar gazdaság jelenlegi állapota lehetővé teszi, hogy kárpát-medencei gazdaságfejlesztésben gondolkodhasson a kormány, amely egységében kezeli a kárpát-medencei magyarságot, és amely a kulturális kapcsolatokon túl a magyar gazdaságba integrálja az elszakított nemzetrészek magyarjait is. A határon túli magyarság szemszögéből is egyértelműen látszik, hogy a megmaradást, a szülőföldön való boldogulást nem elég pusztán a kulturális fronton, például a magyar nyelvű iskoláztatással támogatni; fontos a helyi vállalkozások alapításának elősegítése is. Emellett mind az anyaországnak, mind a régiónak érdeke a kárpát-medencei magyarság gazdasági összefogása. A harmadik alkalommal megrendezett KárpátEXPOrt Kárpát-Medencei Gazdasági Konferencia és Kiállítás idei mottójául nem véletlenül választották: Gazdaságfejlesztés határok nélkül!
Csak néhány gondolat erejéig érdemes felidézni az új erőre kapott bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc kisebbség- és egyszersmind gazdaságpolitikai lázálmait, aki 2004-ban 23 millió román munkavállaló beözönlésével kampányolt a kettős állampolgárság ellen. Láthatóan a már akkor is a migráción pörgő Gyurcsánynak – akit különben az erdélyi magyarok migrációjának víziója még zavarta, a Közel-Kelet migránsait azóta viszont erősen támogatja – eszébe sem jutott kormányfőként, hogy helyben is lehet segíteni a kisebbségeket a gazdasági megerősödésben, annak az önbizalomnak a kialakításában, hogy igenis meg lehet maradni ott, ahol születünk. Az ellenzék által mókás folklórelemként számontartott határon túli magyarságnak ugyanakkor jelenleg van esélye integrálódni egy közös gazdasági térségbe, és erre ad lehetőséget a harmadik alkalommal megrendezett KárpátEXPOrt.
Épül valami, ami korábban nem létezett
Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár a KárpátEXPOrt rendezvényen elhangzott megnyitóbeszédében kiemelte: nincs még egy olyan közép-európai nemzet, amely olyan tetemes, száz éves lemaradással küzdene, mint a magyar. Ugyanakkor hozzátette: ezt a lemaradást az elmúlt 10 év gazdasági intézkedéseinek köszönhetően jelentős mértékben sikerült behoznunk. Kiemelte: a kárpát-medencei gazdasági térség kialakításának szándéka nem a szomszédos országok ellen irányul; fel kell oldani a velük a történelmileg terhelt kapcsolatok problémáit, amelyre jó például szolgálhatnak a szerb-magyar kapcsolatokban elért eredmények. Magyar Levente hangsúlyozta: fontos eleme a kárpát-medencei gazdasági térség működésének, hogy mára néhány tíz kilométerenként átjárhatóak a határok, így élő kapcsolat jött létre az elszakított nemzetrészekkel. Hozzátette: 200 milliárd forint felett jár az a fejlesztési keretösszeg, amelyet már lezárt és jelenleg is folyó gazdaságélénkítő támogatásokra fordítottak a határon túli térségek magyarlakta területein.
Van még mit behoznia a kkv-szektornak
Az innovációs és technológiai miniszter előadásában elmondta: a magyar gazdaság összességében nagyon jól teljesít – ezt a GDP idei első féléves bővülése is bizonyítja –, az egész éves gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások is biztatóak, a kkv-k teljesítményét azonban javítani kell. Mint az előző évi gazdasági adatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, a magyar gazdaság GDP-növekedése várakozásokon felül 5,1 százalékos volt, miközben a régióban a V4-es országok esetében csak 3,1 százalékot érte el. Jelezte: 2010 óta a magyar GDP mintegy 24 százalékkal bővült, a kkv-k exportja 45 százalékkal emelkedett. Megjegyezte, hogy miközben a hazai kkv-knál dolgozik a magyarországi foglalkoztatottak kétharmada, addig a Magyarországon megtermelt hozzáadott értéknek alig több, mint felét állítják elő a kis- és közepes cégek.
A hazai vállalkozások számára 2010 óta nagymértében javult az üzleti környezet, jelentősen csökkent például a kkv-k adóterhelése
– mutatott rá a miniszter.
A magyarországi kis- és közepes cégek áru- és szolgáltatás-kivitelét tovább kell javítani, bővíteni, ösztönözni kell őket, hogy a nemzetközi piacra is kilépjenek. Ebben segítheti ezeket a vállalkozásokat a kormány magyar multikat támogató programja, mert a kkv-k egy-egy nagyobb magyar vállalat beszállító hálózatához kapcsolódva kiléphetnek a nemzetközi színtérre
– fejtette ki. Hozzátette: a hazai kkv-k tevékenységének erősítésére jelentős források állnak rendelkezésre 2019-ben, összesen 175,15 milliárd forint, amiből 98,45 milliárd forint vissza nem térítendő pénzösszeg. A miniszter arról is szólt, hogy az is nagymértékben javítaná, növelhetné a kis cégek eredményességét, versenyképességét, ha a mostaninál jobban bekapcsolódnának a szakképzés folyamatába és a felnőttképzésbe. Erősíteni kell a jövőben a hazai kkv-k és egyetemek együttműködését, esetleg közös gazdasági programokat is ki lehetne dolgozni.
A CED Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakmai támogatásával harmadik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei gazdasági konferenciát és kiállítást, ahol mintegy 300 magyarországi és határon túli vállalkozás mutatkozik be a meghívott regionális és nemzetközi disztribútorok, nagykereskedők, viszonteladók előtt. A mintegy 2000 látogatónak lehetősége nyílik a közvetlen kapcsolatfelvételre, üzleti tárgyalások lefolytatására az állami és szakmai szervezetekkel, és a regionális gazdasági élet szereplőivel.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: facebook.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS