Katolikus segélyszervezet: világszerte fokozódik a vallásszabadság korlátozása

Súlyos mértékben fokozódik világszerte a vallásszabadság korlátozása, az emberiség hatvanhét százaléka olyan országokban él, amelyekre ez a jelenség a jellemző – állította kedden Varsóban bemutatott jelentésében a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) nevű, pápai jogú nemzetközi katolikus segélyszervezet. A dokumentum szerint a világ hatvankét országában a vallásszabadság nagyon súlyos megsértését állapították meg, ezek összlakossága több mint ötmilliárd fő. Az említett államok csaknem fele Afrikában fekszik.

A nyugat-afrikai Nigéria mellett az üldözések négy ázsiai országban: Kínában, Indiában, Pakisztánban és Bangladesben a legsúlyosabbak – derül ki a jelentésből. A témáról legutóbb, 2019-ben készült jelentéshez képest a helyzet huszonkét országban jelentősen súlyosbodott, és csak kilencben állapítottak meg bizonyos fokú javulást. A vallásszabadságot a többi között a szélsőséges iszlamizmus korlátozza, mely a Közel-Keletről az afrikai országokba helyeződött át. Negyvenkét államban komoly megtorlás éri azokat, akik az iszlám hitről kereszténységre térnek át – emelte ki a jelentés bemutatóján Waldemar Cislo atya, a Szükséget Szenvedő Egyház lengyelországi részlegének igazgatója. Cislo atya kitért a vallási alapú üldözések európai terjedésére is, rámutatva például arra, hogy Franciaországban az utóbbi években kilencven százalékkal nőtt a keresztény kultuszhelyeket érő támadások száma, Németországban pedig a zsidó közösségek tagjai ellen tavaly több mint kétezer-háromszáz támadást követtek el. A jelentésben rámutatnak arra is, hogy Nyugaton a nemzetközi dzsihadista hálózatok kibertechnológiát használnak híveik toborzása, radikalizálása érdekében, valamint a terrorcselekmények elkövetéséhez is.

A Szükséget Szenvedő Egyház arra is rávilágít, hogy a Nyugat sok esetben lemond a radikalizálódást korlátozó eszközökről, mint amilyen a vallások békés együttélésére nevelő iskolai hittanoktatás, amelyet egyre több országban kiszorítanak a tantervekből. A jelentés kitér arra is, hogy a vallási kisebbségeket sok helyen a koronavírus-járvány terjesztésével vádolják, például Kínában, Törökországban, Pakisztánban, Egyiptomban és Nigerben a járvány alatt erősödött a korábbi előítéleteken alapuló kirekesztés egyebek mellett az orvosi segítségnyújtás és az élelmiszer-ellátás terén. A járvány komoly következményekkel járt az emberi jogok, a vallásszabadság terén, például Kínában korlátozták a vallásgyakorlást, zárolták a szertartásokat közvetítő honlapokat is. A jelentés készítői úgy vélték, hogy mások mellett az Egyesült Államokban és Spanyolországban aránytalan volt a vallási szertartások korlátozása a gazdasági vagy rekreációs tevékenység szabályozásához képest. Az iszlamista terrorszervezetek, az al-Kaida, az Iszlám Állam, a Boko Haram a járványt a dekadens Nyugatot érő istencsapásnak állították be, a radikálisok sok területen átcsoportosuláshoz, fegyverkezéshez, új struktúrák építéséhez használták ki a pandémiát – mutattak rá a segélyszervezet jelentésében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Krizsán Csaba